2050 13 csillagozás

Ifjúsági novellák a jövőről
Sirokai Mátyás (szerk.): 2050

Milyen lesz 33 év múlva a kamaszok élete? Hogyan fest majd Magyarország 2050-ben? 13 fiatal író novellája kutatja a jövőt a nagy sikerű, ifjúsági kategóriában Év Gyermekkönyve díjat nyert Jelen!című antológia folytatásában. Ezúttal is a tizenévesek mindennapjai állnak a szövegek középpontjában a szerelmi sztoriktól a családi problémákig, és egészen különös víziókról olvashatunk. Droidnagyi vagy gumicukorszív? Pacsirta formájú drón vagy virtuális gimi? A 2050 szerzői nem ismernek lehetetlent!

Eredeti megjelenés éve: 2018

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A művek szerzői: Farkas Balázs, Garaczi Zoltán, Gáspár-Singer Anna, Brandon Hackett, Jassó Judit, Lackfi János, Lapis József, Makai Máté, Moskát Anita, Szöllősi Mátyás, Totth Benedek, Zelei Bori, Bégányi Dániel

Tartalomjegyzék

>!
Móra, Budapest, 2018
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634159278 · Illusztrálta: Olaf Łyczba

Kedvencelte 2

Most olvassa 3

Várólistára tette 30

Kívánságlistára tette 34


Kiemelt értékelések

>!
pat P
Sirokai Mátyás (szerk.): 2050

Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 Ifjúsági novellák a jövőről

Dióhéjban:
Hiánypótló. Egységes. Fontos. Komolyan veszi az olvasóját.

És bővebben:
1. Hiánypótló. Kortárs magyar sci-fiként is. Ifjúsági novellaként is. SF novellaként is.
És nagyon jó, hogy lehet magyarul, magyar szerzőktől ilyeneket olvasni. Méghozzá ilyen színesen összeválogatott, színvonalasan megírt novellákat, amik jellemzően (egy-két kivétel mindig van persze) sem az irodalmi igényességű szövegükből, sem az értelmes, releváns, science-fiction műfaji szabályokat betartó logikából és tematikából nem engednek.
2. Egységes. Első benyomásom a kötet fele körül az volt, hogy ez valami elképesztően egységesen, harmonikusan szerkesztett kötet, színvonalat, stílust illetően egyaránt. Ami ugyebár egy kisebb csoda, mert hiszen vannak a szerzők között dedikált, profi szépírók, profi zsánerírók, legfőképpen pedig viszonylag kezdő, hangjukat kereső, de a pályán jellemzően már elindult, fiatal tehetségek. És hát ugye a profi zsánerírók pengén, kisujjból hozzák a tartalmi elvárásokat, ez alap – ráadásul még a kötet által állított szépirodalmi lécet is megugrották, nagyon helyes. A szépírókkal kicsit inkább voltam bajban, de két-három írást leszámítva ők is állták a sarat egész ügyesen. (A szégyenpadot majd az olvasónaplónál lehet megtekinteni, én elnézést.) Attól viszont teljesen lenyűgöződtem, hogy ez a fiatal, láthatóan inkább szépírásra szocializálódott, de azért még meglehetően pluripotens írócsapat mennyire remekül beletalált a zsánerbe, hát remek hír ez. Figyelem, jó magyar SFF íróból borzasztó nagy a hiány, meg talán kereslet is akad, csak mondom, erre tessék, erre, csak folyvást! De tényleg, írjatok még sci-fit, meg fantasyt, jó dolog az! :)
3. Mondhatnám azt (én, a durván túlkoros), hogy a témák eléggé korszerűek és érdekesek, mert hogy droid meg MI meg közösségi média, meg még bevándorlás és környezetváltozás is, és persze igen, ezekről (is) szólnak a novellák. De ennél szerintem fontosabb, hogy tényleg őszintén és komolyan beszél például párkapcsolatokról, családi nehézségekről – akár egy szülő elvesztéséről, egyéb veszteségekről, megküzdésről, de meg még a szexről is, bizony. És ezek szerintem mindig fontosak, körítéstől függetlenül is.
4. Blowjob. Ez az első novella első szava, igen. (Kérem az ajándékot keresgélő nagynéniket és keresztmamákat, ne ijedjenek meg: explicit szex természetesen nincs a kötetben.) És az F betűs négybetűs szó, na az is szerepel benne. Persze ott, ahol indokolt – ha fütyit írt volna a szerző, én is bevágtam volna a sarokba. :) Szóval nyelvezetében sem olyan kis üntyüri-püntyüri, álszemérmes vagy rózsaszín nyálba fullasztó kötetecske ez. Értelmesen ír értelmes, teljes értékű, komolyan vehető, igényekkel és elvárásokkal rendelkező olvasóknak, lehetőség szerint megpróbálva az ő nyelvükön, hangjukon mondani el a nekik vélhetően fontos dolgokat. És szerintem elég jól sikerült ez, bár ezt ugye nem én fogom eldönteni, hanem majd a célcsoport.
Remélem, nekik is legalább annyira fog tetszeni, mint nekem.
Részletes olvasónaplót hozzászólásként írtam.

