Én, ​Virág Anna 6 csillagozás

Sobor Antal: Én, Virág Anna

Volt egyszer egy „mezítlábas” tanítókisasszony. Tanyasi parasztlányból lett falusi értelmiségi, majd fővárosi „úriasszony”. Élete csodáit – megmenekülését a cselédsortól, a tanulást, a szebb-jobb életet – egy gazdag földbirtokoscsaládnak és egy jó házasságnak köszönheti; élete megpróbáltatásait is ugyanennek a családnak, no meg a második világháborúnak.
Az Én, Virág Anna családregény, három nemzedék sorsfordulóinak története, az utóbbi hatvan év kelet-európai történelmének visszfényében. Ízig-vérig regény: szerelem, siker, öröm és szenvedés árad minden sorából, egész balladisztikus hangvételéből.

>!
Kozmosz Könyvek, Budapest, 1988
136 oldal · ISBN: 9632117778

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

anni_olvas>!
Sobor Antal: Én, Virág Anna

Nos, Virág Annáról elég keveset tudtam meg: egy csodálatosan nagylelkű felajánlás kapcsán az árva, magára hagyatott kislány tanítónőnek képezheti magát, amibe nagy hévvel bele is veti magát, majd visszatér szülőfalujába, ahol tanítóként próbálja megállni a helyét – több-kevesebb sikerrel. Ez az első néhány oldal mondanivalója. A többi a házasságáról, férjéről szól, annak politikai karrierjéről. A földosztás eszméjétől borsódzott a hátam, nyilván a kor emberének egyik legnagyobb problémája volt ez akkor. Szívesen olvastam volna többet a gyermekkoráról, hogy vált azzá, aki lett, és hogyan nevelte a gyermekeit, hogyan küzdött a mindennapokkal. Előkerültek a gyerekek és azokkal való kapcsolata, a budai élet, a világháborús évek is nagyobb hangsúlyt kaptak, de én szívesen olvastam volna még ezekről az időkről.

Érdekes könyv, mindenképpen ajánlom a műfaj kedvelőinek. Érdekelne, hogy vajon Virág Anna élő személy volt-e? Tudtok erről valamit?

Aurora_Serenity_White I>!
Sobor Antal: Én, Virág Anna

Egy laza kis olvasmányra számítottam és nagyon meglepődtem. Érdekes, egyszersmind olvasmányos, sokszor szomorú kis történet.

ritazsofia>!
Sobor Antal: Én, Virág Anna

Egyestés olvasmány. Ahhoz képest, hogy mennyire rövid és mégis három generációt mutat be a könyv, nem volt hiányérzetem. Kerek egész történet, szép fogalmazással és remek korrajzzal, társadalmi képpel. Érdemes elolvasni.


Népszerű idézetek

Eszter01>!

Volt úgy, hogy én előbb léptem ki a kapun, egy kicsit várnom kellett rá, amíg ziláltan befutott, zavartan lihegte, hogy a pályától futott idáig, mert valami ifjúsági csapatban futballozik. Igazolásul óvatosan előkerített egy recés szélű fényképet, mutatta a csapatát, elöl az ülő sorban magát is megmutatta. Én csodálkozva néztem a képet, még sohasem láttam futballistákat, nevettem is a csíkos trikójukon, a térdig érő klottnadrágjukon. Amikor pedig a lányok a líceumban megtudták, hogy a gavallérom futballista, egyenesen irigykedtek.

23. oldal

2 hozzászólás
cassiesdream>!

Ó, hogy gyűlöltem ezt az úriasszony-cseléd kettőst, egyáltalán az úr és szolga viszonyt! Én, aki valaha cselédlánynak akartam szegődni, viszolyogtam a szolgaságtól, a cselédiség minden változatától, még szüleim, nagyszüleim hajdani béres volta is most háborított föl igazán, álmatlan éjszakáim gyötrő forgolódásában. Talán éppen „úriasszonyságom” furcsa fényénél nyílt ki igazán a szemem – és éppen Teréz mellett. Mert egy cseléddel, az „én cselédemmel” kényszerültem egy födél alá.

36. oldal

cassiesdream>!

Szorosan egymásba karolva álltak. Az apa megtört volt, hajlott; széles karimájú kalapja árnyékot vetett az arcára, amint mélyen lecsüngő fejjel állt, szinte kapaszkodott a lányába, félig felé fordult, hogy a sárga csillag nem is látszott.

43. oldal

cassiesdream>!

Válla fölött rá-rápillantottam az állványon készülő képre, aztán a kezére; és éreztem a meghittség melegét a kéz és kép titkos viszonyában.

54. oldal

anni_olvas>!

Én, Virág Anna nyugalmazott tanítónő, budapesti illetőségű lakos, az esztendő nagyobb részében, főként tavasszal és ősszel falun élek.

(első mondat)


Hasonló könyvek címkék alapján

Fehér Klára: Hová álljanak a belgák?
Salamon Pál: A Sorel-ház
Szabó Magda: Pilátus
Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert
Hamvas Béla: Karnevál
Wass Albert: Kard és kasza
Silingi Terézia: Ómama nyaklánca
Bächer Iván: Kutya Mandovszky
Gárdonyi Géza: Ida regénye
Földes Jolán: A halászó macska uccája