NET! ​Mindenekfelett? 2 csillagozás

Napjaink ​egyik legjellemzőbb kortünete az állandósult, rohamos változás és ebből következően a szintén állandósult átmenetiség. Ám életünk minden területét behálózó kortünet talán sehol sem jelentkezik olyan intenzitással, mint az információk kezelésében és az ahhoz rendelt, fejlesztett eszközökben. Az ezredforduló emberének mindennapjait az információ kezelésének paradigmatikusnak is mondható kultúraváltása határozza meg. A korábbi évszázadokban a Gutenberg-galaxis által megteremtett információhordozók és információs források monopóliumát a Neumann-galaxis információs eszközrendszere először csupán megrendítette, majd megtörte, mára pedig már az utóbbi hegemóniájáról szól a folyamat valós belső jelenségeit nem ismerő, illetve azt lényegesen leegyszerűsítő közbeszéd, továbbá az annak táptalajt nyújtó és gyakran csupán a felszínen mozgó tömegkommunikáció. S hogy a valóságban milyen folyamatoknak vagyunk életünk minden pillanatában és minden színterén részesei, milyen jelenségeket… (tovább)

Napjaink ​egyik legjellemzőbb kortünete az állandósult, rohamos változás és ebből következően a szintén állandósult átmenetiség. Ám életünk minden területét behálózó kortünet talán sehol sem jelentkezik olyan intenzitással, mint az információk kezelésében és az ahhoz rendelt, fejlesztett eszközökben. Az ezredforduló emberének mindennapjait az információ kezelésének paradigmatikusnak is mondható kultúraváltása határozza meg. A korábbi évszázadokban a Gutenberg-galaxis által megteremtett információhordozók és információs források monopóliumát a Neumann-galaxis információs eszközrendszere először csupán megrendítette, majd megtörte, mára pedig már az utóbbi hegemóniájáról szól a folyamat valós belső jelenségeit nem ismerő, illetve azt lényegesen leegyszerűsítő közbeszéd, továbbá az annak táptalajt nyújtó és gyakran csupán a felszínen mozgó tömegkommunikáció. S hogy a valóságban milyen folyamatoknak vagyunk életünk minden pillanatában és minden színterén részesei, milyen jelenségeket élünk meg az információkezelés kétségkívül zajló és mélyreható változásaiban, arról nem, illetve alig állnak rendelkezésünkre empirikus kutatási eredmények, értékelések, elemzések. A 2599 fős mintán alapuló empirikus kutatás eredményeként elkészült könyvünk ezen a hiányon szándékozik enyhíteni.

Magyarországon az információs műveltség fogalma és annak tartalma alig ismert, miközben a világ meghatározó dokumentumai azt a 21. század alapkompetenciái közé sorolták, és a nyugati kultúrkörben mára már mind a pedagógiában, mind a könyvtári tevékenységekben kiemelt hangsúlyt kap. Az információs kompetenciát a világ mértékadó nemzetközi szervezetei a 21. század alapműveltségének, továbbá a digitális ökoszisztéma kulcsfontosságú komponensének tartják. Egyszerűen arról van szó, hogy az egész információtechnológiai fejlődés fabatkát sem ér, ha az emberek döntő többsége nem tud, nem képes azzal élni, és saját céljaira, továbbá a közjó érdekében hasznosítani.

Kutatásunk arra irányult, hogy felderítsük: hazánkban és napjainkban hogyan állunk az ide vonatkozó ismeretekkel és tudásunk megfelel-e a korszerű információkezelési követelményeknek. Nem árulunk el titkot azzal, hogy előrevetítjük sommázott tapasztalatainkat: felmérésünk eredményeinek tükrében a digitális ökoszisztéma ma még leggyengébb láncszemének a tudás hiánya bizonyult. Az információk keresésében, a találatok kezelésében, hasznosításában meglehetősen alacsony szintű jártasságot tapasztalunk. Vizsgálatunk arra mutatott rá, hogy az emberek többsége nincs, illetve alig van tisztában azzal, hogy a Neuman-galaxis eszközrendszerének segítségével hogyan boldoguljon az interneten fellelhető információk között. És itt nem csupán egy szűk réteget, hanem mindannyiunkat érintő kérdésről van szó. Lett légyen az akár a legprofánabb információs igény, mint például az, hogy hol szerezhető be legolcsóbban a krumpli, vagy, hogy mikor indul a vonat, vagy akár az idegsebészetben alkalmazott legújabb eljárásokról történő információszerzés. Ám a meglehetősen borús kép ellenére sincs okunk pesszimizmusra, hiszen a hiányzó tudás – megfelelő fogadókészség esetén – intézményesített keretek között, az oktatás különböző szintjein, valamint a könyvtárakban megvalósított felkészítéssel, tanítással és tanulással minden nehézség nélkül pótolható lenne. Az ide vonatkozó és a 21. század emberétől elvárható tudás szintjeiről kötetünk 12. fejezetében a nemzetközi példák alapján összeállított részletes mutatórendszer olvasható. Azok számára pedig, akik az információs műveltség témakörében alaposabban el szeretnének mélyülni, ajánljuk a szintén kutatási programunk keretében létrejött és a csoportunk által gondozott Információs műveltség szakportált, amely az alábbi internetcímen érhető el: http://informaciosmuveltseg.pte.hu.