Lelke ​rajta 74% 38 csillagozás

Tattoo: nyomot hagyni valamin. Érdekes megnyilatkozások voltak egy olyan dologgal kapcsolatban, ami számomra nem tabu, nem deviáns, nem extrém. Vártam, hogy lesznek benne ellenvélemények, de ha jól értelmeztem, ez az írásfüzér inkább megpróbált mögé nézni a dolgoknak, szubjektív nézőpontokból. Részemről kamaszkoromban eldőlt, hogy lesz tetoválásom, de nem siettem el. Nem rakom display-re őket és a jelentésükről sem nyilatkozom. Számomra spirituálisak és személyesek. Aki még nem tetováltatott, annak megéri elolvasni, pláne, ha kamasz, talán felfog belőle valamit, aki meg a tetoválás bűvöletében él, annak meg olyan, mint mellbimbón a karika, ha nagyon durván nyúlsz hozzá fáj, de ha érzékenyen közelíted, akár jó is lehet…

Mint sok tetoválással rendelkező ember vágtam bele eme érdekesnek tűnő könyvbe. Gondoltam _na végre valami, ami nem az a sztereotip $@!% . Viszont tévedtem:(
Elkezdődött a könyv Szendi Gábor pszichológussal, aki a testet, mint kulturális tárgyat mutatja be, beszél a régi korok tetkóiról, de lányegében blablabla…
Aztán jön Horányi Krisztián, aki az MTSZ elnöke, és a Celtic Moon szalon vezetője. Róla nem tudok pártatlanul nyilatkozni, és ezt negatív értelemben gondolom. Épp minap beszéltük a tetováló mesteremmel, hogy mikor kijön egy tévhit, urban legend, hogy a tetkó milyen szar/meghalsz/leesik a kezed, stb, akkor ha van egy ilyen szövetség/szervezet, akkor minimum az elnöke megvédi a tetkósokat… na ez sohasem következett be… róla ennyit. Amit a könyvben leír, az a saját életútja, és annyi köze van a tetováláshoz, azon kívül, hogy neki üzlet, mint nekem a kínai atomerőművek üdítő autómatáihoz:)
A következő ember Dr. Buda Béla pszichiáter, aki szépen rárak még az amúgy is elítélt tetkós társadalomra egy lapáttal… köszönjük BÉLA!
Aztán jön James (Gémes István), aki mint profi tetoválómester beszél az életútjáról, és megjegyzem az első értékelhető írás a könyvben.:) Majd Csernus doktoron nagyon meglepődtem, mert frankón, tiszta szemmel, elítélés nélkül mondja el a véleményét, és övé a 2. jó szöveg. Utána jön Koncz Orsolya, aki mint tetovált hölgy ír a könyvbe, mellesleg írt könyveket is, de az ő életútja megint csak azt látatja a amúgy is előítéletes emberekkel, hogy a tetkós egy depresszív, piás, deviáns ember…. mellesleg szép börtöntetkói vannak:P
Utána Soma mama gésa egy nagyon frankó jegyzetet tár elénk, és benne is pozitívan csalódtam, mert nagyon jól átlátja, hogy aki tetovált, az azért nem tömeggyilkos, börtöntöltelék. Innen is csókoltatom:) Majd Fehér József, mint tetovált srác, mellesleg fültágítós raszta hajú illető meséli el saját tapasztalatait, és mondanivalójából rendesen ki lehet venni, hogy mennyire elítélik a tetoválálsokat manapság. És a végére Feldmár András pszichoterapeuta zárja a könyvet, aki elég frankón elmondja a testről, és annak elváltoztatásáról alkotott véleményt, ami nekem nagyon tetszett.
Tehát 4 nem tetszett, 5 igen, azért 3,5 csillag.
Szomorúan fejeztem be, mert végre azt hittem, hogy hozzáértő embereket szólaltatnak meg, de ez nem sikerült:(( Mindazonáltal ajánlom egyszeri olvasásra, mert érdekes amit az az 5 jó fej ember mond:)

