A ​fizika kultúrtörténete 26 csillagozás

Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete

A több kiadást megért, nagy sikerű könyv a fizikai fogalmak, kísérletek és elméletek eszmetörténetét ismerteti. Bemutatja a fizika fejlődését a kezdetektől napjainkig, a fejlődés szempontjából fontos új fogalmakra, kísérletekre és érvelésekre helyezve a fõ hangsúlyt. Mindenütt felhívja a figyelmet a tudományos kutatás hátterében élő filozófiai és szakmai gondolkodás fejlődésére, vagy éppen arra utal, hogy hogyan kellett a tudósoknak megvívniuk harcukat a konzervatív gondolkodással. Simonyi Károly ebben a kiadásban az utóbbi évtizedek legújabb tudományos eredményeit is feldolgozza. A fizika fejlődésének történetét, az egyes nagy jelentőségű felfedezéseket és a művelődéstörténeti „hátteret” számos érdekes ábra illusztrálja.

Tartalomjegyzék

>!
Akadémiai, Budapest, 2011
616 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630591171
>!
Akadémiai, Budapest, 1998
582 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630576512
>!
Gondolat, Budapest, 1986
540 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632815831

2 további kiadás


Enciklopédia 3


Kedvencelte 3

Most olvassa 14

Várólistára tette 50

Kívánságlistára tette 56


Kiemelt értékelések

demsze P>!
Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete

Zseniális mű! Én azt a címet adnám neki, hogy: A tudomány kultúrtörténete. Pár nap alatt elolvastam, alig tudtam letenni. Rendkívüli tehetséggel beszél Simonyi professzor a tudományról – olyan elragadóan izgalmasan és olvasmányosan, hogy hozzá hasonlót még nem láttam.

Thomas_Benko>!
Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete

Ez az a könyv, amiről nem tudok mit mondani. Brutális terjedelmű, minden tekintetben, mélységes, alapos, sokszínű és – izgalmas. Ilyennek kellene lennie minden fizikakönyvnek. Mivel kultúrtörténet, nem csak tudománytörténet van benne, de kulturális vonatkozások is, így bármilyen érdeklődési kör esetén van kapcsolódási pontja az olvasónak.

Melegen ajánlom mindenkinek. Igen, neked is, bár nem ismerlek.

Spoiler: Newton volt a tettes! :D

Molu P>!
Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete

Már a méretével (21x30x3,5) is kitűnik a többi könyv közül. De nagysága ennél többen mutatkozik. Összefoglalja a fizika fejlődését az emberi kultúra kezdeteitől a XX-ik századig. Nem csak a tudomány nagy elméit és tudományos felfedezéseit mutatja be (kisérleteit, képleteit), de párhuzamosan megismerteti az ovasóval a fizikával kapcsolatos és kronológiailag bemutatott néhány korabeli filozófikus művét, művészeti alkotását, történelmi eseményét is. Mindezt élvezetessé teszi a könyv kivitelezése – ábrák, illusztrációk, egyenletek, fényképek, festmények, margók használata; szövegben különböző betűtípusok, méretek és színek használata megkönnyíti az értelmezést.
Mindennek következtében ez a könyv négyszer annyi anyagot tartalmaz, mint egy átlagos könyv.

Különösen tetszettek a különböző művek részletei, így még teljesebb képet lehetett alkotni arról, hogy a tudományban tett felfedezések milyen fogadtatásban részesültek, hogyan tükröződtek a filozófiában, festészetben, költészetben, irodalomban.
Azok az ábrák is különösen tetszettek, ahol a különböző kor nagyjai, legyenek azok az tudomány, irodalom, zenevilág, művészet, filozófia terén, egyszerre voltak feltüntetve – így egy ránézésre lehetett látni kik éltek ugyanabban a korban.

Számomra ez a könyv egyszerre volt olyan, mint egy illusztációkkal és példákkal teli tankönyv, fizikatörténeti olvasókönyv, foglalkoztató fúzet, enciklopédia, információ gazdasága és tartalma miatt egy olyan könyv, melyet a könyvtárból ki se lehet hozni, csak átlapozni szabad. Művelődéstörténet legszebb példája. Olyan volt ezt a könyvet olvasni, mint gyerekként belemerülni a játékba.

Az a tudáshalmaz, amit az emberiség már évezredek óta összegyűjtött, ezt a (nem csak) tudománytörténetet elénk tárja a szerző, amiért én őt is a nagyok közé sorolom – a tudása és annak széles körökben az ismeretterjesztése miatt.

Ez a könyv a tudás kincsestára!

Deidra_Nicthea I>!
Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete

Nem tudtam végigolvasni, mindenféle időbeli körülmény miatt, de még így is szerelmes lettem. Pedig amúgy rühelltem a fizikát. A művészettörténetet meg unalmasnak tartom. De így együtt a kettő… páratlan.
Kötelező elem a polcon.

Adso>!
Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete

Fizika felvételi után került kezembe a könyv, nagyon élveztem, ahogy kiderült milyen irányokba fejlődött a fizika a századok során, miről derült ki hogy zsákutca, mik azok az eredmények amik hosszú időre elfelejtődtek.

Csurranó>!
Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete

Biológus beállítottságú emberként is azt mondom, hogy ha egyetlen könyvet kellene elolvasásra javasolnom (mondjuk 14 év felettieknek), akkor az ez lenne! Ma már elég szép könyvtáram van, de mindnek ez a koronája, a legjobb könyvem!

>!
Akadémiai, Budapest, 2011
616 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630591171
bokanyie>!
Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete

Precíz, gazdag, szép, és jól ki lehet vele támasztani a vasalóállványt.


