Simon Róbert (szerk.)

Guha ​a szószéken 2 csillagozás

Egyiptomi mesék
Simon Róbert (szerk.): Guha a szószéken

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népek meséi

>!
Európa, Budapest, 1971
176 oldal · Fordította: Prileszky Csilla

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 19


Kiemelt értékelések

anesz P>!
Simon Róbert (szerk.): Guha a szószéken

Teljesen más típusú meséket vártam, de nagyon hasonlítottak az európaiakhoz, illetve az Ezeregyéjszaka történeteihez. A legtöbb mese nagyon tetszett, faltam őket. Az elejével nem voltam teljesen kibékülve: Csalafinta asszonyok összegzőnévvel 16 mese szólt arról, hogy a nők hogyan csapják be a férjüket, tartják titokban a szeretőjük létét. Ráadásul pozitív hősként állították be őket, mint követendő példákat. Lehet, hogy én vagyok nagyon vaskalapos, de ezt nem vettem erkölcsi útmutatásnak.
A többi viszont kifejezetten jó mese, a legtöbb a testvéri szeretetet hangsúlyozza, bár akadt itt is gonosz testvér, többnyire nők, de ők elnyerték méltó büntetésüket. Néhány vicces történet, tanmese is belekerült a kötetbe. A kádi, akinek az igazságosztó feladata lenne, általában törvénytelenséget pártolja, de mivel ezek a mesék a nép alsó rétegeiből származnak, gondolom a keserű tapasztalatokat így katalizálták és hárították az antihősre minden dühüket.
A címadó történetet pedig már hallottam keresztyén változatban.. :-D
A legmeglepőbb az volt számomra, hogy az egyiptomi mitológiával semmi kapcsolatot nem találtam a történetekben, inkább az arab kultúrához húztak. Persze itt is akadt néhány ismerős mese, meserészlet, de ez minden nép mesekincsében fellelhető.

2 hozzászólás
ÁrnyékVirág P>!
Simon Róbert (szerk.): Guha a szószéken

Érdekes volt betekinteni egy más nép mesekultúrájába, felfedezni, hogy sok közös eleme is van a számomra megszokott magyar népmesékkel. Ezek felnőtteknek szóló mesék -nem ritka az erőszak, gyilkosság, nemiség plasztikus megjelenítése sem.
Különös volt számomra, hogy hogyan ábrázolják a nőket: általában a férfinak alárendelt szereplő, akit gyakran bántalmaznak (és ez teljesen rendben is van a történet szerint), de volt olyan mese is, ahol a talpraesett, ügyes női hős van. Nyilván ez egy válogatás különböző korokban és tájegységekben született történetekből, azért ez a sokszínűség.


Népszerű idézetek

Zigó_Attila>!

Alighogy betettem a lábam a házba, már meg is jelent az öregasszony a lánnyal. Az egész napot és a rákövetkező éjjelt együtt töltöttük örömben, vígságban. Reggelre kelve azonban gondolkodóba estem a viselkedésén. Rájöttem, hogy a nők furfangosságának az önérdek a szülője.

Csalafinta asszonyok – Első történet


Hasonló könyvek címkék alapján

Giorgio P. Panini: Mitológiai atlasz
Ágh István (szerk.): Parazsat evő paripa
A Türelem köve
Solymossy Sándor: A népmese és a tudomány
Zsák Éva Indira – Petróczi Andrea: Meseszótár
Domokos Sámuel: Vasile Gurzău magyar és román nyelvű meséi
Dallos Edina: Természetfölötti szereplők a tatár varázsmesékben
Nagy Ilona: A Grimm-meséktől a modern mondákig
Hoppál Mihály (szerk.): Fehérlófia
Angel Karalijcsev: Ravasz Péter