Egy olyan problémáról olvashattam el kilenc ember véleményét, amiről eddig azt sem tudtam, hogy létezik. Ez pedig nem más, mint a „tetoválás pszichológiája”.
Én úgy vagyok vele, hogy a szép tetoválások tetszenek, a divatdelfinek, a divatpillangók és a non-figuratívok meg nem, és itt le is tudom zárni a témát, a könyvből viszont most megtudtam, mit gondol a pszichológus, a pszichoterapeuta, az életvezetési tanácsadó (hm) és Koncz Orsolya, aki a FB szerint Singer Magdolna (a szerkesztő) leánya.
Szendi Gábor a testet, mint kulturális tárgyat vizsgálja, s a rá eső 20 oldalt javarészt hivatkozásokkal tölti meg (esetében egy kész tanulmányról van szó), Horányi Krisztián pedig üzleti sikereiről mesél. Buda Bélának egyetlen mondata ("Ha a saját gyerekem állna elém egy napon, hogy szeretne tetováltatni, természetesen lebeszélném, tiltanám.") elég volt ahhoz, hogy ne szeressem. Csernus fejezete egészen jó volt, Somáé is, a spirituális vonaltól eltekintve, és Feldmáré is elment, csak ők is kicsit túllihegték a témát. Koncz Orsolya tetoválásait szívesen megnéztem volna, főleg, hogy @Thorpapa elismeréssel nyilatkozott róluk :), de nem nagyon találtam róluk képeket.
James és a rastasrác monológja volt igazán érdekes, ezen nem is csodálkoztam annyira, hiszen a megszólalók közül talán nekik van a legtöbb közük a tetováláshoz.

Azért kezdtem olvasni ezt a könyvet, mert érdekelt olyan emberek véleménye, története akik benne élnek, dolgoznak ebben a közösségben. Maguk az elmesélt történetek tetszettek, szívesen olvasnék még ezzel a témával kapcsolatos könyveket.
Továbbra is kedvelem a tetoválásokat :)

Bár Joe szerint felesleges ez a kiadvány, én változatlanul azt mondom, jó, hogy összeválogatták. Alapvetően én is egyet értek vele, hogy sajnos napjainkban divattá vált tetováltatni, és velünk ellentétben, sokan meggondolatlanul, érzelmi háttér, valódi elhatározás nélkül vágnak bele ebbe az egészbe (én kb. tíz évig terveztem, töprengtem rajta). Utána persze megbánják…nem véletlenül. Ez értelmetlen, csak divatból tetováltatni a legnagyobb marhaság. De hát ahogy szoktam mondani: „mindenkinek alapvető emberi joga, hogy úgy b*ssza el az életét, ahogy akarja!”
Ez a könyv őnagysága szerint, bár témáját tekintve jobban mutatna egy tetováló magazin hasábjain cikkekre bontva, így összefoglalva szerintem, azért egészen ütősre sikeredett. Hiszen nem csak tetovált emberek, de olyanok is megszólalnak benne, akiknek ez egy szenvedélyes üzletág, vagy olyan pszichológus is, aki ugyan sosem tetováltatna, de még a gyerekének sem engedné meg, mégis ezt kutatja. Mert bizony ennek a „hagyománynak” van múltja, jelene, és jövője is. Hogy melyik mit takar, és hogy milyen érdekes infók merülnek fel ezzel kapcsolatban, azt megtudhatod, ha elolvasod a könyvet. nem lőném le a legnagyobb poénokat, amik már az első hasábokon beütnek! :)

Érdekes olvasmány a tetkókról egy tetkó-kedvelő embernek, nem bántam meg, hogy elolvastam. Viszont sok helyen száraz volt a szöveg, unalmas, nehezen ment.

Híres magyar közéleti szereplők beszélnek a tetoválásról, annak társadalmi érzelmi hátteréről, meg arról, hogy hoygan is indult hazánkban ez a történet. Érdekes cucc, bár nem világmegváltó…

Egyszer olvasható. Talán annyi jó volt benne, hogy ihletet adott.

Bevallottan piaci igénnyel kompilált könyvecske, de legalább a kiadása rendben van. Tetszetős külseje miatt tetováltként én is megvettem, és el is olvastam. Érdekes megközelítéseket tartalmaz a tetoválásról és a tetováltatásról egyaránt. Tervezett varratás előtt kötelező elolvasni, hogy kiderüljön: valóban akarod-e összefirkálni/kidíszíteni a bőröd!:)

Nem adott lényegesen több információt az általam tudottaknál, legérdekesebbnek még a tetováló és a szalontulajdonos része volt. De legalább kaptam tippet, ha tetováltatnék, kinél és hogyan.