Fekete ​sivatag 1 csillagozás

Szaúd-Arábia egy magyar újságíró szemével
Sitkei Levente: Fekete sivatag

Szaúd-Arábiában ​van teve, olaj és al-Kaida, gondolja szinte mindenki. Pedig ez a misztikusnak tűnő, a világtól valóban kissé elzárt társadalom épp olyan, mint a többi ország, csak képtelen levetkőzni a rá rakódott előítéleteket. A Fekete sivatag című könyvben ezt az országot mutatja be személyes tapasztalatok és hosszas kutatómunka segítségével Sitkei Levente, a Magyar Nemzet újságírója. A könyvben az adatok mellett számos érdekességről, különös történetről, a miénktől eltérő kultúrából adódó furcsaságokról is olvashatunk, ahogy nem marad ki persze a nők helyzetének körüljárása vagy az ókorból ránk maradt igazságszolgáltatási rendszer bemutatása sem. Szó van a könyvben a két szent helyről, a nem muszlimok számára tiltott területnek számító Mekkáról és Medináról, a gazdagságot jelentő hatalmas olajkincsről és arról, miként képzelik el a szaúdiak azt a világot, amikor már nem lesz a sivatag mélyén a fekete arany, hogy működtesse az államot. A kötetben több helyi befolyásos… (tovább)

>!
Sájler és Emberei, Budapest, 2010
176 oldal · ISBN: 9789630806787

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Rudolfino>!
Sitkei Levente: Fekete sivatag

Sitkei Levente: Fekete sivatag Szaúd-Arábia egy magyar újságíró szemével

A főnökömtől kaptam ingyen! ezt a könyvet, mivel látta, hogy állandóan hurcolom a könyveket a munkahelyre és olvasgatok. Ja, meg mellesleg a fia írta a könyvet :) Voltak elképzeléseim már előtte is az arab kultúráról, de voltak dolgok amik még így is felül- ill. alulmúlták az elképzeléseimet. Annyira más a kultúrájuk, hogy egyszerűen vannak dolgokat, amiket sosem fogok megérteni, holott számukra azok természetes dolgok. A könyv nagyon informatív, néha túlságosan is, volt, hogy elvesztem a nevekben a szokatlan „formalitások” miatt :) Nem bántam meg, hogy rászántam az időt, hiába kívül esik az átlagos olvasnivalóimon.


Népszerű idézetek

kmaria>!

Nem hivatalos pillér ugyan, de említést érdemel a dzsihád fogalma, főként a sajtóban tapasztalható számos félreértés miatt. A Korán minden hívőnek kötelességévé teszi a törekvést a jobb felé. Ez a jobb lehet szellemi vagy fizikai javulás, a hit terjesztése vagy embertársaink felé mutatott nagyobb kedvesség. Ez a törekvés a dzsihád. Minthogy az iszlám számára a pogány világ egyértelműen alsóbbrendű, van jogalapja a szent háborúnak, amelynek a célja a pogányok muszlimmá tétele, erőszakkal vagy rábeszéléssel. Ám ezen terjeszkedés alól kivételt jelentenek a „könyv népei”, azok, akik megkapták ugyan a szent szövegeket, és elfogadják az egyetlen Istent, ám a vallást „régi változatban” követik. Ezek a zsidók és a keresztények. Körükben nem szabad téríteni – persze ha a könyv népeinek egy tagja önszántából betér, azt tárt karokkal fogadják –, így a kereszténység elleni vallásháború, a tévéhíradókban hallható „dzsihádot hirdettek a Nyugat ellen” kitétel vallásilag nem igazolható. Sokszor nem is mondják, de ezt így legalább megérti a nyugati újságolvasó is, attól függetlenül, hogy nem igaz.

Sitkei Levente: Fekete sivatag Szaúd-Arábia egy magyar újságíró szemével


Hasonló könyvek címkék alapján

Mohammad Taghi Rouhi – Sárközy Miklós: Irán
Malala Juszufzai – Christina Lamb: Én vagyok Malala
Amin Maalouf: A keresztes háborúk arab szemmel
Jany János: Az iszlamizmus
Jean Sasson: Jazmína választása
Maróth Miklós: Iszlám és politikaelmélet
Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás
Géczi János: Allah rózsái
Bernard Lewis: Iszlám
Germanus Gyula: Az arab irodalom története