Több mint fél évszázada működik a Pesterzsébeti Múzeum, amely a helytörténeti gyűjtemény mellett jeles színháztörténeti és képzőművészeti anyaggal is büszkélkedhet. Az intézmény az elmúlt évtizedekben a kiállítások szervezése és az anyaggyűjtés mellett számos helyi vonatkozású történeti, kultúrtörténeti kiadványt jelentetett meg.
A 2004-ben indított sorozat, a Pesterzsébeti Múzeum könyvei tizedik köteteként ajánlom figyelmükbe a „Fiam, mozit fogunk csinálni” című művet.
„A Pesterzsébet történetét taglaló kiadványok mindegyike megemlíti Pflumm György nevét, mégpedig különféle titulusokkal ellátva: vendéglősként, mozisként, kőműves- illetve építőmesterként. A 2006-ban kiadott Magyar Hangosfilm Lexikon Magyarország egyik legrégibb mozisaként ír róla. Éppen e sokszínűség keltette fel az érdeklődésemet és sarkallt arra, hogy megpróbáljak többet megtudni róla. A kutatás során világossá vált, hogy egy kiváló üzleti érzékkel rendelkező, szó szerint értendő vállalkozó… (tovább)
Több mint fél évszázada működik a Pesterzsébeti Múzeum, amely a helytörténeti gyűjtemény mellett jeles színháztörténeti és képzőművészeti anyaggal is büszkélkedhet. Az intézmény az elmúlt évtizedekben a kiállítások szervezése és az anyaggyűjtés mellett számos helyi vonatkozású történeti, kultúrtörténeti kiadványt jelentetett meg.
A 2004-ben indított sorozat, a Pesterzsébeti Múzeum könyvei tizedik köteteként ajánlom figyelmükbe a „Fiam, mozit fogunk csinálni” című művet.
„A Pesterzsébet történetét taglaló kiadványok mindegyike megemlíti Pflumm György nevét, mégpedig különféle titulusokkal ellátva: vendéglősként, mozisként, kőműves- illetve építőmesterként. A 2006-ban kiadott Magyar Hangosfilm Lexikon Magyarország egyik legrégibb mozisaként ír róla. Éppen e sokszínűség keltette fel az érdeklődésemet és sarkallt arra, hogy megpróbáljak többet megtudni róla. A kutatás során világossá vált, hogy egy kiváló üzleti érzékkel rendelkező, szó szerint értendő vállalkozó személyiségről van szó. Élete tökéletes példa arra, miként lehetett szinte a semmiből egy egész birodalmat felépíteni. Utóbbi kifejezés talán túlzásnak tűnhet, de amint ezt a könyv bemutatja, Pflumm György nemcsak feszegette a Pesterzsébet adta kereteket, de át is törte azokat: életműve jóval túlnőtt a településen.”
A fenti mondatokkal kezdődik Skaper Brigitta „Fiam, mozit fogunk csinálni” című munkája.
A szerző 1983-ban született Pesterzsébeten, itt járt óvodába, általános és középiskolába. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett történelem és néprajz szakon. Jelenleg a Pesterzsébeti Múzeum muzeológusa.
A Tárgyi Néprajzi Tanszékre írt szakdolgozata, Egy pesterzsébeti vállalkozó mobilitási stratégiái a XX. század első felében, szolgált alapul a könyvhöz. Fő érdeklődési/kutatási területe: a két világháború közötti időszak mozi- és mentalitástörténete, és a szülőhelye, Pesterzsébet. Történelem szakdolgozatának egy részlete tanulmánnyá rövidítve a Médiakutató 2008-as, őszi számában jelent meg, Magyar filmsztárok a két világháború közötti Magyarországon címmel.
Nem ez az első eset, hogy fiatal pesterzsébeti szerző munkáját adjuk közre. Ilyen volt a Pesterzsébeti Múzeum könyvei sorozat VIII. kötete, Böröcz Réka A Hangyatelep – egy bódéváros a budapesti agglomerációban a két világháború között (1924-1934) c. kiadványa.
Skaper Brigitta munkája olyan témát dolgoz fel, amely szorosan kötődik Pesterzsébethez, s egyben a magyarországi mozi történetéhez is. A jól felépített, szakmailag gazdagon alátámasztott tanulmányt kísérő fotódokumentációban számos eddig még sosem publikált kép is helyet kapott.
Nagy örömet jelent számomra, hogy most ismét egy helyi szerző első kötetét ajánlhatom az olvasók figyelmébe, különös tekintettel arra, hogy múzeumunk fiatal munkatársáról van szó, aki minden bizonnyal még számos ehhez hasonló, értékes munkával örvendezteti meg a pesterzsébeti és kerületen kívüli közönséget.
D. Udvary Ildikó
Igazgató/sorozatszerkesztő