Titokzatos ​bűntény az Eiffel-toronyban (Agatha nyomoz 4.) 91% 24 csillagozás

Titusz véleménye:
Szerintem tök jó volt ez a könyv. Csavaros volt. Az lett a tettes akire nem is számítottam volna. De most térjünk vissza a történet elejére. A főszereplőnek Agatha a neve, mint Agatha Christie-nek. Van neki egy komornyikja akit Mr Kentnek hívnak. Mielőtt még komornyik lett volna, bokszoló volt.

Amúgy ezenkívül olvastam már két részt csak arról nem írtam. Agatha-nak van egy macskája is, akit Watsonnak hívnak. Érdekes. És benne van még egy másik gyerek, már amennyire egy tizennégy évest gyereknek lehet nevezni.

A neve Larry Mistery. A Sólyomszem Detektív Iskola egyik diákja. Az ügynökneve pedig LM-14-es ügynök. Larry Mistery, tizennégy éves, LM-14. Leesett nektek? A neve kezdőbetűi és az életkora az ügynökneve. Amikor először olvastam nagyon sokáig fel sem tűnt. Sőt az is lehet, hogy csak a második részben vettem észre. Na szóval, nagyon tetszett ez a könyv és ha lehet majd írok a többi részéről is.

http://konyvutca.blogspot.hu/2017/03/delutani-matine-ti…

Ez a könyv egyértelműen gyerekeknek szól, viszont szerintem mindenki találhat benne valamit ami elnyeri a tetszését. A megbízatások mindig ötletesek. Agatha gyors észjárása és Larry ügyetlensége mindig sokat tesz hozzá a történethez. Ez a sorozat mindig közel fog állni a szívemhez. Remélem egyszer valaki majd készít belőle egy rajzfilm sorozatot is.

Ez eddig a sorozat legjobb kötete. Izgalmas, fordulatos, és végre valami komolyra is ráállítják a kétballabás ügynököt spoiler. Különösen tetszettek az illusztrációk, a párizsi dupla-oldal fekete-fehérben nagyon szép.

Aranyos kis történet, ifjú nyomozókkal. A gyilkosság mellett némi kémkedés is befigyel. :-D

A legjobb!!!!!

A sorozat eddig megjelent köteteinek kritikájánál éppen azt hoztam fel a történetek erényének, hogy azok mentesek az erőszaktól, így a szülőknek nem kell tartani attól, hogy a gyermekük idő előtt olvas olyan dolgokról, amik nem neki valók. Habár eddig mindegyik részben egy ellopott tárgyat kellett megtalálniuk a hőseinknek, a mostani eset sem lesz véresebb, mint az eddigiek. A gyilkosság rendkívül ízléses módon van tálalva, egyszerű mérgezés végez az orosz diplomatával, tehát az alsó tagozatosok számára abszolút gyerekpárti módon, ráadásul nem bocsátkozik túl nagy részletességbe sem a szerző.

A gyanúsítottak listája, valamint a nyom, amelyen elindulnak a hőseink, felnőtt fejjel abszolút banálisnak tűnik, éppen ezért nem szabad elfelejteni, hogy egy gyermekregényt tartunk a kezünkbe, így jóformán semmi okunk nem lehet a logika helyenkénti hiányán való kiakadásnak. A megoldás egyébként az egyik legösszetettebb a sorozat korábbi köteteihez képest, bár azon azért érdemes lehet vitatkozni, hogy hidegháborús eseményeket vajon miért hozott be Pasqualotto egy gyerekkrimibe, még ha csak pár mondat is esik róla.

Ami számomra szimpatikus volt, hogy az előzőekkel ellentétben, Agatháék eredetileg nem nyomozni indultak Párizsba, hanem hogy meglátogassák Larry féltestvérét, Gaspard-t, aki egyébként az egész sztori alatt nem sok vizet zavar, összesen két jelenete van, de azok sem adnak hozzá semmit a nyomozáshoz. De visszakanyarodva a nyomozáshoz: Larrynek a tanárától kell átvennie az ügyet, akinek a fiú jóvoltából tört el a lába, és ezzel tulajdonképpen remek lehetőséget adott magának a szerző. Így értelmet nyer az is, hogy miért kap komolyabb feladatot (vagyis egy gyilkosság felderítését) Larry, és ezáltal az író tesztelni is tudja az olvasóit. Ha bejön nekik ez a vonulat, simán adhat hasonló ügyeket hőseinknek, ha pedig a kicsik az eltűnt tárgyak után kívánnak nyomozni, mondhatja, hogy ez csak egyszeri eset volt, hiszen átmenetileg kellett átvennie a feladatot egy felnőttől.

Mindenesetre én kíváncsi vagyok a folytatásra, ami várható 2015 tavaszán fog megjelenni Rablótámadás a Niagara-vízesésnél címmel. Sőt, igazából azt sem bánnám, ha a magyar kiadó megduplázná az éves adagot, és a félévenkénti megjelenés helyett három havonta lepné meg az olvasóit Agatha legújabb nyomozásával.