Média ​és demokrácia Magyarországon 3 csillagozás

A politikai média jelenkortörténete
Sipos Balázs: Média és demokrácia Magyarországon

Milyen ​a politikai média a jelenkori Magyarországon? Miként hat a demokrácia működésére? Hogyan formálta a politikai kultúra, a politikai intézményrendszer és a múlt? Hogyan alakították a politikusok, a médiatulajdonosok, az újságírók, a médiafogyasztók és az új médiumok? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a könyv, amely a nyolcvanas évektől napjainkig követi a magyarországi politikai média történetét. Többek között ismerteti, hogy a Kádár-kori média milyen módon „készítette elő” az 1989/1990-es rendszerváltást, és hogy miért változott meg a médiarendszer azóta négy ízben is. Bemutatja, hogy a politikai médiát miként befolyásolta a politikai marketing, és a politikai klientizmussal együtt miként fordította el saját közönségétől, a választók közösségétől. Szól arról, hogy Magyarországon mi a hasonlóság a bulvár- és a tényfeltáró újságírás között, illetve arról: milyen összefüggések vannak a kelet-európai rendszerváltozások és a nyugati média hosszú évtizedek óta tartó átalakulása… (tovább)

>!
Napvilág, Budapest, 2010
228 oldal · ISBN: 9789639697690

Enciklopédia 1


Most olvassa 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Blair>!
Sipos Balázs: Média és demokrácia Magyarországon

Sipos Balázs: Média és demokrácia Magyarországon A politikai média jelenkortörténete

A könyv olvasása rádöbbentett, hogy mennyire utálok „kötelezőt” olvasni. Ezt ugyanis követelményként írták elő az államvizsgámra.. Az első fele rettenetesen nehezen ment, száraz és tudományos volt. A második felében már voltak szemléltető példák, érdekességek is, így összességében azt mondhatom: ha nem lett volna kötelező, még tetszett is volna :)

Molnár_Gyula>!
Sipos Balázs: Média és demokrácia Magyarországon

Sipos Balázs: Média és demokrácia Magyarországon A politikai média jelenkortörténete

Egyszerű és logikus felépítésű könyv. Annak ellenére megőrizte szakmai jellegét, hogy nagyon érdekes és könnyed a szövege. Kifejezetten alkalmas arra, hogy a médiaháború körüli legendákat és pontatlanságokat eloszlassa. Betekintést ad a médiaháborút megelőző időszakra: arra, hogy a nyolcvanas évek milyen fejlődési irányt indított el a sajtóban, és hova vezetett ez a rendszerváltás után.

A média válságát öt, egymást fedő szakaszra bontja. Ennek egyes elemei nem jelentenek túlzottan nagy újdonságot, de ez a rendszerszintű összefoglalás, amit nyújt, nagyban megkönnyíti az értékelést. A politikai média jellemzésénél az jelenti a nehéz helyzetet a szerző számára, hogy ez Magyarországon mégiscsak egy közszolgálati (vagy ahogy találóan besorolja, közszolgálati helyett állami) műfaj, csakhogy ezek a csatornák az utóbbi évtizedben drasztikus mértékben vesztettek nézettségükből, hallgatottságukból. Így hát egyrészt túlzottan sokat foglalkozik a „királyi” csatornákkal, de mit írjon mondjuk a kertévékről, ha onnan alapvetően hiányzik a politikai tájékoztatás?

A tabloidizáció fogalmát ugyan nem Sipos Balázs vezeti be a magyar médiakutatásba, de tőle olvastam eddig a legjobb definíciót rá. Egyben rájöttem arra is, hogy szeretek hiéna módjára olvasni: kifejezetten élveztem, amikor a megyei napilapok vagy az Írisz TV körül botrányról írt, és emiatt sajnáltam, hogy például nem részletezte az MTV umbuldáit a nyolcvanas évektől kezdve, vagy a Vico-Postabank csörtét részletesebben.

Sipos Balázs könyvének igazi értékét az adja, hogy minden információt (kemény és félkemény adatokat egyaránt) megad ahhoz, hogy az olvasó saját, jól megalapozott véleményt alakíthasson ki a magyar média fejlődéséről és működéséről, ő maga mégsem fogalmaz meg elfogult, vagy valamerre húzó kritikát a témával kapcsolatban.


