Árpád-házi ​királylányok Európában 11 csillagozás

Győztes és bukott csillagok
Soltész István: Árpád-házi királylányok Európában Soltész István: Árpád-házi királylányok Európában

Milyen ​méltatlanul keveset tudunk a régi korok asszonyairól, még akkor is, ha királyi házak szülöttei voltak! Pedig ha kicsit megismerjük a sorsukat, rájöhetünk, hogy életük, jellemük sokszor máig ható, sorsfordító hatással volt országok, birodalmak történetére. Erre az ismerkedő kalandra hív ez a könyv. Az Árpád-házi herceglányokat bemutató, kalandos részleteket sem nélkülöző könyv elsősorban arról szól, hogy miként lehettek a dinasztiákat, európai udvarokat összekötő királylányok alázatos és engedelmes szolgálók és egyben koruk hősei is. Bemutatja a magyar származású női szenteket is: Szent Erzsébetet, Szent Kingát, a szentéletű Jolántát, Szent Margitot, Boldog Tössi Erzsébetet, akik a krisztusi elkötelezettség erejével, szeretettel és megértéssel, szociális szakértelemmel segítették környezetük elesett embereit. Áldozat és hit, szerelem és szenvedély, politikai intrikák és bölcs józanság, szentek és szajhák élete középkori díszletek között – romantikus világba vezet el az… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Királyi házak GABO

>!
GABO, Budapest, 2002
240 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639237906

Kedvencelte 2

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

Qedrák P>!
Soltész István: Árpád-házi királylányok Európában

Ez a könyv szinte ikertestvére a szerző másik Árpád-házi munkájának, de a királylányok és hercegkisasszonyok sem jártak jobban, mint a királynék. Néha bizonytalan voltam abban, hogy vajon egy-egy Wikipedia-cikk született meg előbb, vagy az itt olvasható fejezet. Szakmai szemmel nézve az eredmény alig egy-két személynél számottevő. Volt olyan királylány, akiről a három oldalas fejezetből összesen két mondat szólt konkrétan róla, talán azért, mert Wertner Mór munkája sem volt bővebb. A korai történetnél személyek keveredtek össze, időnként pedig a tényekkel is elég szabadosan bánik. A laikus olvasóközönség többet érdemelne ennél a könyvnél.

Amapola P>!
Soltész István: Árpád-házi királylányok Európában

Érdekes volt nemigen vagy sohasem hallott királylányok életéről olvasni. A többségük élete nem éppen leányálom spoiler.

3 hozzászólás
Fodor_Marcsi I>!
Soltész István: Árpád-házi királylányok Európában

Ti tudtátok, hogy Szent Istvánnak volt egy nővére? Sőt, hogy nem is egy, hanem négy nővére volt? Amikor erre rádöbbentem, nagyon elszégyeltem magam, hogy milyen műveletlen vagyok, de aztán csekkoltam a gyerek töritankönyvét, és a homlokomra ütöttem, mert egy félmondatban tényleg ott van. Így jött a képbe Orseolo Péter. Ő annak a bizonyos királylánynak a gyermeke, aki István király egyetlen fiának, Imrének a halála után került a trónra és taszította komoly belviszályba az országot. Ez a bizonyos nővér azonban nem kap valami nagy figyelmet, annak ellenére, hogy egy király lánya, egy másiknak a testvére, és egy harmadiknak az anyja. A nevét nem tudjuk. Persze a nők már akkoriban sem voltak olyan fontosak. Mondanám, hogy hát ezer éve történt mindez, alig voltak források, de ez persze nem igaz. Sokkal kevésbé fontos férfiakat is megőrzött a krónika, és a tény, hogy Géza négy (!) lányából csak egynek a nevét ismerjük (és még az sem biztos), pontosan jelzi, mennyit értek akkoriban a nők. Soltész István, a szerző viszont olyan végtelen szeretettel nyúl a témához, hogy történészi távolságtartás ide vagy oda, azért mégiscsak ad nekik nevet, és minden más szempontból is ügyesen lavíroz a tudományos távolságtartás és az ismeretterjesztés között, és amikor azt mondja, hogy Orseolo Péter anyja talán maga is Gizella volt, akár sógornője, akkor azért azt sugallja, ezek a kivételes asszonyok megérdemlik, hogy ne csak “harmadikszülött lányként” emlegessük őket, pláne ha arról akarunk tudni, mit is tettek. Mert ne legyenek kétségeink: a névtelen magyar hercegnők fontos szerepet játszottak a korabeli politikában: férjhez mentek, gyereket szültek, erősítették az Árpád-ház jó hírét és afféle nagykövetként igyekeztek képviselni hazánk érdekeit. Mindezt egy olyan korban, amely gyakran emberszámba sem vette őket. Mondanánk, hogy ez a régmúlt, de azért hányan tudják, mennyi női szentet adott az Árpád ház a világnak? Elárulom: többet, mint férfit. De vajon kik tudják így csípőből felidézni Szentéletű Johanna vagy Boldog Tössi Erzsébet legendáját? Szóval csak azt akarom mondani, hogy szerintem bőven van mit pótolnunk mindannyiunknak, és ha valakit érdekelnek a régi magyar királylányok igaz történetei, akkor Soltész István: Árpád-házi királylányok Európában című könyve tökéletes kiindulópont lesz.
#keddikönyv

