2050 6 csillagozás

Ifjúsági novellák a jövőről
Sirokai Mátyás (szerk.): 2050

Milyen lesz 33 év múlva a kamaszok élete? Hogyan fest majd Magyarország 2050-ben? 13 fiatal író novellája kutatja a jövőt a nagy sikerű, ifjúsági kategóriában Év Gyermekkönyve díjat nyert Jelen!című antológia folytatásában. Ezúttal is a tizenévesek mindennapjai állnak a szövegek középpontjában a szerelmi sztoriktól a családi problémákig, és egészen különös víziókról olvashatunk. Droidnagyi vagy gumicukorszív? Pacsirta formájú drón vagy virtuális gimi? A 2050 szerzői nem ismernek lehetetlent!

Eredeti megjelenés éve: 2018

A művek szerzői: Farkas Balázs, Garaczi Zoltán, Gáspár-Singer Anna, Brandon Hackett, Jassó Judit, Lackfi János, Lapis József, Makai Máté, Moskát Anita, Szöllősi Mátyás, Totth Benedek, Zelei Bori, Bégányi Dániel

Tartalomjegyzék

>!
Móra, Budapest, 2018
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634159278 · Illusztrálta: Olaf Łyczba

Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 22

Kívánságlistára tette 30


Kiemelt értékelések

>!
pat P
Sirokai Mátyás (szerk.): 2050

Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 Ifjúsági novellák a jövőről

Dióhéjban:
Hiánypótló. Egységes. Fontos. Komolyan veszi az olvasóját.

És bővebben:
1. Hiánypótló. Kortárs magyar sci-fiként is. Ifjúsági novellaként is. SF novellaként is.
És nagyon jó, hogy lehet magyarul, magyar szerzőktől ilyeneket olvasni. Méghozzá ilyen színesen összeválogatott, színvonalasan megírt novellákat, amik jellemzően (egy-két kivétel mindig van persze) sem az irodalmi igényességű szövegükből, sem az értelmes, releváns, science-fiction műfaji szabályokat betartó logikából és tematikából nem engednek.
2. Egységes. Első benyomásom a kötet fele körül az volt, hogy ez valami elképesztően egységesen, harmonikusan szerkesztett kötet, színvonalat, stílust illetően egyaránt. Ami ugyebár egy kisebb csoda, mert hiszen vannak a szerzők között dedikált, profi szépírók, profi zsánerírók, legfőképpen pedig viszonylag kezdő, hangjukat kereső, de a pályán jellemzően már elindult, fiatal tehetségek. És hát ugye a profi zsánerírók pengén, kisujjból hozzák a tartalmi elvárásokat, ez alap – ráadásul még a kötet által állított szépirodalmi lécet is megugrották, nagyon helyes. A szépírókkal kicsit inkább voltam bajban, de két-három írást leszámítva ők is állták a sarat egész ügyesen. (A szégyenpadot majd az olvasónaplónál lehet megtekinteni, én elnézést.) Attól viszont teljesen lenyűgöződtem, hogy ez a fiatal, láthatóan inkább szépírásra szocializálódott, de azért még meglehetően pluripotens írócsapat mennyire remekül beletalált a zsánerbe, hát remek hír ez. Figyelem, jó magyar SFF íróból borzasztó nagy a hiány, meg talán kereslet is akad, csak mondom, erre tessék, erre, csak folyvást! De tényleg, írjatok még sci-fit, meg fantasyt, jó dolog az! :)
3. Mondhatnám azt (én, a durván túlkoros), hogy a témák eléggé korszerűek és érdekesek, mert hogy droid meg MI meg közösségi média, meg még bevándorlás és környezetváltozás is, és persze igen, ezekről (is) szólnak a novellák. De ennél szerintem fontosabb, hogy tényleg őszintén és komolyan beszél például párkapcsolatokról, családi nehézségekről – akár egy szülő elvesztéséről, egyéb veszteségekről, megküzdésről, de meg még a szexről is, bizony. És ezek szerintem mindig fontosak, körítéstől függetlenül is.
4. Blowjob. Ez az első novella első szava, igen. (Kérem az ajándékot keresgélő nagynéniket és keresztmamákat, ne ijedjenek meg: explicit szex természetesen nincs a kötetben.) És az F betűs négybetűs szó, na az is szerepel benne. Persze ott, ahol indokolt – ha fütyit írt volna a szerző, én is bevágtam volna a sarokba. :) Szóval nyelvezetében sem olyan kis üntyüri-püntyüri, álszemérmes vagy rózsaszín nyálba fullasztó kötetecske ez. Értelmesen ír értelmes, teljes értékű, komolyan vehető, igényekkel és elvárásokkal rendelkező olvasóknak, lehetőség szerint megpróbálva az ő nyelvükön, hangjukon mondani el a nekik vélhetően fontos dolgokat. És szerintem elég jól sikerült ez, bár ezt ugye nem én fogom eldönteni, hanem majd a célcsoport.
Remélem, nekik is legalább annyira fog tetszeni, mint nekem.
Részletes olvasónaplót hozzászólásként írtam.

