Sioned Davies (szerk.)

Mabinogion 13 csillagozás

Walesi legendák
Sioned Davies (szerk.): Mabinogion Sioned Davies (szerk.): Mabinogion

„A ​kút szélén egy aranyedény állt egy márványlapon, és az aranyedény négy láncon függött, és a láncok az ég felé nyúltak, és Pryderi nem látta a végüket. Elkápráztatta az arany szépsége és az edény finom kidolgozása. És odalépett az edényhez, és megragadta. De amint megérinti az edényt, az a kezéhez ragad, a lába meg a márványlaphoz, amelyen áll, és elveszíti a hangját, és egyeden szót sem tud kiejteni a száján.”

Varázslat, szerelem, vadászat, árulás, lovagi próbatételek – a mai walesiek őseinek rendkívül gazdag fantáziavilága tárul fel ebben a könyvben az olvasó előtt. A Mabinogion a kelta mitológia számos elemét tartalmazó Négy ágból (azaz a Pwyllról, Branwenről, Mana-wydanról és Mathról szóló mesékből), az öt, Arthurhoz köthető történetből, továbbá két történelmi jellegű elbeszélésből áll. A szövegek teljes, jegyzetekkel ellátott és a legújabb angol nyelvű fordítást felhasználó kiadását tarthatja első alkalommal a kezében a magyar olvasó, amely egyedülálló betekintést… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Castellanum, 2009
258 oldal · keménytáblás · ISBN: 1902111510296 · Fordította: Farkas Bíborka · Illusztrálta: Csonka Erzsébet
>!
General Press, Budapest, 2008
408 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636430559 · Fordította: Kácsor Lóránt

Enciklopédia 4


Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 34

Kívánságlistára tette 36

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina I>!
Sioned Davies (szerk.): Mabinogion

Nagyon szeretem a népmeséket és a középkori történeteket, nagyon szeretem Walest (jó volna egyszer eljutni végre oda), és nagyon akartam szeretni a Mabinogiont, ezt a középkori walesi mese- és mondagyűjteményt. Valamiért mégsem tetszett úgy, ahogy tetszenie kellett volna.
Azt nem mondhatnám, hogy túlságosan idegen lett volna a benne ábrázolt világ. Arthur király udvartartásának meséivel etetnek, mióta megvagyok. Igaz, ebben nem volt se Lancelot, se Excalibur, és Merlint is csak nyomokban tartalmazott, de Yvain (Owain), az oroszlános lovag vagy Parsifal (Peredur) meséjére is jól emlékeztem Halász Katalin előadásairól (nyugtassa Isten, én nem feledem, annyira jól tudott előadni a középkori francia regényekről, úgy hallgattuk, mint a gyerekek a mesét). A többi mesében is találtam nemzetközi mesemotívumokat.
Máshol éppen az kápráztatott el, ami az eddigi ismereteimtől eltért, pl. a lovak leírása – és azt is hamar megtanultam elfogadni, hogy a női szépség fokmérője a háromszor levedlett sólyoméra hasonlító szem és a seprűzanót virágára hasonlító haj.
(Azt nem mondom, hogy nem röhögtem rajtuk hangosan, főleg ami a sólyomszemet illeti.)

Továbbiak a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/02/20/sioned_dav…

15 hozzászólás
zamil>!
Sioned Davies (szerk.): Mabinogion

G. Beke Margit: Bárdok, mesemondók könyve után nem sokat kellett gondolkodnom, hogy minél előbb levegyem a polcról a teljes Mabinognion kötet.
Sajnos nem hozott akkora élményt mint az említett mű, köszönhetően, hogy a fordítás nem sikerült olyan jóra, köszönhetően, hogy a jobb történetek lettek kiválogatva.
Szerencsére itt is megkaptuk a jegyzeteket a történetekhez, ami nekem különösen értékesé tette ezt a könyvet is.

Habók P>!
Sioned Davies (szerk.): Mabinogion

Amikor ezt a történetet kelta mesék formájában olvastam, nagyon tetszett. Mert ott mese volt a maga fordulataival, nyelvezetével, rövidségével. Most viszont, hogy töményen kaptam, rájöttem, hogy mi a bajom ezekkel a lovaghistóriákkal – az értelmetlenség. A mesében mindig van valami igazi cél, valakit meg kell szabadítani, valami átkot meg kell törni, de itt a lovagok általában azért harcolnak, hogy híresek legyenek. És ha mindenki óvja őket, hogy oda ne menjenek, akkor persze odamennek, csak hogy megint legyen okuk-lehetőségük harcolni egy kicsit. A végén már nagyon untam.