5 hozzászólás
>!
Nita_Könyvgalaxis
Sirokai Mátyás (szerk.): 2050

Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 Ifjúsági novellák a jövőről

Szeretem, mikor nem nézik hülyének a fiatalokat.

Attól, mert valaki ifjúsági olvasó, nem jelenti azt, hogy csak romantikus zagyvaságokat szeretne olvasni, hogy ne lenne igénye ennél többre. És az ifjúság problémái sem csak abból állnak, vajon milyen leckét kell holnapra megírni vagy hogy a Janika miért a Gizike mellé ült le.

Szerencsére ez a kötet a fiatalok jövőjét elég sokrétűen mutatja be. Nem mondom, hogy minden novella zseniális lenne, de nagyon rosszal sem találkoztam benne, elég egyenletes a színvonal. Azért van pár írás, ami számomra kiemelkedő volt: Moskát Anita a Gumicukorszívben a gyász feldolgozásáról mesél nekünk; Farkas Balázs a Lánchídvárosban a kitaszítottság érzését járja körül; Lackfi Jánostól a Tervezett kapcsolat pedig az abszolút kedvencem volt, ami a társkeresés egy nagyon más oldalát mutatja meg.

Remélem sok hasonló színvonalú antológiát és ifjúsági regényt vehetünk még a kezünkbe magyar szerzők tollából.

2 hozzászólás
>!
Teetee 
Sirokai Mátyás (szerk.): 2050

Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 Ifjúsági novellák a jövőről

Gondolkoztam rajta, hogy mit is jelent az, hogy „ifjúsági”. Olyan, amit fiatalok írtak, olyan, ami fiataloknak szól, vagy olyan, amiben fiatalok szerepelnek? Ebben a kötetben mindháromra találunk példát, olyat is, amiben mindhárom kritérium egyszerre szerepel, de ez a kötet engem most nem igazán fogott meg.
A legjobb szöveg egyértelműen Moskát Anita Gumicukorszíve – erős, szomorú, 2018-ban is nagyon időszerű, mert a veszteség, és annak feldolgozhatatlansága mindenkori téma.
Tetszett még Farkas Balázs Lánchídváros című írása, ami szintén a veszteségről szól, de másképp, magát cinikusabbnak mutatva, de aztán azt veszed észre, hogy ez is elég mélyre ment.
De zavart, hogy a többi szövegek egy részében egyértelmű utánérzéseket fedeztem fel, és nem a jó fajtából (Álmodnak-e az androidok…, Alekszandra és a Teremtés növendékei, A villamos testet énekelem), vagyis nem azt a fajta „újragondolást”, amikor egy régi ötlettel kezdek valamit, és valahogy új kontextusba helyezem, hanem amikor végig az zakatol az olvasó agyában, hogy ezt már más is megírta, és mennyivel jobban. A témáknál is sokszor éreztem az erőltetettséget, bevándorlás, globális felmelegedés, minthogy értem én, hogy ezek az aktuális témák, mégsem szóltak számomra hitelesen.
És annak sem vagyok a híve, hogy egy regényből vegyünk ki egy részletet, ami talán illik a koncepcióba, mert nem, nem illik.