R>!
Soltész István: Árpád-házi királylányok Európában

Érdekes könyv. Mindenkinek ajánlom, akit érdekel a magyar történelem.

Noferure P>!
Soltész István: Árpád-házi királylányok Európában

Nagyon sajnálatos dolognak tartom, hogy a középkori magyar királynékról, királylányokról alig tudunk valamit, sokszor még a nevüket sem. Ahogy az előszóban is olvashatjuk, az ő életük célja annyi volt, hogy a megfelelő országgal erősítsék a szövetséget feleségként, és lehetőleg minél több fiút szüljenek. Vagy esetleg még apácának is elmehettek vagy elküldhették őket. Ezen kívül alig maradt fenn róluk bármi, néhány kevés kivételtől eltekintve. A könyv ezeket a királylányokat próbálja meg mégis bemutatni, több-kevesebb sikerrel. A hiányzó információkat pedig a képzeletével, illetve minden apró információ morzsával próbálja kiegészíteni, akár a férjek életével, akár a korabeli szokások, vagy politikai helyzet bemutatásával, így viszont a királylányok elvesznek a saját fejezetükben.
Az elején többször is összekeverednek a személyek nevei, és valahogy az egész nagyon száraz és összecsapott hatást kelt. Néhány fejezetben annyira ugrál az időben, hogy nem is tudtam követni, megszületett-e már az a nő, akinek a fejezetét olvasom.

csilla0923>!
Soltész István: Árpád-házi királylányok Európában

Már megszoktam a száraz leírásmódot a sorozatból. Ez sem különb. Kezdem nem érteni magamat, hogy miért is olvasom el ezeket. Rengeteg van a várólistámon, és a legtöbbször csalódom bennük. Vannak hasznos infók a könyvekben, de annyira kevés, és olyan unalmas, hogy mindig alig várom, hogy vége legyen.
Ennél a könyvnél például nagyon kevés fellelhető anyagból dolgoztak, és hiába voltak a királylányok a középpontban, csak néhány történetnél éreztem úgy, hogy tényleg ők vannak középpontban. A többiben a körülöttük lévő férfiakról szólt a történet, és max fél oldal az adott királylányról.


Népszerű idézetek

Amapola P>!

Az Árpád-ház utolsó tagja volt, a női ág utolsó sarja, miként apja a férfiágé. Sírjára Magyarország címerét tették. Az idő már elsodorta a régi kolostort, teste pedig láthatatlanul belesimult a Töss patak partjának füves földjébe.

Sírköve megmaradt, azt a XIX. században a winterthuri Rieter-Fener parkban helyezték el. A magyarországi szent életű hercegnők sorában utolsó volt, és az utókor Tössi Boldog Erzsébetnek nevezte.

229. oldal

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Zsoldos Attila: Nagy uralkodók és kiskirályok a 13. században
Szilágyi Rita: „Idegenbe szakadt” szentek
Kristó Gyula – Makk Ferenc: Az Árpád-házi uralkodók
Vitéz Miklós: Vak Béla és II. Géza
Gárdonyi Géza: Isten rabjai
Puskely Mária: Az Árpád-ház szentjei
Bánó Attila: Vitéz nagybányai Horthy Miklós, a hazafi
Miskolczy Ambrus: Széchényi Ferenc a szabadkőművesség erénykultuszától a katolikus megújulásig
Magyar Zoltán: Árpád-házi Szent Erzsébet
Bónis György: István király