Viszont a könyv maga nagyon tetszik. A betűket kicsit nehezen szoktam, de az iniciálék és a képek nagyon szépek.

ppayter>!
Sioned Davies (szerk.): Mabinogion

A magamfajta laikus olvasónak érdekes mesegyűjtemény, de a témában jártasabbaknak is minden bizonnyal képes lehet újat nyújtani a kötet: hatalmas mennyiségű előzetes háttér-információ, illetve jegyzet és a jegyzetekhez fűzött további jegyzet egészíti ki a történeteket.
Az alaposság egyúttal persze hátrány is: vagy folyamatosan olvassa az ember a könyvet és nem feltétlenül ért meg mindent, vagy oldalanként többször hátralapoz (két könyvjelző kell a végjegyzetek miatt a könyvhöz), viszont ezzel megszakítja a történet ritmusát és szinte élvezhetetlenné teszi az olvasást.

linokumiko>!
Sioned Davies (szerk.): Mabinogion

Szép mesék voltak benne, nagyon tetszett. Remek a fordítás, lenyűgöző, hogy mennyi munkát fektetett bele a szerző, a fordító és a kiadó is, hogy egy tényleg minőségi művet adjanak ki a kezük közül. Minden részletesen meg volt magyarázva a jegyzetekben és emiatt vontam le egy csillagot, mert sokszor ez zavaró volt. Két könyvjelzőt kellett használnom az olvasáshoz és végig komoly dilemmában voltam: vagy folyamatosan hozzá nézem a jegyzeteket a szöveghez (ami miatt teljesen elveszteném a fonalat és azt se tudnám mér hogy hol járok, mi történik) vagy pedig mesénként utána olvasom a jegyzeteket. Végül a másodikat választottam, de így az volt a probléma, hogy sokszor nem is emlékeztem, hogy mihez is olvasom a jegyzetet, ami miatt vissza kellett lapoznom.
Mindenesetre nagyon jó kis könyv és, aki nem olyan laikus a walesi mesékhez, mint mondjuk én (még a neveket és a helységneveket sem tudtam kiolvasni :) ), annak még szórakoztatóbb ez a könyv.

Sae P>!
Sioned Davies (szerk.): Mabinogion

Igazából a lábjegyzetelés keserves, bugyorgó, kénköves pokol megoldása volt csak, ami nekem csillagvesztést jelentett.
Hogy a viharmadárba lehet ilyen idétlenül lábjegyzetelni? Az egy dolog, hogy annyi lábjegyzet van (feleslegesen amúgy), hogy nem tudták/akarták az aktuális lap aljára jegyzetelni, hanem eszeveszett lapozásba kellett kezdeni két mondatonként, mintha lapozgatós játékkönyvet olvasnánk:
Amennyiben kívánod megismerni, miről beszélek, lapozz a 365. oldalra!
365. oldal: Hitted, mi?!
Számomra az volt a baj a túljegyzeteléssel, hogy teljesen megtörte az olvasást, mivel nem mindig adott plusz vagy tömör információt: vagy belekezdett valami tök másba Ádám-Évától, ami érintőlegesen kapcsolódott a témához, vagy másik lábjegyzetre hivatkozott. Ritkán adott tényleges értéket vagy magyarázatot.

Maga a Mabinogion egy nagyon értékes gyűjteménye a walesi legendáknak. Irtó nehezen olvasható, és nemcsak a nevek vagy a felsorolások miatt, azonban szerintem mindenképp megéri elolvasni azoknak, akiket érdekelnek például az Arthur-mesék.
De az Ég óvjon a lábjegyzetektől! Anélkül olvasva élvezhetőbb a kötet.

>!
General Press, Budapest, 2008
408 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636430559 · Fordította: Kácsor Lóránt

Népszerű idézetek

ppayter>!

