Hagyományok ​dialógusban 0 csillagozás

Közelítések János evangéliumához
Simon T. László: Hagyományok dialógusban

„Ki ​vagy te?” – faggatják a Jeruzsálemből érkezők a Keresztelőt. Ezzel a kérdéssel kezdőik a János-evangélium cselekménye. „Ki vagy te?” – szegezik később Jézusnak a kérdést vitapartnerei. Az evangélium megírása válasz erre a kérdésre. Az első század végén egy Krisztusban hívő tanítvány a szinoptikus evangéliumokból ismert hagyománnyal párbeszédet folytatva megfogalmazza, kinek tartja az Emberfiát, az evangélium főszereplőjét. „Mit kerestek?” – ez Jézus első szava a Negyedik evangéliumból.
„Kit keresel” – kérdezi a feltámadt Krisztus az üres sír előtt álló Mária Magdolnát, aki könnyeitől nem lát. Milyen különös, hogy a testé lett Logosz, akit az evangélista Isten végérvényes kinyilatkoztatójának tart, kérdez, amikor az emberek közé lép. Reményeikről, csalódásukról, terveikről kérdezi őket. Ezzel a gesztusával azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy amit ő fog mondani, nem teszi semmissé az általa megszólítottak addigi tapasztalatait, érvénytelenné fogalmaikat.
Jézus első… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Simeon könyvek L'Harmattan

>!
190 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639779020

Kívánságlistára tette 2


Népszerű idézetek

>!

A kenyérből jóllakott „emberek” azonban a prófétából kenyéradó messiás-királyt akarnak csinálni. A csoda feledteti velük, hogy a káprázatosan látványos lakoma „jel”. Számukra azonban a kenyér nem jelöl semmit, nem mutat önmagán túlra (6,26.30). Értelmezésük rövidzárlat: a jelölő önmagára záródik. Jézus számára elfogadhatatlan az „emberek” reakciója. A követők sokaságától körülvett, tanítványai körében cselekvésre kész, és a tömeget jóllakató Jézus az „emberek” gyűrűjében menekülni kényszerül. Visszavonul a hegyre. Egymagában.

104. oldal

Simon T. László: Hagyományok dialógusban Közelítések János evangéliumához

>!

Mária úgy keresi Jézus holttestét, mint egy elveszett tárgyat. Egyetlen kérdés létezik számára: hol van? Holott a helyes kérdésfelvetés ez lenne: hogyan kell ezt a szituációt, az üres sírt, az elrendezett lepleket és kendőt értelmezni? A Szeretett tanítvány hite – akkor (v. 8) – a látásból születik meg, nem az Írások értelmezéséből. Ennek a hitnek még nincs közölhető tartalma: a „hinni” igének nincs tárgya. Arról sem esik szó, hogy ez a hit életet jelentene (vö. 20,31). A tanítványok hazatérnek. A hit megszületett, de hatástalan marad, ahogy később Mária „igehirdetése” is az. Jn nem mond semmit, mi volt a tanítványok reakciója. A Jn 20,25-ben a tanítványok Mária szavait ismétlik, de Tamás nem fogadja el tanúságtételüket. Végül Tamás hitvallását makarizmus követi. Magának Jézusnak a szava vezet át az elbeszélés univerzumából az olvasók világába, akik boldognak mondatnak, mert hisznek, jóllehet a látás nem osztályrészük. De a makarizmus nemcsak az olvasók világára nyit ajtót, az elbeszélő műhelytitkaiba is bepillantást enged. Jn hangsúlyozza, az írás nem az esemény (20,30 vö 21,25). De a történtek bősége nem borítja homályba a belőlük fogant töredékes írásokat. A szükségszerű válogatásból eredő fogyatékosságot az evangélium nézőpontjából eredő „hermeneutikai nyereség kompenzálja”… : a Szeretett tanítvány szóbeli (19,35) és írott (20,31; 21,24) tanúságtétele a Lélektől ihletett anamnézis – visszaemlékezés – gyümölcse (vö. 14,26).

76-77. oldal

Simon T. László: Hagyományok dialógusban Közelítések János evangéliumához


Hasonló könyvek címkék alapján

Reisinger János – Prancz Zoltán: Ószövetségi bölcsességi könyvek
Takács Gyula: Jelenések könyve
Takács Gyula: Az újszövetség irodalma
Korzenszky Richárd: „A te szavadra…”
Mohácsi Zoltán: Marana Tha!
Dávid Katalin: A teremtett világ misztériuma
Vívó Zoé: A Biblia megfejtése
Reisinger János: Dániel és Jelenések könyve
Varga Norbert: A Biblia és a Korán politika- és gazdaságképe
Popper Péter: Az Írás – Az Ószövetség / Az Újszövetség