Népszerű idézetek

Molnár_Gyula>!

Ebben a helyzetben erősen meglepett minden érintett pártot, hogy az országgyűlési választások vége előtt hét megyei lapot váratlanul „megvett” az Axel Springer Budapest Kft. Pontosabban (ugyanakkor leegyszerűsítve) jobbára az eredetihez hasonló címen saját újságot alapított, odacsábította a korábbi megyei napilap összes dolgozóját, és leszerződött az eredeti lapot előállító nyomdával. Így neki lett hét, jogi szempontból teljesen új lapja, teljes szerkesztőségekkel, az MSZP-nek pedig maradt hét „üres újságja” és üres kiadóhivatala, továbbá kártalanítási kötelezettsége, hiszen az előfizetőket és a már szerződött hirdetőket ki kellett volna fizetnie. Az MSZP gazdasági vezetői patthelyzetben átadták az új cégeknek az előfizetők névsorát és a szerkesztőségek felszerelését.

91-92. oldal, A politikai sajtó és a privatizáció

Sipos Balázs: Média és demokrácia Magyarországon A politikai média jelenkortörténete

Molnár_Gyula>!

Ehhez hasonlóan, amikor a Mai Nap című bulvárlap kiadói jogát bérbe vette a Híd Rt., amelynek vezetője az akkori sportminiszter testvére volt, az Ifjúsági és Sportminisztérium 30 millió forintot fizetett azért, hogy az újság népszerűsítse a labdarúgó-utánpótlás fejlesztését célzó programját.

138-139. oldal, Politikai média és politikai gazdaságtan

Sipos Balázs: Média és demokrácia Magyarországon A politikai média jelenkortörténete

Molnár_Gyula>!

A kormány és a kormánypárti alelnökök célja nem az volt, hogy hogy az MTV és az MR közszolgálati médium legyen, hanem az, hogy a kormányt népszerűsítse. (Ezt fejtette ki az MDF országgyűlési frakciójának vezetője, Kónya Imre 1991-ben egy bizalmasnak szánt tervezetben, amely azonban kiszivárgott, és a politikai médiumok részletesen tárgyalták. Az ún. Kónya-dolgozatban megfogalmazott elgondolások megvalósítása ellen kezdett tevékenykedni az ellenzéki irányultságú Demokratikus Charta.)

146. oldal, A közszolgálati média

Sipos Balázs: Média és demokrácia Magyarországon A politikai média jelenkortörténete

Molnár_Gyula>!

Ez a döntése azonban nem szakmai volt, hanem politikai alku eredményeként született, és nem felelt meg a törvényi előírásoknak. A testületet alkotó pártok többsége (a szocialisták és a jobboldal) ugyanis meg kívánta akadályozni, hogy egy amerikai-magyar társaság Írisz TV néven indítani tervezett vállalkozása nyerje valamelyik frekvenciát. Ám a társaság kínálta a legtöbbet (12 milliárd forintot a nyertes RTL Klub 8 milliárdos ajánlatával és hiányos pályázatával szemben), azaz szabályos procedúra során nyernie kellett volna. Mindezt utóbb a Legfelsőbb Bíróság állapította meg. (A jogszerűtlen döntés oka vélhetőleg az volt, hogy az Írisz TV-t az SZDSZ-hez közel állónak gondolt Baló György irányította volna.)

150-151. oldal, A médiatörvény és értelmezései

Sipos Balázs: Média és demokrácia Magyarországon A politikai média jelenkortörténete

Kapcsolódó szócikkek: RTL Klub

Hasonló könyvek címkék alapján

Daniel C. Hallin – Paolo Mancini: Médiarendszerek
Balázs Géza: Újságírás, rádiózás
Balázs Géza: Újságíró ismeretek
Balázs Géza – Kuti Sándor – Szayly József: Rádiós-ismeretek
Körösényi András: Értelmiség, politikai gondolkodás és kormányzat
Konrád György: Itt, Európában
Konrád György: Az autonómia kísértése / Antipolitika
Ács Margit: Kontárok ideje
Bogár László: Idegrendszerváltás
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő