Tóbiás, ​a tejesember 99 csillagozás

Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember

Nyolc ​kis történetet mond el életéből Tóbiás, a Kijev környéki tejesember, hét csudálatosan szép leány boldog apja. Tóbiás házában állandóan vendég a balszerencse. Egyszer sikerül csak könnyű pénzhez, ajándék tehénhez jutnia, amikor két titokzatos asszonyt visz haza kis kocsiján az erdőből, de ennek az örömnek is hamarosan megjön a böjtje: egy kétbalkezes unokaöccs spekulációján az utolsó garasa is elúszik. Tóbiást nagyon szereti az Úristen, s minden rosszból juttat neki, soha nyugton nem hagyja. Lányai szép szerelmes históriái is bajt hoznak Tóbiás fejére. Mégsem veszti el a reményt, nem perlekedik az Örökkévalóval, megérti szándékait. A maga módján segít is bajain Tóbiás: mindenre tud egy-egy bölcs bibliai idézetet, s ha néha azt sem talál, szellemes álidézeteivel nyugtatja meg önmagát. A századfordulón keletkezett sajátos zamatú írás a jiddis irodalom időálló értékei közé tartozik, egyre népszerűbb; Hegedűs a háztetőn címmel musicalnek is feldolgozták s világszerte nagy… (tovább)

Tevje, a tejesember címmel is megjelent.

Eredeti cím: טעוויע דער מילכיקער

Eredeti megjelenés éve: 1894

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Horizont könyvek Kriterion · A zsidó világirodalom remekei Ulpius-ház

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2010
266 oldal · ISBN: 9789632543703 · Fordította: Brodszky Erzsébet
>!
Velo Press, 1994
192 oldal · ISBN: 9638268026 · Fordította: Brodszky Erzsébet
>!
Helikon, Budapest, 1983
194 oldal · ISBN: 9632076826 · Fordította: Brodszky Erzsébet · Illusztrálta: Reich Károly

4 további kiadás


Enciklopédia 11


Kedvencelte 6

Most olvassa 3

Várólistára tette 49

Kívánságlistára tette 16

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Tarja_Kauppinen IP>!
Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember

Az első felével picit nehezen haladtam, mert kevés regényt olvasok mostanában, el is szoktam tőle, meg az előzetes ismereteim alapján, miszerint Tóbiás annyit fecseg, hogy lyukat beszél az olvasó hasába, valami Hrabal- vagy Svejk-szerű szóömlést vártam, amit nagyjából meg is kapunk, de hiába kedvelem az ilyen típusú narrációt, szoknom kellett a szöveget. Aztán idővel egymáshoz csiszolódtunk, és innentől már gördülékenyebben ment az olvasás, valamivel a fele után sikerült egy hullámhosszra kerülnöm a zsidó családdal, melyben a konzervatív családfő állandó konfliktusban áll az új ideológiákra nyitottabb leányaival. Két értékrend ütközik itt, s a végén a családnak még a történelemmel is szembe kell néznie. A legvégére találtunk igazán egymásra ezzel a könyvvel, mely nemcsak a XX. századi zsidóság története dióhéjban, hanem az emberiségé is, de nem csupán a XX. században, hanem mindenkor, hiszen az értékőrzés és az új irányzatok minduntalan nézeteltérésbe kerülnek, manapság ugyanúgy, mint Tóbiás idejében. Bár viszonylag sok időbe telt ráéreznem a szövegre, megérte az erőfeszítést, igazán kár lett volna ki- vagy félbehagyni ezt a klasszikust, mert valóban megkerülhetetlen darab, a történelemmel, a társadalom működésével, a törékeny emberi kapcsolatokkal és az értékek mulandóságával avagy maradandóságával kapcsolatos üzenetei időtlenek.

6 hozzászólás
DaTa>!
Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember

Nyelvem ragadjon ínyemhez, ha meg nem emlékezem rólad, Jeruzsálem, sóhajtottam egy ponton Tóbiással. Mert Tóbiás, a tejesember nagy mesélő ám! Ért hozzá, hogyan kell megragadni az ember figyelmét. Feleségével 7 (hét, jól olvasod, hét, hetes darab, nem négy, nem öt, még csak nem is hat, hanem hét!) lánygyermeket nevelnek és élik hányattatott, vidéki kis életüket Kijev környékén. Ahogy halad a történet, Tóbiás lányai egymás után mennek férjhez, sok-sok megmosolyogtató anekdota kerekedik ki, és az olvasó hirtelen hol nevet, hol csak jóízűen mosolyog Tóbiáson, hol meg bosszankodva mondja vele együtt, ó, hogy töröltessék ki a neve! Mert Tóbiás igen bölcs, zsidó férfi, akiből csak úgy ömlenek a vallásos vagy vallásosnak tűnő, a valós vagy fiktív szent szövegek, történjen éppen bármi az életében. És ez olyan szórakoztató. És ez olyan igazi. Olyan emberi. Aztán eljutunk a történet utolsó harmadához, és egyszerre elmúlik minden derű, minden vidámság. Jönnek a pogromok, a tragédiák, és akkor már tényleg szinte együtt kell kiáltani Tóbiással, és az Isten hol marad ilyenkor? Az öreg zsidó isten miért hallgat?

Nagyszerű könyvet írt Sólem Áléchem. Olyan keserédes, olyan tömény írás ez, amilyet csak egy zsidó vethet papírra.

2 hozzászólás
eme P>!
Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember

Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember. Ez a szegény ember nőszemélyből csinos választékot, válogatott szép árut tartott raktáron, szám szerint hét szép lánygyereket. Beütött a szerencse!, ahogy Tóbiás mondaná.
És elkezdődik a mese a népmesék ízes, élőbeszédszerű közvetlenségével: a hét királylány várja a maga királyfiját. A királyfiak érkeznek is, csak nem mindig fehér lovon, és nem mindig az nyeri el a királylány kezét, akinek a tejesemberek királya adná, de hát Tóbiás annál bölcsebb, és annál jobban tiszteli és szereti lányait mintsem beleszólna a szív törvényeibe, hiszen lányai (akár apjuk), ha egyszer valamihez ragaszkodnak, akkor szívvel-lélekkel mindörökké.
Tóbiás a csapásokkal és nehézségekkel való szembenézéskor bibliai és szent írások bölcsességeire, a maga megnyugtatására kitalált álidézetekre, meg egy olyan belső tartásra és értékrendre támaszkodik, mely gyakran felülírja a „józan észt”. Tóbiás elfogadja Isten akaratát, nem szól bele a dolgok folyásába, hiszen mindennek úgy kell történnie, ahogy megtörténik, mert ha másként kéne lennie, akkor másként is volna. Nem csak egyszerű belenyugvás ez, hanem választás kérdése is. A választás jogának, a másik döntésének tiszteletben tartása pedig erősebbnek bizonyul a nyomorgó szegénységnél, a békés öregkor vágyánál.
Nem lehet nem megszeretni ezt a nagy kisembert, akinek (és sorstársainak) annyi humorral, komikummal és szeretettel megrajzolt története egyszerre rándítja mosolyra a szádat és fájdalomra a szíved.
Bárcsak mondhatnám a mese végén: És boldogan éltek, míg meg nem haltak.

dianna76 P>!
Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember

Egyszer már várólistáztam ezt a regényt, de le is szedtem. Pedig kár lett volna kihagyni! Élvezhető olvasmány volt a zsidó tejesember története, ahogy a szegénységgel és lányai jó kiházasításával küzdött. Még az oly gyakori Tórából való idézés sem zavart. Egyes fejezeteknél pedig úgy éreztem, mintha népmesét olvasnék. De tényleg! Ez könyv egy felnőtteknek szóló népmese. S tartozom egy vallomással: a kolléganőm kérdezte a könyvet látva nálam egy mesekönyv mellett, hogy ez is mese-e. Mondtam, hogy nem, ez egy neves szépirodalmi regény. S itt jön a vallomás: nem esett le nekem sem, hogy ebből a regényből készült a Hegedűs a háztetőn című darab. Csak utánaolvasva világosodtam meg. Pedig pont emiatt tettem a várólistámra évekkel ezelőtt. Lett egy kedvenc, visszatérő sorom a regényből: …Tóbiás nem asszonyszemély, Tóbiás tud várni…

>!
Magyar Helikon, Budapest, 1973
162 oldal · Fordította: Brodszky Erzsébet · Illusztrálta: Kass János
kicsiboszi P>!
Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember

Előbb láttam a filmet, az hozta meg a kedvemet a könyvhöz. Alaposan fel kellett kötnöm a gatyámat, mert Tóbiásnak olyan beszélőkéje volt, hogy felvenné a versenyt Alex-szal a Gépnarancsból. A film kicsit szépített a történeten, lefaragott a drámákból, a könyvben több, fájóbb veszteség éri Tóbiást. Megérte elolvasni.

ÁrnyékVirág>!
Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember

Ez a könyv is évek óta kuksolt a várólistámon, és valahogy az idén került sor rá. Nos, meg kell mondjam, hogy annyira megszenvedtem Tóbiás történetét, mint Tóbiás lova egy utat hazafele az erdőn keresztül, megrakott szekérrel. Érdekes fickó Tóbiás, és az ő bő lére eresztett története, de most – bocsássa meg nekem az egekben lakó Magasságos – nem volt türelmem hozzá.

Gedi>!
Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember

Sok gondolat lakozik az ember elméjében – mondja az Írás, és reb Sólem Áléchem – különbség tétessék élő és holt között! – vékony kis könyve kapcsán is megfordult egy-két dolog a fejemben. Vegyük először például ezt a Tóbiást, a tejesembert: nem akármilyen narrátor ő – jó órában legyen mondva! – , ki kell tudni igazodni az ő vélt vagy valós Tóra-, Talmud- és Midrás-idézetei közé ékelt, furfangosan vidám felhanggal elmesélt történetein. Meg kell találni a nyitját és elkapni a hangulatot, hogy el ne kiabáljam. Segítség és menekvés lőn a zsidóknak, reb Tóbiás egyetlen menekvése a szegénységből és később az üldöztetések elől az Istenbe vetett hite és ez a derűs beletörődés, mellyel mesél. Van valami népmesei és – minden nép közül kiválasztattunk – sorsszerű benne, miközben kirajzolódik a szegény zsidó a századforduló Orosz Birodalmában, aki, Cion minden ellenségére legyen mondva, végérvényesen eltűnt a történelem viharában. A tragikus részek ellenére is persze vigadni kell, hisz Tóbiás nem asszonyszemély, @Gedi se az, ott lakozik az Örökkévaló fent a trónusán, és Ő aztán tudja, miért szegény a szegény és miért gazdag a Brodszkij, töröltessék ki a neve és az emlékezete!

katalins>!
Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember

Már többször láttam színházban a Hegedűs a háztetőnt, így a történet nagy részét ismertem. Persze a könyvben többet megtudunk Tóbiás és családja életéről. Nem értem, miért nem volt jó a Tevje név, miért kellett lefordítani Tóbiásra? Hisz a többi szereplő neve megmaradt az eredeti. Tóbiás a zsidó hagyományok szerint él, neveli a gyermekeit, ám az élet (és főként a lányai) egyre nagyobb kihívások elé állítják, hiszen változik a világ, és a fiatalok már nem a tradíciók szerint akarnak élni. Tóbiás pedig mit tud tenni, alkalmazkodik, hisz hiába ő a családfő, szereti a gyermekeit, és azt akarja, ami nekik a legjobb, még ha az nem is egyezik az ő elképzeléseivel. Szerethető ahogy mindenre van egy vélt vagy valós idézete, és ahogy próbálja elfogadni Isten akaratát, hisz „Istennel vitázni haszontalan dolog, tanácsra pedig nincs szüksége neki.”