5 hozzászólás
>!
Teetee
Sirokai Mátyás (szerk.): 2050

Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 Ifjúsági novellák a jövőről

Gondolkoztam rajta, hogy mit is jelent az, hogy „ifjúsági”. Olyan, amit fiatalok írtak, olyan, ami fiataloknak szól, vagy olyan, amiben fiatalok szerepelnek? Ebben a kötetben mindháromra találunk példát, olyat is, amiben mindhárom kritérium egyszerre szerepel, de ez a kötet engem most nem igazán fogott meg.
A legjobb szöveg egyértelműen Moskát Anita Gumicukorszíve – erős, szomorú, 2018-ban is nagyon időszerű, mert a veszteség, és annak feldolgozhatatlansága mindenkori téma.
Tetszett még Farkas Balázs Lánchídváros című írása, ami szintén a veszteségről szól, de másképp, magát cinikusabbnak mutatva, de aztán azt veszed észre, hogy ez is elég mélyre ment.
De zavart, hogy a többi szövegek egy részében egyértelmű utánérzéseket fedeztem fel, és nem a jó fajtából (Álmodnak-e az androidok…, Alekszandra és a Teremtés növendékei, A villamos testet énekelem), vagyis nem azt a fajta „újragondolást”, amikor egy régi ötlettel kezdek valamit, és valahogy új kontextusba helyezem, hanem amikor végig az zakatol az olvasó agyában, hogy ezt már más is megírta, és mennyivel jobban. A témáknál is sokszor éreztem az erőltetettséget, bevándorlás, globális felmelegedés, minthogy értem én, hogy ezek az aktuális témák, mégsem szóltak számomra hitelesen.
És annak sem vagyok a híve, hogy egy regényből vegyünk ki egy részletet, ami talán illik a koncepcióba, mert nem, nem illik.

(Bónuszként álljon itt azért egy kedves részlet is: Az első novellában szó van egy meccsről is, és a magyar válogatottba beáll a legkisebb Dárdai. Gondolom, akkor ez már a volt szöv. kap. Dárdai jövendő unokája lesz, ha egyszer 2050-et írunk, nem?)


Népszerű idézetek

>!
BookOfShadows

Az idősödő emberek nem azért mesélik el újra meg újra ugyanazokat a történeteket, mert elfelejtik, hogy már mesélték. Hanem azért, hogy újra meg újra átéljék. Mindez jó érzéssel tölti el őket. A folytonosság illúziójával. Nem másokat, magukat szórakoztatják ezzel.

30. oldal

Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 Ifjúsági novellák a jövőről

>!
BookOfShadows

Szeretnék én is a testvére lenni megint. Próbálok visszaemlékezni, hogyan kellene, de csak egy dolog jut eszembe. Kirántom alóla a párnát, és a rég bennrekedt feszültséget egyszerre kieresztve, sírva-nevetve kezdem csépelni a fejét.

27. oldal

Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 Ifjúsági novellák a jövőről

>!
BookOfShadows

– Elképzelni nem tudom, hogyan tudnék még gyakorolni. Úgy érzem, hogy már a gyakorláshoz is gyakorolnom kellene.

31. oldal

Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 Ifjúsági novellák a jövőről

>!
BookOfShadows

– Emiatt álltam le, mint emlékszik. Hogy ne ültessek bogarat a fülébe.
– De hát már el is ültette, amikor azt mondta, nem akarja elültetni.

39. oldal

Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 Ifjúsági novellák a jövőről

>!
BookOfShadows

Opálos, lilás, narancs fénylést látott maga előtt a távolban, zöld fákat, füvet, egy burjánzó kertet, és közben az óceán hangját hallotta – valahová messze, egy jövőbeli nyugalom szigetére szegezte a tekintetét, pedig biztos volt benne, hogy a nyugalma nem más, mint a kiterjesztett, békés jelen.

45. oldal

Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 Ifjúsági novellák a jövőről

>!
BookOfShadows

– Akkor most elárulom neked a titkot, amit nem kellene. Minél inkább úgy érzed odabent, hogy jó úton jársz a dolog körülírásában és megértésében, annál inkább távolodsz a lényegtől.

48. oldal

Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 Ifjúsági novellák a jövőről

>!
BookOfShadows

Leginkább egy rossz álomnak tűnt, de bárcsak az lett volna!

55. oldal

Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 Ifjúsági novellák a jövőről


Hasonló könyvek címkék alapján

Kelemen Zoltán: Első 21 novella
Tőke Péter: A nyevigák
J. Goldenlane: Napnak fénye
Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: A próbák palotája
Kemese Fanni: A napszemű Pippa Kenn
Mészöly Ágnes: Slutty az űrből
Láng Attila D.: Nicky
Láng Attila D.: Saurus
Bartos Zsuzsa: Alkonyőrzők
J. L. Armentrout: Origin