A következők előtt kérte ajándékát: Cai és Bedwyr és Greidol Gallddofydd és Greidol fia Gwythyr és Eri fia Graid és Cynddylig Gyfarwydd és Tathal Twyll Golau és Baeddan fia Maelwys és Nes fia Cnychwr és Daere fia Cubert és Poch fia Ffercos és Lluber Beuthach és Corfil Berfach és Esni fia Gwyn és Geraint fia Cadwy és Fflewddwr Fflam Wledig és Dorath fia Rhuawn Bebyr és Moren Mynog fia Bradwen és maga Moren Mynog és Cimin Cof fia Dalldaf és Alun Dyfed fia és Saidi fia és Gwrhyr Gwarthegfras és Isberyr Ewingath és Gallgoid Gofyniad és Duach és Brathach és Nerthach Gwawrddydd Cyrfach fiai (a pokol felföldjéről érkeztek ezek a férfiak) és Cilydd Canhastyr és Canhastyr Can Llaw és Cors Cant Ewin és Esgair Gulhwch Gofyncawn ls Drwstwrn Haearn és Glewlwyd Gafaelfawr és Lloch Llawwyniog és Anwas Edeiniog és Seithfed fia Sinnoch és Seithfed fia Wadu és Seithfed fia Naw és Seithfed fia Naw fia Gwenwynwyn és Seithfed fia Bedyw és Echel Forddwyd Twl fia Gobrwy és maga Echel Forddwyd Twl és Roycol fia Mael és Dadwair Dallben és Gwythog Gwŷr és Rica fia Gormant és Teirgwaedd fia Menw és Nerth és Tryffin fia Drudwas és Perif fia Twrch és Anwas fia Twrch és Iona, Franciaország királya és Selgi fia Sel és Iaen fia Teregud és Iaen fia Sulien és Iaen fia Bradwen és Iaen fia Moren és Iaen fia Siawn és Iaen fia Caradog – ezek voltak Caer Dathyl férfiai, Arthur családja az apja oldaláról. Caw fia Dirmyg és Caw fia Iustig és Caw fia Edmyg és Caw fia Angawdd és Caw fia Gofan és Caw fia Celyn és Caw fia Conyn és Caw fia Mabsant és Caw fia Cwyngad és Caw fia Llwbyr és Caw fia Coch és Caw fia Meilyg és Caw fia Cynwal és Caw fia Ardwyad és Caw fia Ergyriad és Caw fia Neb és Caw fia Gildas és Caw fia Calcas és Caw fia Hulail (ő sohasem szolgált egyetlen urat sem) és Samson Fisych és Taliesin Ben Beirdd és Llŷr fia Manawydan és Casnar Wledig fia Llary és Fflergant fia Sberin, Bretagne királya és Glythfyr fia Saranhon és Erw fia Llawr és Menw Teirgwaedd fia Geraint és Erbin fia Ermid és és Erbin fia Dywel és Ermid fia Gwyn és Ermid fia Cyndrwyn és Hyfaidd Unllen és Eiddon Fawrfrydig és Rheiddwn Arwy és Rica fia Gormant (Arthur testvére az anyja oldaláról, apja Cornwall véneinek vezére volt). És Llawnrodded Farfog és Nodawl Farf Trwch és Cado fia Berth és Beli fia Rheiddwn és Isgofan Hael és Banon fia Ysgawyn és Tegid fia Morfran (senki sem emelt rá fegyvert Camlannál, mert olyan rút volt, hogy mindenki azt gondolta, figyelő démon; olyan szőr borította, mint egy szarvast).

268-269. oldal, Hogyan nyerte el Culhwch Olwent (General Press, 2008)

42 hozzászólás
Timár_Krisztina I>!

