#Girlboss 84% 31 csillagozás

Sophia Amoruso egy igazi Girlboss! Imádtam az életéről olvasni, és látni azt, hogyan lesz egy iskolát otthagyó huszonéves lányból egy több száz millió dollárt érő cég tulajdonosa. Sophia élettörténete pedig mindenki számára példa lehet, igenis el lehet érni a céljainkat, ha keményen dolgozunk érte. Viszont ez nem egy önsegítő könyv, nem azért készült, hogy megmondja mi a tuti. A Girlboss annál jóval szórakoztatóbb, és ezért külön imádtam.

Bővebben a blogomon:
» http://sorok-kozott.hu/2020/08/konyvkritika-sophia-amor…

Ha valaki megkérdezi, hogy mit nézzen meg a Netflixen, a Girlboss-t biztosan beajánlom, annyira jól összerakott dramedy, amiben a főszereplő, Sophia kalandjait követjük nyomon, ahogy elkezd vintage ruhákat árulni. Szóval naná, hogy kíváncsi voltam Sophia Amoruso saját könyvére, bár valljuk be, a magyar megjelenés igencsak késve érkezett ebbe a buliba.
Az amerikaiaknak biztos többet mond Sophia és az üzlete, a Nasty Gal neve, amelyről egyáltalán nem hallottam a sorozat előtt, de ez mára egy sok-sok milliót megérő vállalkozás. A sorozat és a könyv története a legfontosabb pontokon összetalálkozik, de Sophia jobban belemegy a múltjába és a jelenébe is ebben a könyvében.
Ha a való életben ismernénk egymást, valószínűleg egyáltalán nem lennénk barátok Sophiával, aki egy lázadó tinédzserből lett gyakorlatilag hajléktalan, lopásból élő bűnöző, majd szépen lassan megtalálta azt az életcélt, amiért képes volt küzdeni és talpra állítani magát. Nem mellesleg ruhákból keres mára milliókat. Valahol szimpatikus, hogy mennyire kendőzetlenül beszél ezekről az évekről, látszik az út, amit megtett. Életrajz mellett egy amolyan girlpowerrel átitatott „küzdj az álmaidért”, a munka = érték tanácsosztásról szól a könyv, amit teljesen jónak ítélek, bár sokat nekem már nem tudott adni, de abszolút pályakezdőknek, vagy érettségi előtt érdemes lehet elolvasni.

Inspiráló Sophia ereje, hite és története, plusz bejött a stílusa. Az már más kérdés, hogy mennyire tudok mit kezdeni a kötet tartalmával, de olvasni nem volt rossz.

Alapvetően kombinálja az életrajzot és az ön segítő könyvek üzeneteit. Elmondja a maga történetét, de mindig van egy üzenet, amit kihangsúlyoz vele. Az egyéniséget, a kitartást, az ötletet és a kemény munkát élteti. Vannak szlogenek, amik köré felépíti a történetet és egy-egy fejezet üzenetét.

Azok a részek jobban tetszettek, amikor az életéről és a cégről mesélt. Az önmagában inspiráló és hiteles. Amikor direktben tanácsokat ad, az nekem túl általános. Kicsit olyan, mint a horoszkóp. Arra húzod rá, amire akarod. Alapvetően pozitív dolgokat sugall, és az a szemlélet is tetszik, hogy a sikerért meg kell dolgozni, és nem iskola vagy diploma kérdése. Ötleté és munkáé. Csak erről elmélkedni… ok, lehet, hogy maga az önsegítő könyvek műfaja áll tőlem távolabb.

A stílus fontos, és ez a köteten is látszik. Bőven van benne fotó is, őszintének hat és menő a felépítése. A plakátnak beillő jelmondatok a grafikákkal simán el tudnám képzelni őket a falra kitéve is.

A szerkezetben meg visszaköszön, hogy milyen személyiség a nő. Csapong. Többször van ismétlés, és az életében is ugrálunk ide-oda. Ahogy már említettem, az adott fejezet tanácsa, üzenete lényeg, így nem kell meglepődni, hogy simán megeshet, hogy előbb hallunk a cég milliomos befektetőjéről, mint Sophia kamaszkori divathóbortjairól.

Személyes, pimasz, az olvasókhoz szól. Ez húz előre olyankor is, amikor oldalakon át olyasmiket tárgyal, hogy egy állásinterjún milyen hibákat lehet véteni.

Azért kezdtem el olvasni a könyvet, mert szükségem volt egy kis motivációra, illetve érdekelt a vállalat története is. Nem semmi utat járt be Sophia. Ő az élő bizonyíték arra, hogy nem törvényszerűen a kitűnő diákok közül kerülnek ki a legsikeresebb emberek, és nem baj, ha különc vagy. Van néhány inspiráló idézet, amit gyakran újra fogok olvasni. Az állásinterjúval, kirúgással stb. kapcsolatos tanácsok is hasznosak voltak. Voltak kissé monoton részek, illetve a vége felé kicsit unalmasnak találtam. Ennek ellenére örülök, hogy elolvastam, mert motivált és szórakoztatott is egyben, és szívesen dolgoznék egy olyan közegben, mint amilyen a Nasty Gal is.

