A Magyar História e kötetét két koronázási portré fogja közre. Az osztrák festő ösztönösen allegorikus képén 1848 decemberében Radetzky marsall, Windischgrätz táborszernagy és Jellacic altábornagy a monarchiabeli forradalmakat vérbe fojtó császári parancsnokok állnak a trónra lépő osztrák császár Ferenc József trónusa mellett. A másikon, az 1867. júniusin Andrássy Gyula gróf miniszterelnök a budai Mátyás templomban „éljent” kiált az éppen megkoronázott Ferenc József magyar királyra. Mi történt e két évtized alatt? Mi késztette a magyar politikai élet vezetőit, hogy az 1850-es évek megpróbáltatása, ökölbe szorult daca, 1861 hitvallása után – „tűrni fog a nemzet, remélve szebb jövendőt, s bízva ügyének igazságában” – néhány esztendővel a 48-as törvényeket „összhangzásba hozzák” "a birodalom szilárd fennállhatásával"? Mi történt e két évtized alatt, hogy a „győző” az ötvenes évek esztelen bosszúja, 1860 bizonytalan megbékélési gesztusa után néhány esztendővel a megegyezést kereste az… (tovább)
Abszolutizmus és kiegyezés 1849–1867 6 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magyar História Gondolat
Enciklopédia 3
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 3
Kiemelt értékelések
A sorozat ezen kötetében – hasonlóan néhány másik darabhoz – a szerző az egyetemes történelembe ágyazva tárgyalja a magyar történelem eseményeit. A szöveg nagyobb része természetesen a magyart öleli fel jobban, de megértéséhez kell is az olasz és a német egység főbb eseményeinek ismerete. A tárgyalást ráadásul az 1848-as forradalmak bécsi és prágai eseményeivel kezdi, majd ezután tér át említésszerűen a magyar forradalomra, leverésére és a megtorlására, valamint Haynau rémuralmára. Ezután a Bach-rendszer és főbb intézkedései következnek a passzív ellenállással együtt, majd egy évtized ugrás következik és az Októberi diploma, a februári pátens és a Határozati – Felirati Párt küzdelme következik a Schmerling-féle provizóriummal bezárólag. Részletesen megismerhetjük Kossuth emigrációs tevékenységét, Teleki László emigrációból hazafelé vezető útját egészen az öngyilkosságáig. Láthatjuk a nagynémet egység veresége után hogyan hajlik Ferenc József a kiegyezésre és végül az utat a húsvéti cikktől a dualista államszervezet megalakulásáig. A kötet csak a politikatörténet mentén mutatja be a tárgyalt időszakot, szokás szerint gazdag képanyaggal megspékelve. A kötet végén időrendi táblázat segíti a jobb tájékozódást. A kötet ajánlható bárkinek, akit érdekel a kiegyezéshez vezető út!
Népszerű idézetek
1860 novemberében Teleki tudatta Kossuthtal, hogy „sürgető személyes ügyben” néhány napra Drezdába kell utaznia, s meg is nyugtatja Kossuthot, amikor a párbajairól is elhíresült egykori diplomata azt írja, hogy útja „nem veszélyes s nem párbaj”. De nem politikai konspiráció rejlik a háttérben, hanem szerelmi ügy. Rég nem látott barátnéjával, Orczy bárónővel kíván találkoznia a szász városban, s a hölgy kedvéért hagyja ott biztonságos svájci lakhelyét. Parókát ölt, jellegzetes bajuszát levágja, John Harold álnévre kitöltött angol útlevelet vesz magához, s Drezdába siet. Háborítatlan napjait követően azonban nem kerülheti el a nyomában lihegő osztrák és szász kopókat, mert közvetlenül visszautazása előtt egy rendőrbiztos a következő kérdést szegezi a grófhoz: „Becsületszavát adhatja-e, hogy ön Sir John Harold?” Teleki László erre a következő választ adja: „Nem, azt nem tehetem. De hogy röviden végezzünk, Teleki László gróf vagyok”. A szász hatóságok ekkor letartóztatták, s diadalittasan adták át a grófot halálbüntetésre ítélt osztrák igazságügyi szerveknek. Teleki még ugyan figyelmezteti a szász rendőröket, hogy ne tegyék I. Ferenc Józsefet kellemetlen helyzetnek, aki kénytelen lesz őt kegyelemben részesíteni, s ezért inkább toloncolják vissza Svájcba – a szász rendőrök azonban hajthatatlannak bizonyultak.
140. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Lukács Lajos: Magyar politikai emigráció ·
Összehasonlítás - Deák Ágnes: Polgári átalakulás és neoabszolutizmus (1849-1867) ·
Összehasonlítás - Kossuth Lajos: Kossuth Lajos válogatott munkái ·
Összehasonlítás - Jósika Miklós: „Idegen, de szabad hazában” ·
Összehasonlítás - Berzeviczy Albert: Az absolutismus kora Magyarországon 1849–1865 I-III. ·
Összehasonlítás - Hermann Róbert (szerk.): Vértanúk könyve ·
Összehasonlítás - Farkas Katalin: Magyar függetlenségi törekvések 1859–1866 ·
Összehasonlítás - Tolnai György: A manufaktúraipar pusztulása és a függő tőkés fejlődés kezdetei Magyarországon ·
Összehasonlítás - Jay Akhtar – Csákváry Ferenc (szerk.): Nagy csaták 6. ·
Összehasonlítás - Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld 89% ·
Összehasonlítás