Philoktétész ​sebe 1 csillagozás

Bevezetés a modern költészetbe
Somlyó György: Philoktétész sebe Somlyó György: Philoktétész sebe

Philoktétész ​a görög mitológia szerint a Trója ellen vonuló görög seregek egyik vezére volt. Megmarta egy kígyó és bűzös sebe miatt kiközösítették a seregből; kitették egy lakatlan szigeten, csupán Héraklésztől kapott győzhetetlen íja maradt vele. Tíz évig élt itt, teljes magányban és elhagyottan, ám ekkor kiderült: nélküle és íja nélkül a görögök sohasem vehetik be Tróját.
Somlyó György hatalmas, világirodalmi horizontú esszéjében ehhez a mitológiai metaforához folyamodik, hogy a költő modern világban elfoglalt ellentmondásos helyét és szerepét – kiközösítettségét és a birtokában levő csodálatos fegyver erejét és szükségességét megvilágítsa. Hét nagy fejezetre oszló könyvében különböző oldalakról világítja meg a modern költészet sokat vitatott kérdését: az eszmék és a technika, a hagyomány és az újítás oldaláról, a társadalom mozgásával és a filozófia, a tudomány fejlődésével összefüggésben. Mi a költészetben modern, és mitől az, mennyiben folytatja ma a költészet az elmúlt… (tovább)

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1986
434 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631532208
>!
Gondolat, Budapest, 1980
464 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632807928

Enciklopédia 10


Most olvassa 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 3


Népszerű idézetek

>!
Sli SP

Azt a más nyelvet, amely – nem is a költészeté, hanem maga a költészet – többé vagy kevésbé tudatosan, mindig is külön kellett tanulni. S ha nem is oly hangsúlyozottan: külön kell tanulni voltaképpen minden író vagy minden új írói stílus olvasását. Ennek a tanulásnak az alapja pedig – a sokféleképpen való olvasás tudománya. Már a középkorban tételesen felismerték, hogy a költői nyelvnek legalább négy jelentésrétege van; meg is határozták, milyen: betű szerinti, allegorikus, morális és anagogikus értelme. Az irodalom „plurális” nyelve tehát csak ebben a szóbeli meghatározásában „modern” jelenség. Csupán a középkori dogmatikus értelmezése helyett értelmezése szabadabbá és hajlékonyabbá válik. Most már nemcsak azt tudjuk, hogy több értelemmel kell benne számolnunk, hanem azt is, hogy nem tudhatjuk pontosan, hánnyal; esetenként „négy”-nél többel vagy kevesebbel is. Ebben is, mint annyi másban, Rimbaud mondta ki legelőször az utolsó (vagy máig annak ható) szót. Méghozzá nem elméleti, hanem teljességgel gyakorlati szituációban, mikor anyjától azt a kérdést hallotta, amelyet korunkban ki tudja hány kétségbeesett fiatal költőnek kellett ugyancsak kétségbeesett családtagjaitól (először azoktól) hallania: Hogyan kell érteni a verseit? „Úgy kell érteni – válaszolja Rimbaud –, ahogy írtam, betű szerint és minden lehetséges értelemben.”

119-120. oldal, III. „Bolond hangszer” (Gondolat, 1980)

Somlyó György: Philoktétész sebe Bevezetés a modern költészetbe

Kapcsolódó szócikkek: Arthur Rimbaud · költészet · költő · vers
>!
Sli SP

S mikor az öreg Browningtól provokatív éllel megkérdezték egyszer, hogyan kell érteni fiatalkori nagy költeményét, a Sordellót, az ismert anekdota szerint így felelt: „Amikor írtam, ketten értették: Robert Browning és az Isten. Most már csak az Isten érti.”

94. oldal, III. „Bolond hangszer” (Gondolat, 1980)

Somlyó György: Philoktétész sebe Bevezetés a modern költészetbe

Kapcsolódó szócikkek: Isten · Robert Browning
>!
Sli SP

(…) nem mondani el mindent; s amit mondunk is, csak azért mondani el, hogy az olvasó gondolkozásra ébresztessék.

434. oldal, VIII. Visszapillantás és kitekintés (Gondolat, 1980) · Montesquieu

Somlyó György: Philoktétész sebe Bevezetés a modern költészetbe

Kapcsolódó szócikkek: gondolkodás · olvasó
>!
Sli SP

Ugyanazok, akik felháborodottan tiltakoznak X. Y. frissen jelentkező költő „érthetetlensége” ellen, többnyire békésen és lázongás nélkül nem értik a klasszikus költészet legnagyobb „nehéz”, „homályos” költőit, Pindaroszt vagy Góngorát, Maurice Scève-et, Dantét, Shakespeare szonettjeit vagy a Faustot.

99. oldal, III. „Bolond hangszer” (Gondolat, 1980)

Somlyó György: Philoktétész sebe Bevezetés a modern költészetbe

Kapcsolódó szócikkek: Dante Alighieri · költészet · költő · Pindarosz
>!
Sli SP

(…) a művek nem önmagukban léteznek, hanem csupán a befogadóval, az olvasóval való viszonylatukban. Ahogy Octavio Paz egy aforizmájában megfogalmazza: „Minden olvasó egy másik költő; minden vers egy másik vers.”

97. oldal, III. „Bolond hangszer” (Gondolat, 1980)

Somlyó György: Philoktétész sebe Bevezetés a modern költészetbe

Kapcsolódó szócikkek: költő · olvasó · vers
>!
lacrimosa

Az ordítás és a beszéd között az ének az egyetlen lehetséges kompromisszum. S az ének nem vár válaszra. Önmagában hordja válaszát.

Somlyó György: Philoktétész sebe Bevezetés a modern költészetbe


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Nemes Nagy Ágnes: Metszetek
Nagy Csilla: Megvont határok
Szepes Erika – Szerdahelyi István: Verstan
Hegedüs Géza: A költői mesterség
Lakócai Gábor: Verstan
Horváth János: Horváth János verstani munkái
Szepes Erika: A mai magyar vers I-II.
Simon Gábor: Egy kognitív poétikai rímelmélet megalapozása
Gáldi László: Ismerjük meg a versformákat!
Rigó Béla: Írásjelbeszéd