pingvin1>!
Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember

Az eleje nagyon nem jött be, mondom,
a közepén már egész jó volt, mondom,
a végén meg nagyon megszerettem, mondom….
Megható történetek, szórakoztat, elgondolkodtat.
A vége meg nagyon megható, mondom :-(((

dorcika>!
Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember

Jókat derültem rajta :) Tetszik Tóbiás* életszemlélete. Szeretem, mikor a nyomorból humort csinálnak, valahogy könnyebben feldolgozható így. De azért Hódlt, meg a legvégét majdnem megkönnyeztem.
* amúgy a Tevjének a Tóbiás a magyar megfelelője, vagy miért fordították le? Mert a többi név megmaradt az eredeti zsidó formájában. Kicsit fura volt így.


Népszerű idézetek

Tigrincs P>!

Igazán nincs bosszantóbb dolog a világon, mintha szidunk valakit, az meg csak hallgat hozzá.

87. oldal - Chavve (Magyar Helikon, 1973)

Luca87 I>!

Tudja mit, reb Sólem Áléchem? Beszéljünk valami vidámabbat: mi hír a koleráról?

Kapcsolódó szócikkek: kolera
Gedi>!

Hiszen a Szentírás is azt mondja: Ki életet iszik, ki meg halált… és Rási így magyarázza: Az Isten: Isten, a pálinka meg pálinka. Egészségükre!

19. oldal (Magyar Helikon, 1973)

Kapcsolódó szócikkek: pálinka
psn>!

Egy tanult embernek semmit sem szabad nagyon a szívére vennie, meg kell értenie, hogy minden úgy történik, ahogy éppen történnie kell, mert ha valaminek másként kellene történnie, ahogyan történt, akkor másként történt volna.

psn>!

(…) miért olyan gonoszak az emberek, amikor pedig jók is lehetnének? Miért kell a maguk és a mások életét megkeseríteniük, amikor csak rajtuk múlik, hogy boldogan és szépen éljenek?

Chöpp P>!

Mind meghalunk egyszer, Golde! Mert az ember olyan, mint az asztalos – mondom –, az asztalos is addig él, amíg meg nem hal, éppúgy az ember is.

Luca87 I>!

Nem azért, mert zsidó vagyok, ő meg keresztény pap, sőt évek óta jó viszonyban vagyunk egymással: vagyis családi ünnepeken nem keressük fel egymást, az egyháziakon még kevésbé.

KBCsilla P>!

Csökönyös lónál nem segít sem bölcsesség, sem jó tanács.

vercsa>!

Bizony csúnyán megjárják majd odaát a „risztokraták”, akik olyanokat mondanak, hogy nincs Isten a világon, kamatostul megkapják ott, amit érdemelnek, mert az Isten jó fizető, vele nem lehet ám packázni!

16. oldal

Gedi>!

– Hallottuk, Tóbiás, hogy tisztességes ember vagy – mondják – , ha csak egy koszos kis zsidó vagy is…
Mit gondol, zsidótól kaphat ilyen elismerést az ember? Minden ellenségemre legyen mondva! A magamfajtájútól soha egy jó szót sem hallok, azok mindig csak a más fazekába sandítanak.

27. oldal (Magyar Helikon, 1973)

Kapcsolódó szócikkek: zsidók

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Isaac Bashevis Singer: Szerelmes történet
Isaac Bashevis Singer: Ellenségek – Love story
Jonathan Safran Foer: Minden vilángol
Icik Manger: Az édenkert könyve
Schalom Asch: Mottke, a tolvaj
Isaac Bashevis Singer: A vagyon
Schalom Asch: Motke, a tolvaj
A. Mitta – J. Dunszkij – V. Frid: Ragyogj, ragyogj csillagom
Lev Tolsztoj: Háború és béke
Jack London: A vadon szava