How ​to Ruin a Summer Vacation – Tönkretett vakáció (Hogyan tegyük tönkre 1.) 77% 277 csillagozás

Akár át is nevezhetnénk a könyvet : How to ruin my afternoon vagy How to ruin my reading list … :D ez a könyv tönretett engem. De csakis pozitív értelemben.

Évek óta várólistás volt ez a könyv, és ha nem hozza el a KMK magyarul, ki tudja meddig maradt volna olvasatlanul, én meg egy orbitális nagy hibát követtem el már így is, hogy eddig nem olvastam… Most viszont eljött az a pont, hogy nem tudok várni a magyar fordításra, mert egyszerűen muszáj megtudnom mi lesz Amy és Avi sorsa, mi fog velük történni.

Annyira jó volt, humoros Amy viselkedése és szócsatái miatt, igzalmas az izraeli szál és a zsidó vallás miatt, és aranyos, mert ahogy Avi és Amy egymásra talált azt máshogy nem tudom jellemezni. Aviban annyi potenciál van, és nagyon izgalmas karakter!
Nagyon tetszett, le se bírtam tenni a kezemből, egyszerre olvastam el az egészet, és rég volt már ilyen!

Szóval ennyit arról, hogy már felvázoltam magamban miket fogok olvasni év elején… és most borul az egész, mert muszáj tovább olvasnom a sorozatot :)

Hihetetlenül örülök, hogy pozitívan kellett csalódnom, mert picit tartottam a könyvtől, de egyszerűen tökéletes volt. Vagy csak jó pillanatomban talált el, ki tudja, nekem akkor is tökéletes.

Nem tudok rá több csillagot adni. A tökéletes kémia után ez egy nagy csalodás. A történet egy 16 éves lányrol szol, és sajnos az irásmod is egy 16 évesre vall.

Amy egy vérbeli amerikai tini Chicagóból, aki az anyukájával él, apja csak a születésnapjain látogatja. Kiskorában élvezte ezeket a napokat, amikor hercegnőnek érezhette magát, az utóbbi években viszont már rájött, hogy az apjának folyamatosan részt kéne vennie az életében, ezért inkább ignorálja őt. Most váratlanul kész tények elé állítják, egész nyárra Izraelbe viszi az apja, hogy megismerhesse a családját, főleg a nagyanyját, aki súlyos beteg. Amy dúl-fúl, de nincs mit tenni, elindulnak. Izraelben újabb csapások érik, nem szállodában fog lakni, hanem a családdal, saját szoba és fürdő nélkül, hetedmagával egy kicsi házban. a Golan fennsíkon, távol a „civilizációtól”. Kész katasztrófákkal kezdődik a nyaralás, de Amy napról napra egyre jobban beilleszkedik, ebben közrejátszik, hogy megismerkedik hasonló korú fiatalokkal unokatestvére, Takonypóc révén. Sőt, egy kezdődő románc is kialakul Avi-val, akibe már az első nap szó szerint belebotlik. A szerelem mellett egész más érzések is kibontakoznak benne, egyre közelebb érzi magához az országot, annak szépségeit, és felfedezi a vallásban rejlő titkokat, amit mindenkinek magának kell értelmeznie.
Amy a főhőse a regénynek, és tényleg egy hős, hiszen sok változást kell kezelnie ebben a három hónapban. Új családot kap, akiket meg kell ismernie, sőt, az apját is most ismeri meg igazán, akit csaknem végig csak Spermadonornak nevez magában. Új barátokat szerez, akikkel azért nem pillanatok alatt alakul ki a szimpátia. Fel kell vennie a helyiek életvitelét, hozzászokni a körülményekhez, az otthoni semmittevés után itt segítenie kell a családnak. Cserébe eljut olyan helyekre, ahová álmában sem gondolta volna, hogy eljut és olyan élményeket kap, amik kihatnak az életére.
Nagyon szép ívet ír le a fejlődése, imádtam, ahogy a nagymamájával a régi időkről beszélgetnek, és Amy előtt egy új világ nyílik meg, a múltja, a családja története. Más területeken is fejlődik, nagyon vicces az állatokkal való kapcsolata, meglepetés lesz a történet végén!
Ez a regény volt Simone Elkeles első publikálása, és már itt is észre lehet venni, mennyire szereti a szerző az „ellentétek vonzzák egymást” felállást, hiszen aligha lehet különbözőbb az amerikai Amy és az izraeli Avi, akik szépen egymásba habarodnak ezen a nyáron. Avi már 18 éves, és hamarosan bevonul a seregbe, mert Izraelben ez a törvény: a lányok 2, a fiúk 3 évig katonáskodnak, még a főiskola előtt, kötelezően. Büszkén és hazafiassággal fűtve vonulnak be, nekik ez a természetes. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy alakul majd a kapcsolatuk később a sorozatban.
Szerettem a regényben, hogy semmi vallási cuccot nem erőltetett rá a szerző az olvasóra. És igazából Amy-re sem. Úgy éreztem, inkább csak bővíti az ismereteimet Izraellel és a zsidó vallással kapcsolatban.
Összességében nagyon vicces, könnyed olvasmányról beszélhetek, ami képes volt lerombolni bennem bizonyos sztereotípiákat, és komolyan örülök, hogy a játék szervezése folyamán megismertem az ország nevezetességeit, és kedvet kaptam egy szentföldi kiruccanáshoz. Ajánlom minden Elkeles rajongónak!