Cai rendkívüli dolgokra volt képes. Kilenc éjjelen és kilenc napon keresztül vissza tudta tartani a lélegzetét a víz alatt. Kilenc éjjelen és kilenc napon keresztül bírta alvás nélkül. A sebet, amelyet Cai kardja ejtett, egyetlen gyógyító sem tudta meggyógyítani. Cai okos volt. Ha úgy tartotta kedve, olyan magasra nőhetett, mint az erdő legmagasabb fája. Volt még egy különös tulajdonsága. Amikor az eső a legjobban zuhogott, Cai akármit is tartott a kezében, száraz maradt (és alatta és felette egy tenyérnyire szintén), mert olyan forróság áradt belőle. És amikor társai a legjobban fáztak, így gyújtottak tüzet.
Arthur magához hívatta Bedwyrt, aki sohasem félt Caijal tartani, ha ő útra kelt. Bedwyr ezzel a tulajdonsággal bírt: senki sem volt nála jóképűbb ezen a szigeten, kivéve Arthurt és Cibddar fia Drychet. És ezzel szintén: bár csak egy keze volt, három harcos sem tudott nála gyorsabban vért ontani a csatatéren. Egy másik különös tulajdonsága: lándzsája egy döfést és kilenc ellendöfést ismert.
Arthur magához hívatta Cynddylig Gyfarwyddet. – Kelj útra a kedvemért a vezérrel!
Cynddylig olyan földön sem volt rosszabb vezető, ahol sohasem járt, mint a saját országában.
Magához hívatta Gwrhyr Gwalstawd Ieithoeddet: ő minden nyelvet ismert.
Magához hívatta Gwyar fia Gwalchmait, mert ő sohasem tért vissza anélkül, hogy teljesítette volna a küldetést, amellyel megbízták. Ő volt a legjobb lóháton és a legjobb gyalogosan. Arthur unokaöccse volt, a nővérének a fia, így az unokatestvére.
Arthur magához hívatta Teirgwaedd fia Menwt, mert ha pogány földre tévednének, ő varázslattal tehet róla, hogy senki se lássa őket, de ők mindenkit lássanak.
Addig utaztak, amíg egy nagy síkságra nem értek, és megpillantottak egy erődöt, a legnagyobbat, amelyet emberi szem valaha is látott.

274-275. oldal, Hogyan nyerte el Culhwch Olwent (General Press, 2008)

13 hozzászólás
Timár_Krisztina I>!

És ő eljött:

lángvörös selyemköntösben,
és vörösarany nyakpánt függ a hajadon nyakán,
drága gyöngyökkel és vörös ékkövekkel.
Haja sárgább volt, mint a seprűzanót virága.
Bőre fehérebb volt, mint a tajték habja.
Tenyere és ujjai fehérebbek voltak,
mint a nedves gyapotfű egy pezsgő forrás finom kavicsán.
Sem egy levedlett héja szeme,
sem egy háromszor levedlett sólyom szeme –
egyetlen szem sem volt szebb az övénél.
Keble fehérebb volt, mint a fehér hattyú melle.
Orcái pirosabbak voltak, mint a legpirosabb gyűszűvirág.
Akárki látta, megtelt iránta szerelemmel.
Amerre csak járt, négy fehér lóhere szökkent szárba nyomában.
És neve ezért lett Olwen.

278-279. oldal, Hogyan nyerte el Culhwch Olwent (General Press, 2008)

9 hozzászólás
ppayter>!

A walesi törvények szerint Aberffraw királyának becsületpénze „annyiszor száz tehén, ahány tartomány ura, egy vörösfülű bika minden száz tehénhez, és egy aranyrúd, amely olyan magas, mint ő maga, és olyan vastag, mint a kisujja, és egy aranytányér, amely olyan széles, mint az arca, és olyan vastag, mint a szántóvető ujja körme, aki hét éve szántóvető”.

332. oldal, A Mabinogi második ága, 9. jegyzet (General Press, 2008)

ppayter>!

Dyfed hercege, Pwyll, Dyfed hét tartományának ura volt.

(első mondat)

ppayter>!

[…] a lovakhoz ment, és az ajkaikat a fogukig, a füleiket a koponyájuk tetejéig, a farkukat pedig a hátukig felmetszette. És amelyiknek meg tudta ragadni a szemhéját, azt csontig vágta. És így megcsonkította a lovakat, hogy azok használhatatlanok lettek.

75. oldal, A Mabinogi második ága (General Press 2008)

ppayter>!

És köszöntöttem a fekete hajú férfit, de ő gorombán válaszolt. Megkérdeztem, milyen hatalma van az állatok felett. „Megmutatom, kis ember” – mondta. És felkapta a bunkósbotot, és akkora csapást mért az egyik őzre, hogy az hangosan felbőgött.

189-190. oldal, A Kút Úrnője (General Press 2008)

Kapcsolódó szócikkek: őz

Hasonló könyvek címkék alapján

G. Beke Margit: Bárdok, mesemondók
Augusta Gregory: Istenek és harcosok
Jacobus de Voragine: Legenda Aurea
Augusta Gregory: Cuchulain, az ulsteri hős
Az ezeregy éjszaka meséi
William Butler Yeats: Ír tündérmesék
George Grey: Maorik
Kele Fodor Ákos: A szív vége
Mijamori Aszataro: Szamurájmesék
A hétfejű Zarvas