(Bónuszként álljon itt azért egy kedves részlet is: Az első novellában szó van egy meccsről is, és a magyar válogatottba beáll a legkisebb Dárdai. Gondolom, akkor ez már a volt szöv. kap. Dárdai jövendő unokája lesz, ha egyszer 2050-et írunk, nem?)

>!
theodora
Sirokai Mátyás (szerk.): 2050

Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 Ifjúsági novellák a jövőről

Ez a kötet jobban tetszett, mint az előző – izgalmas és hihető jövőkép bontakozik ki az egyes novellákban, de az emberi kapcsolatokra, alapvető érzésekre, vágyakra teszi a hangsúlyt. A virtuális valóság, a droidok, a globális felmelegedés, migráció témái ezekben a történetekben már a hétköznapok valósága. A kötet ugyanúgy épül fel, mint az előző – a pályázat 3 nyertese mellett beválogattak ismert és kezdő írók műveit, van amit szintén már olvastam kötetben korábban.
A legjobban ezek tetszettek: Lapis József: Protokoll, Brandon Hackett: Életjáték, Mostkát Anita: Gumicukorszív, Jassó Judit: Sors bona.

2 hozzászólás
>!
kstimi P
Sirokai Mátyás (szerk.): 2050

Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 Ifjúsági novellák a jövőről

Egy nyereményjáték által került birtokomba a könyv (innen is köszönöm a @móra kiadónak) és rögtön hozzá is fogtam az olvasásához, mert ez egy olyan kötet, amely érdekes témákkal foglalkozik. Egy novellagyűjteményről van szó, amelyhez hasonló nem sok íródik, főképpen nem fiatalok jóvoltából. A szerzők közül egyiket sem ismertem, még nem olvastam tőlük, így nem tudtam, hogy mire számítsak, de többnyire azt tapasztaltam, hogy jól írnak.
Lapis József:Protokoll c. novellája az első. Nekem tetszett, érdekes elgondolása a jövőnek. Kissé az Én, a robot c. filmre emlékeztetett, ezenkívül sokan megírták már, hogy a jövő csakis robotokkal képzelhető el. Lehet, hogy ez még megtörténhet egy nagyon távoli jövőben. Kicsit rövid volt, hirtelen befejezéssel, de tetszett. Bár inkább egy szórakoztató sci-fi volt, mint lehetséges jövőkép. A szürke program már inkább egy elgondolkodtató és tanulságot adó történet, csakúgy, mint az Életjáték. Sejtettem, hogy spoiler Ez is egy bizonyítéka annak, hogy milyen veszélyes az internet és a modern technika adta lehetőségek, ha nem vigyázunk eléggé. Szinte mindegyik novella, köztük a Lánchídváros is, rámutat ennek a fejlett és modernizált világ hátrányaira, veszélyeire és káros hatásaira is. Ennek a novellának az esetében a függőség, a hagyományos vagy csak a létező világ szokásainak (pl. papírkönyv olvasása) teljes eltűnése. Vagy épp a modern technikától való függőség. A Gumicukorszív egy elég szomorú és eltorzult jövőképet tár elénk, csakúgy mint a Tervezett kapcsolat, amely szerintem nagyon ötletes történet.
A Vudu nekem nem tetszett, csakúgy, mint a Hangyafarm, sem történetükben, az utóbbi pedig még nyelvezete miatt sem.
A Pacsirta tetszett, bár rövid, de tartalmas. A hibbantak Jeruzsáleme igazából olyan semmilyen volt,se jót, se rosszat nem tudnék róla mondani. Jassó Judit novellája már jobban felkeltette az érdeklődésemet, földhözragadtabb volt. A migráció, illetve a keleti országok szegénysége biztosan meghatározó lesz a jövőre nézve, akár Európát, akár Magyarországot vesszük, bár véleményem szerint nem teljesen így, ahogy a szerző leírta, viszont vannak benne jó elgondolások, de logikátlanságok is. spoiler. Ugyanakkor egy nem túl jó jövőképet jelenít meg: „A huszonegyedik század közepére, amikor nagykorú lettem, már városszerte hallhattam az embereket hindiül és mandarinul társalogni.” (mindez Budapest utcáin)
Az Átkelés is tetszett olvastam volna még szívesen, mert itt csak eg rövidke részletet kaptunk. Egy apokaliptikus világot tár elénk az író. A Gerely szintén jól sikerült történet, az olvasó könnyen átérzi a főszereplő sorsát.
A novellák között vannak szórakoztató, tanulságos vagy elgondolkodtató darabok is. Minden novella más módon jeleníti meg a lehetséges jövőt, minden szerzőnek mások az elképzelései, mégis egy egységes, szórakoztató és jól szerkesztett könyv a 2050.