Tulajdonképpen már az elején sem értettem, hogy miért tönkretett ez a vakáció. A tinik nagy része, szerintem örülne, ha nyaralhatnának, repülhetnének, megismerhetnének egy egzotikus világot. Legalábbis én ilyen voltam, tiniként is.
Amy rendkívül hisztis. Tulajdonképpen ahogy Avi mondta, tényleg egy amerikai elkényeztetett p*csa. Az elején letudtam volna csapni, tipikusan olyan szereplő volt, akinek SOHA nem jó semmi. Nem volt túl jó gyerekkora, de ez nem ok erre a viselkedésre szerintem. A végére észhez tért legalább..
Avi tipikusan Simone Elkeles féle fiú. Először roppant bunkó, utána pedig maga a kedvesség, romantika megtestesítője.
A humor most is megvolt, sokat nevettem rajta.

Igazából egy kihívás miatt kezdtem el olvasni. Meg persze az is kíváncsivá tett, hogy Simone Elkeles a Tökéletes kémia után mit alkotott.
Az nem mondom, hogy rossz volt, de azért valami jobbra számítottam. Rövid és laza olvasmány volt, semmi komolyra sem kell számítani. Ezt mutatja az is, hogy nem valami nagy a százalék száma itt Molyon. Az eleje nagyon rossz volt, de később egy kicsit elviselhetőbbé vált. A végére nem azt mondom, hogy szórakoztatóvá vált, de azért felkeltettem a kíváncsiságomat a folytatás iránt.
A szereplőket nem kedveltem meg. Amy néha szinte már idegesített a sok nyafogásával. A többiek olyan semlegesek.

Nos, a Fuentes-testvérek után nem igazán erre számítottam… Sajnos ez egy ízig-vérig tini-történet volt, tinikről tiniknek tini mód megírva.
Mivel nem az én korosztályomnak szól, ezért annyira nem is tudott megfogni – ettől még a 4 csillag jár a benne lévő humor és mondanivaló miatt, a célt végeredményben elérte (pár órára elszórakoztatott), de valahol nem azt kaptam, amit vártam (ez persze nem a könyv hibája, de akkor is….)

Le kell szögeznem valamit. Szeretem azt, ahogy Simone Elkeles ír. Jó a stílusa, olvasmányos, vicces, kedvelhető. A Tökéletes kémia sorozatot imádtam tőle. Ez a könyv viszont valahogy nem lett a kedvencem.

Elvarázsol a kultúra, a környezet és az emberek. A vallás, a nem mindennapi helyszín, ez alapján azt hittem, hogy ez egy nagyon jó történet lesz. Jobban mondva az is volt, csak a főszereplő hölgyeményt tudtam volna megrázni.
Amy akármennyire is bizonygatja, hogy nem az, szerintem mégis egy elkényeztetett, idióta 16 éves. Nem mondom azt, hogy minden 16 éves tini ilyen bolond. Én is voltam 16 éves, de nem voltam ilyen eszement, meg sem közelítettem ezt a szintet. Minden ilyen idős tininek megvannak a maga problémái, de ezeket lehet kezelni. Ahogy Amy áll a dolgokhoz, az emberekhez és úgy egyáltalán mindenhez, az nekem helyenként bicskanyitogató volt. Nem mondom, volt pár meglepően szimpatikus megmozdulása is, de sajnos többségben voltak a negatív megnyilvánulások.
Ami emelte a könyv iránt tanúsított érzéseimet azok a társ fő- és a mellékszereplők voltak. Értük érte meg végigolvasni a könyvet.
Kíváncsian várom, hogy a második rész mint tartogat.

Nem mondom, hogy rossz könyv volt, de a Tökéletes kémia trilógiával magasra tette a mércét az írónő. Az az egyik kedvenc sorozatom, már többször újraolvastam, mert egyszerűen imádom. Sajnos ez a könyv nem volt olyan magával ragadó, nem is szerettem meg annyira, mint amennyire vártam. Amy a főszereplő nem igazán volt szimpatikus, és Ava sem volt egy hű de álompasi. (Legalábbis nekem nem.)
Szóval aranyos volt meg minden, de bennem nem hagyott mély nyomot ez a történet… :(

Mivel ez a könyv még a Tökéletes kémia előtt íródott így számítottam rá, hogy más lesz.
De nekem összességében tetszett a történet.
Amy számomra majdnem a könyv végéig idegesítő szereplő volt. De miután spoiler sokkal szerethetőbb lett számomra.

Érdekes volt az írónő szemén keresztül belesni az izraeli világba. Tetszett, hogy itt is megvolt az a az ellentétek vonzzák egymást elv mint a másik két sorozatában. Ami még külön tetszett, hogy volt olyan téma ami azért valós: spoiler

A szereplők egészen kedvelhetőek voltak. A kedvencem Ron és Avi volt.
Kíváncsi vagyok a folytatásra, hogy abban mi fog történni.

Örülök, hogy ez a könyv is Elkeles stílusa volt és volt bent humor. Tudtam rajta nevetni.

Először nagyon lassan haladtam vele. Kellett egy kis idő, mire belelendültem.
Ez egy tini történet.
Annak megfelelően kell olvasni. Szóval, aki nem erre számít, az ne olvassa, vagy nagy csalódás lesz a számára.
Egynek jó volt. :)