Legelőször a borítója fogott meg nagyon a könyvnek. Majd a fülszöveg olvasása után döntöttem el, hogy meg kell szereznem. Szeretem olvasni olyan emberek életét, akik letettek valamit az asztalra.
Sajnos nem volt annyira jó, mint amennyire számítottam rá. Maga az önéletrajzi rész tetszett, illetve a vállalat fejlődésének bemutatása.
Ami viszont nem jött be: Sophia „tanácsai”. Annyira evidens megállapítások voltak ezek, légy magabiztos, tenned kell érte, ha el akarsz érni valamit stb. Kicsit úgy éreztem, hogy hülyének nézi az olvasót, amikor ilyen alapvető tanácsokat osztogat, úgy előadva, mintha legalábbis ő találta volna ki először ezeket.
A másik dolog, ami zavart, és ezért a másik fél csillag levonás: a könyv felépítése egy nagy katyvasz. Nem látok benne koncepciót, és ez zavart. Ugrált a témák között, teljesen rendszertelenül, legalábbis én nem láttam benne logikát.
Összességében nem bántam meg, hogy elolvastam, az életrajzi része érdekes volt, de sokkal többet ki lehetett volna hozni belőle.

Sophia Amoruso nem egy átlagos csaj: az első oldalakon kifejezetten unszimpatikusnak tűnt, ahogy leírta, hogy a semmiből felépített egy hatalmas céget, és most meg fogja mondani, hogy mit kellene tenned. De aztán rájöttem, hogy ez a csaj nem fog álszerénykedni, mikor tényleg elképesztő dolgot vitt véghez, és a sikereiről éppen olyan nyíltan beszél, mint a kudarcairól, hogy láthassuk: nem kis utat tett meg, de mégis sikerült neki. A kötetben pedig nem arra ad tanácsokat, hogy hogyan utánozzuk, hanem inkább arra biztat, hogy kövessük az álmainkat, ne féljünk dolgozni, és végül megkaphatjuk, amit akarunk.

Ha csak egy dolgot emelhetnék ki a könyvből, akkor az mindenképpen az a hatalmas energia lenne, ami minden oldalról süt, és ami iszonyatosan motiváló is. Amoruso nem ítélkezik, hanem beszámol minden nehézségéről és botlásáról, és közben biztat, hogy ne add fel, mert ha ő képes volt megvalósítani önmagát, akkor bárki képes lehet. És azt hiszem, hogy tényleg ez a legnagyobb segítség: azt mondani, hogy te is lehetsz #GIRLBOSS, mindegy, hogy mennyire vagy képzett, mennyire vagy szociális vagy épp mennyi tapasztalatod van.

Bővebb értékelés a blogomon: https://www.utoszo.hu/2020/08/19/sophia-amoruso-girlboss/

Szeretem elolvasni a könyveket, mielőtt megnézném a filmet, szóval a leginkább a Netflix feldolgozás hozta meg a kedvem. Teljesen más típusú könyvre számítottam, de annyira megtetszett, hogy kétszer is elolvastam. Hatalmas motivációt adhat a vállalkozásépítéshez, jól szemlélteti, hogyan lehet mélyről magasra jutni. Inspiráló, de néhol kicsit közhelyes. A róla szóló sztorik tetszettek a legjobban.

Nem szabad túl komolyan venni, nem kell tőle azt várni, hogy megváltja az életed, és világmegváltó, soha nem hallott életigazságokat durrogtat. Csak elmondja amit ő tud, amit ő megtapasztalt, és ami neki segített abban, aki lett.
Éreztem némi szétszórtságot a könyvben, nem igazán volt szépen felépítve, hogy A-ból, B-be juthassunk, ennek ellenére nagyon élveztem az olvasását, tetszettek az illusztrációk és a kitekintések is más hölgyektől.
Szerencsére a Netflix sorozatot még nem láttam, így biztos élmény lesz azt is megnézni, azonnal várólistára is helyeztem, hogy az aktuálisan nézettek után képernyőn is betekinthessek Sophia világába. Remélem legalább annyira fogom élvezni, mint a könyvét.

Na ez egy érdekes, szórakoztató könyv volt. :) Jó volt olvasni Sophia történetét, nem egy mindennapi személyiség az biztos. A könyv jól végigveszi az életének állomásait. Jó látni, hogy egy ilyen kaliberű ember ennyi mindent elért. Gondolom évekkel ezelőtt nem gondolta volna senki, hogy viszi valamire, nem pedig csövezik valahol. :)
Inspiráló is lehet ez a könyv a hozzá hasonló embereknek.

Az önsegítő könyvek nem az én műfajom. Alapvetően könnyen olvasható, jó stílusban van megírva. Sophia életútja és az elért sikerei is fantasztikusak. De az egész #GIRLBOSS életérzést annyira erőszakosan tudja lenyomni a torkomon, hogy emiatt nehezen tudtam rávenni magam, hogy olvassam. És igen, ha nem nyomul, nem éri el azt, amit. Egyszerűen csak nem fekszik nekem ez a stílus.
Mindenesetre érdemes elolvasni, ha sikeres női példákat keres az ember.