1 hozzászólás
>!
Andras_Kanai
Sirokai Mátyás (szerk.): 2050

Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 Ifjúsági novellák a jövőről

Inkább dicsérem, mint kritizálom a kötetet: írni képes emberek olvasmányos munkái és egy kis hiányérzet a végére. Részletesen az SFmagon írtam róla: http://sfmag.hu/2018/08/21/2050-ifjusagi-novellak-a-jovorol/

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
BookOfShadows

Az idősödő emberek nem azért mesélik el újra meg újra ugyanazokat a történeteket, mert elfelejtik, hogy már mesélték. Hanem azért, hogy újra meg újra átéljék. Mindez jó érzéssel tölti el őket. A folytonosság illúziójával. Nem másokat, magukat szórakoztatják ezzel.

30. oldal

Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 Ifjúsági novellák a jövőről

>!
BookOfShadows

Szeretnék én is a testvére lenni megint. Próbálok visszaemlékezni, hogyan kellene, de csak egy dolog jut eszembe. Kirántom alóla a párnát, és a rég bennrekedt feszültséget egyszerre kieresztve, sírva-nevetve kezdem csépelni a fejét.

27. oldal

Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 Ifjúsági novellák a jövőről

>!
BookOfShadows

– Elképzelni nem tudom, hogyan tudnék még gyakorolni. Úgy érzem, hogy már a gyakorláshoz is gyakorolnom kellene.

31. oldal

Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 Ifjúsági novellák a jövőről

>!
BookOfShadows

– Emiatt álltam le, mint emlékszik. Hogy ne ültessek bogarat a fülébe.
– De hát már el is ültette, amikor azt mondta, nem akarja elültetni.

39. oldal

Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 Ifjúsági novellák a jövőről

>!
BookOfShadows

Opálos, lilás, narancs fénylést látott maga előtt a távolban, zöld fákat, füvet, egy burjánzó kertet, és közben az óceán hangját hallotta – valahová messze, egy jövőbeli nyugalom szigetére szegezte a tekintetét, pedig biztos volt benne, hogy a nyugalma nem más, mint a kiterjesztett, békés jelen.

45. oldal

Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 Ifjúsági novellák a jövőről

>!
BookOfShadows

– Akkor most elárulom neked a titkot, amit nem kellene. Minél inkább úgy érzed odabent, hogy jó úton jársz a dolog körülírásában és megértésében, annál inkább távolodsz a lényegtől.

48. oldal

Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 Ifjúsági novellák a jövőről

>!
BookOfShadows

Leginkább egy rossz álomnak tűnt, de bárcsak az lett volna!

55. oldal

Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 Ifjúsági novellák a jövőről


Hasonló könyvek címkék alapján

Kelemen Zoltán: Első 21 novella
Tőke Péter: A nyevigák
J. Goldenlane: Napnak fénye
Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: A próbák palotája
Kemese Fanni: A napszemű Pippa Kenn
Mészöly Ágnes: Slutty az űrből
Láng Attila D.: Nicky
Láng Attila D.: Saurus
Bartos Zsuzsa: Alkonyőrzők
J. L. Armentrout: Origin