The ​Romanovs 1 csillagozás

1613-1918
Simon Sebag Montefiore: The Romanovs Simon Sebag Montefiore: The Romanovs

The Romanovs were the most successful dynasty of modern times, ruling a sixth of the world’s surface for three centuries. How did one family turn a war-ruined principality into the world’s greatest empire? And how did they lose it all?

This is the intimate story of twenty tsars and tsarinas, some touched by genius, some by madness, but all inspired by holy autocracy and imperial ambition. Simon Sebag Montefiore’s gripping chronicle reveals their secret world of unlimited power and ruthless empire-building, overshadowed by palace conspiracy, family rivalries, sexual decadence and wild extravagance, with a global cast of adventurers, courtesans, revolutionaries and poets, from Ivan the Terrible to Tolstoy and Pushkin, to Bismarck, Lincoln, Queen Victoria and Lenin.

Eredeti megjelenés éve: 2016

>!
Weidenfeld & Nicolson, London, 2017
702 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781474600873
>!
Orion, London, 2016
746 oldal · keménytáblás · ISBN: 9780297852667

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

abstractelf>!
Simon Sebag Montefiore: The Romanovs

Ez aztán nem semmi történet volt – pedig a mi – vagyis az Orosz Birodalom – 300 évnyi történelmét dolgozta fel. Az egyetemen mindig is különösképpen érdekeltek az orosz történelemmel foglalkozó órák, amely később csak még tovább növekedett bennem.
Most, hogy már végeztem, csak magamban tudok tanulni; ennek az eredménye lett, hogy előrendeltem a The Romanovst.

Mikor nekiálltam olvasni, azt vártam, hogy részletes bepillantást nyerek az Orosz Birodalom történelmének legtöbb aspektusába, illetve hogy azért néhány érdekességet olvashatok a Romanov dinasztiáról is. Az arányokat tekintve ez pont fordítva történt. Ez a könyv nagyon olvasóbarát, és komoly hangsúlyt fektet arra, hogy a nem történész történelem rajongót is berántsa. Ennek érdekében néha fiktív, néha valós párbeszédelemeket, üzeneteket is belefűz mondandójába. Bevallom, nekem ezek a fiktív párbeszédek egyáltalán nem tetszettek.

A kötet erőssége és gyengesége is egyben a bulvár aspektus. Minden egyes botrány részletes kitárgyalásra került, megismerhettem az összes cár és családja piszkos kis titkait, perverzióit és tsi-t. Ez olyan szempontból hatalmas erősség, hogy az emberek szeretik az ilyen érdekességeket (a diákjaim például odáig voltak érte, mikor meséltem), akárcsak a botrányokat. Ugyanakkor kicsit sok volt nekem ez. Nem a brutális gyilkosságok (ami túlságosan természetes része volt a dinasztia életének), hanem a szexuális részek. Például, napra pontosan nem hiszem, hogy tudnom kéne, mikor vesztette el II. Miklós a szüzességét (január 25. Little K balerinával – csak, hogy megosszam ezt a fontos információt).

Mivel a bulvár része volt ennyire előtérben, háttérbe kerültek olyan elemek, amelyek viszont nagyon is érdekeltek volna – főleg a bel- és külpolitikai kihívások, reformok és maga a társadalom. Nem arról van szó, hogy ezekről szó sem esett, hanem csak felszínesen kerültek elő – mikor épp az aktuális cár életében ez pl. utazáshoz vezetett. Főleg emiatt vontam le az egy csillagot.
Igazából csak akkor vettem észre, hogy ezek az elemek nélkül mégsem annyira kerek egész a történet, mikor elértem az általam leggyakrabban tanulmányozott korszakhoz, a 19.század második feléhez, a 20. század elejéhez. Ott ugyanis az előzetes tudásommal együtt összeállt a kép, sőt! Némely nemzetközi kapcsolathoz kötődő eseményre úgy perspektívából láthattam rá – ami viszont újból pozitívum.

Bár ennek két visszás eredménye is lett. Az egyik, hogy észrevettem tévedéseket. Pl. francia-orosz egyezményből csak egyet emleget, mikor három volt. Ráadásul a legjelentősebb még csak nem is abban az évben, mikor azt említette.
Illetve a berlini kongresszus eseményeit teljes másként jelenítette meg, mint ahogy tanultam (bár ez nem tévedés, csak teljesen más perspektíva ismét). A könyv szerint a németek addig visszafogták Ausztria-Magyarországot a berlini kongresszuson, amíg az oroszok el nem árulták, hogy nem állítják le a hadsereg felvonultatását.
A másik pedig, hogy zavarni kezdett, amiért igenis fontos események méltatlanul csak felszínesen kerültek említésre. Bruszilov offenzíva például? A szovjet forradalmak? Voltak, kész.
Persze, értem én, hogy a hangsúly a Romanov dinasztia élete, de azért nagyon örültem volna, ha komolyabb szerepet kapott volna a háttér is. Így például valaki, aki nem ismeri valamennyire az orosz történelmet, miként érthet meg némely ok-okozati kapcsolatot?

Mindenesetre abszolút megérte elolvasni, látszik, hogy rengeteg kutatómunka van benne. Ráadásul olvasóbarát fogalmazása és tartalma miatt viszonylag széles olvasóréteget bevonzhat.


Népszerű idézetek

abstractelf>!

Michael was in no rush to proceed to Moscow, but Moscow was desperate for him to arrive. […] There has never been a more miserable, whining and melancholic procession to a throne. But the plight of Russia early in 1613 was dire, its trauma dystopian. The territory between Kostroma and Moscow was dangerous; Michael would pass through villages where dead bodies lay stewn in the streets.

13. oldal

abstractelf>!

The transformation of Michael's life must have been convulsive: the court of a tsar had to be reconstructed, courtier by courtier, silver spoon by silver spoon, diamond by diamond. He and his mother were undoubtedly terrified of what awaited them in the capital and they had every reason to be anxious. Yet now this teenager of an untitled noble family, whose father was lost in a foreign prison, found greatness thrust upon him, a greatness that he owed, above all, to the family's first patron, Ivan the Terrible.

13. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Alexander Watson: The Fortress
Robert Service: The Last of the Tsars
Adam Zamoyski: 1812 (angol)
Peter Pomerantsev: Nothing Is True and Everything Is Possible
Tim Marshall: Prisoners of Geography
Marek Tadeusz Łałowski – Jonathan North: Polish Eyewitnesses to Napoleon's 1812 Campaign
Ronald Grigor Suny (szerk.): The Cambridge History of Russia 3.
Maureen Perrie (szerk.): The Cambridge History of Russia 1.
Dominic Lieven (szerk.): The Cambridge History of Russia 2.
Brian Moynahan: The Russian Century