A Fontes Orientales újabb kötete az iszlám történetszemléletét mutatja be: hogyan látták a muszlimok önmagukat, s hogyan szemlélték mások történelmét. A szerző ezúttal is széles körű összehasonlító anyag segítségével elemzi a történetírás csapdáit, egyéb tudatformákkal való összefonódottságát, majd bemutatja az ókori keleti (egyiptomi, izraeli és indiai) történetírás sajátszerűségét, s ezután vizsgálja meg az iszlám történetlátását. Ez utóbbit a Próféta küldetése tagolja, s az ő kora az egyetlen igazi, autentikus időszak, amikor minden történés jelentéssel bír és megőrzésre érdemes, s amely visszafelé is, előre is mércét állít nemcsak az iszlám, hanem a világtörténelem folyása számára is. Az iszlám történetírás vizsgálata során a szerző sokrétűen elemzi a Korán és a prófétai hagyomány szerepét a különböző műfajok kialakulásában, szemügyre veszi e történetlátás – at-Tabarí meghatározó munkásságában tetőző – vonulatát, figyelmet fordít az ettől eltérő, fontos műveket létrehozó… (tovább)
Történetírás az iszlámban 1 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Fontes Orientales Corvina
Várólistára tette 4
Kívánságlistára tette 7
Kiemelt értékelések
Leginkább szakirodalom. Az ókori kelet történetírása mellett miként látták magukat az arabok. A Korán mellett kialakult irodalmi műfajok úm. felmutatása. A szerző a híres orientalista Simon Róbert kutatási területéről, a szerző által tálalt arab közigazgatás változásai, fejlődése, dinasztiák felemelkedése és bukása, mindez a személyes történelem az iszlám kialakulásától kezdve és az uralkodók bemutatásán keresztül. Ibn At-Tiqtaqa: Al-Fakhri és Ibn Khaldún szerzőkön keresztül egészen a mongol-kor eljöveteléig, Bagdad elestéig bezárólag.
A sajátos arab világ és szemlélet, nekünk itt Európában mindig is periferikus szerepet játszott, így a könyvet olvasva, nem mondható olvasmányosnak, avagy könnyen befogadhatónak. A könyvben az uralkodók (wazir, kalifák, stb.) tetteit, érdemeit, gyengeségeit egy a toll és kard egyensúlyaként bemutató arab szemléletet tár elénk, melyet gazdagon tálal irodalmi, azaz verses idézetetekkel. Ezáltal mint irodalmi mű epopeia jelleget, színezetet ölt.
A jó 550 oldalt a valóságban még többnek lehet venni, hiszen szinte majd minden oldalon található gazdag és időnként a főszöveg terjedelmét is meghaladó apró betűs lábjegyzet. Így a valóságban a könyv egységes betűméret mellett még nagyobb terjedelmű lenne. Mondanom se kell, hogy a gazdag és néhol túlontúl aprólékos lábjegyzetelés, adatbőség, erősen megtöri az olvasás lendületét és a figyelmet. Ráadásul szerepelnek benne a fordításra vonatkozó olyan megjegyzések is, melyek az átlag ember számára nem mond semmit. Inkább zavaró mint érdekes. A nevek fonetikus átírása nem tűnik a magyar nyelvhez igazítottnak. Ahhoz eligazító, magyarázó jegyzet nem található.
Történelmi távlatokban azaz időben is nagy a merítés, s ehhez óriási földrajzi területeket bejárva, állami-közigazgatási, gazdasági, filozófiatörténeti utalásokkal, irodalommal gazdagítva az emberi szeszélyek és intrikák világában a háborúskodások, adók, mérgek, gyilkosságok és megint ezek bizonyos körforgásában a dinasztiák felemelkedése és bukásának egyfajta sajátos plasztikus leírása az időnként kegyetlen leszámolások és kegyességek arab történelme.
A neveket olvasva egy idő után fárasztó. Mert a történelmi nevekben nemcsak a név, de annak leszármazása, címek stb. is szerepelnek. Így aztán szép hosszú nevek kígyóznak szemünk előtt.
Hogy miért lehetne mégis ajánlani? Mert minden értelemben kimerítő mű. :))
Hasonló könyvek címkék alapján
- Borsa Brown: Az Arab öröksége 93% ·
Összehasonlítás - N. Rózsa Erzsébet: Az arab tavasz 96% ·
Összehasonlítás - Tarjányi Péter – Dosek Rita: A terror stratégája 93% ·
Összehasonlítás - Földes András: Mit tegyünk, ha fegyvert fognak ránk? 90% ·
Összehasonlítás - Germanus Gyula: A félhold fakó fényében 91% ·
Összehasonlítás - Pokol Béla: Európa végnapjai 92% ·
Összehasonlítás - Jókai Mór: Minden poklokon keresztül 90% ·
Összehasonlítás - Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó 89% ·
Összehasonlítás - Ágoston Gábor – Sudár Balázs: Gül baba és a magyarországi bektasi dervisek ·
Összehasonlítás - Maróth Miklós: Iszlám és politikaelmélet ·
Összehasonlítás