Népszerű idézetek

Profundus_Librum>!

Az első írásos feljegyzések mítoszaiból inkább csak azt olvashatjuk ki, hogy az emberiség a tudást ősidők óta igen nagy kincsnek tartotta, és ezért mindenütt isteni eredetű volt. A tudás megbecsülését nemcsak az isteni eredet mutatta, hanem az is, hogy a mítoszok szerint az istenek mindenütt féltékenyen őrizték ezt a kincset, és vagy az isten lázadt fel, hogy az embert hozzájuttassa, vagy az ember maga, hogy hozzájusson ehhez a kincshez.

32. oldal

Kapcsolódó szócikkek: tudás
Molu P>!

Ptolemaiosz térképe körülbelül 8000 adatot tartalmaz pontos helymegjelöléssel.

85. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ptolemaiosz
Molu P>!

A rómaiak a geometria fejlődéséhez semmivel sem járultak hozzá, a fizikában is elsősorban mint átvevők és közvetítők játszottak szerepet. Büszkék voltak arra, hogy gyakorlati emberek: fizikai, mérnőki ismereteiket kevésbé a játékszerek vagy szórakoztató szerkezetek létrehozására használták, inkább különböző közművek létesítésére. A „tudomány a társadalom szolgálatában” jelszó megvalósításának első csíráit náluk találjuk. Elsősorban kiterjedt vízvezeték-hálozatuk érdemli ki csodálatunkat mind szociális, mind műszaki, sőt igen sokszor művészi vonatkozásban is.

87. oldal

Molu P>!

Az emberi kultúra történetében a világ középpontjának áthelyezését a Földről a Napra kopernikuszi fordulatként szokás említeni.

151. oldal

Molu P>!

A XVII. századot mások is, mi is úgy emlegetjük, mint a géniuszok századát. Valóban, ilyen nagy neveket az emberiség története egy századon belül aligha tud felmutatni.

229. oldal

Molu P>!

A test és a lélek mint két független szubsztancia szétválasztása tette lehetővé azt, hogy a descartes-i gondolatokat a legkülönbözőbb irányba fejlesszék tovább. Ilyen értelemben Descartes valóban minden modern filozófiai irányzat kiindulópontjának tekinthető.

247. oldal

Kapcsolódó szócikkek: René Descartes
Molu P>!

A XVII. századot fények századának, az ész századának, néha a filozófusok századának szokás hívni.

262. oldal

Molu P>!

A XVII. században a fizika filozófiával élt összefonódva, a XVIII. század az Enciklopédia nyomán már a „mesterségeket”, tehát a technikát is tisztelte, a XIX. században a fizika és a technika kapcsolata vált egyre szorosabbá, igykezvén teljesen elszabadulni a filozófiától…
a XVIII. század átmenet a XVII. század statikus és a XIX. század dinamikus, a mozgást, változást, mégpedig az előrehaladást, az evolúciót hangsúlyozó szemlélete között.

265. oldal

n_zsebi>!

(Egy, a tradicionális kultúra szemszögéből nézve igen művelt társaságban feltettem a kérdést,) hogy közülük ki tudná elmondani a termodinamika második tételét. A kérdés fogadtatása hűvös volt, és a válasz teljesen negatív. Pedig én valami olyasmit kérdeztem tőlük, ami tudományos vonalon annak a kérdésnek megfelelője: Olvasta ön Shakespeare valamelyik munkáját?
Ma már azt hiszem, hogy ha még egyszerűbb kérdést tettem volna fel, például azt: „Mit ért ön tömeg vagy gyorsulás alatt?”, amely annak a kérdésnek tudományos megfelelője: „Tud-e ön olvasni?” – ezen művelt embereknek legfeljebb egytizede érezte volna, hogy közös nyelven beszélünk. És miközben a modern fizika hatalmas épülete felépül, a nyugati világ legképzettebb főinek többsége éppoly kevéssé érti, mint akár kőkorszakbeli elődei.
(ebből a könyvből származik ugyan, de ez egy idézet ott is: SNOW: The two cultures and a second look, pp. 11–60.)

bevezetés

szam42>!

Szívesen beszélünk a tudományos ismeretek soha nem észlelt sebességű felduzzadásáról, a „gyorsuló időről” és aggódva gondolunk arra, hogyan birkóznak meg diákjaink, pedagógusaink a növekvő tudáshalmazzal. Ezt az érzést a látványos technikai sikerek keltik. Fizikai világunk belső struktúráját kifejező alapösszefüggések felismerése más fejlődési ütemet követ. Vannak, akik úgy vélik – köztük a jelen könyv írója is – hogy az utolsó évtizedekben ezen területen elért eredmények nem állják ki az összehasonlítást a XX. század első, vagy akár a XVII. század utolsó évtizedeinek forradalmi, valóban szédítő iramban jelentkező meglátásaival.

14. oldal, 0.1 A fizikatörténet kapcsolata mai életünkkel (Gondolat Kiadó, 1981)


Hasonló könyvek címkék alapján

Bernard le Bovier de Fontenelle: Beszélgetések a világok sokaságáról
Arthur Koestler: Alvajárók
Esko Valtaoja: Mindentudó kézikönyv
Birtalan Győző: Óriáslépések az orvostudományban
Benedek István: A tudás útja
Tölgyessy György: Az atomkorszak detektívjei
Katona Zoltán: Elemi részek
Sain Márton: Nincs királyi út!
Mitchell Wilson: Az energia
Marx György: A marslakók érkezése