Simon Róbert (szerk.)

Az ​ezeregyéjszaka meséi 84 csillagozás

Simon Róbert (szerk.): Az ezeregyéjszaka meséi Simon Róbert (szerk.): Az ezeregyéjszaka meséi Simon Róbert (szerk.): Az ezeregyéjszaka meséi Simon Róbert (szerk.): Az ezeregyéjszaka meséi Simon Róbert (szerk.): Az ezeregyéjszaka meséi Simon Róbert (szerk.): Az ezeregyéjszaka meséi Simon Róbert (szerk.): Az ezeregyéjszaka meséi Simon Róbert (szerk.): Az ezeregyéjszaka meséi Simon Róbert (szerk.): Az ezeregyéjszaka meséi

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A teljes magyar fordítás itt található: Az Ezeregyéjszaka meséi I-VII.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: A Világirodalom Remekei, A világirodalom klasszikusai

>!
Talentum, Budapest, 2009
292 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632520308 · Fordította: Honti Rezső
>!
Kriterion, Kolozsvár, 1977
486 oldal · ISBN: 9630712830 · Fordította: Honti Rezső, Vajkay László
>!
Európa / Madách, Budapest, 1974
418 oldal · Fordította: Honti Rezső, Vajkay Lajos

2 további kiadás


Kedvencelte 8

Most olvassa 6

Várólistára tette 58

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

>!
Lynn
Simon Róbert (szerk.): Az ezeregyéjszaka meséi

Végy egy dobozt, tegyél bele cetliket, amikre előzőleg felírtad, hogy férfi, nő, telihold, Hallom és engedelmeskedem*, Alláh (ezt minimum tízszer annyiszor, mint a többi szót), levágott kéz, kifolyt szem, kopasz, sánta, púpos, hajóút, dzsinn (ezt kis papírra, hogy lehetőleg alig-alig akadjon a kezedbe), lakmározás. Majd döntsd el, hogy hány történetet szeretnél kikerekíteni belőlük és egy-egy történethez hány szót szeretnél a dobozból megkapni. Ha ez megvan, annyiszor kell húzni ügyelve arra, hogy mi a húzásban a szavak sorrendje. Ezzel megvan a sztori váza, már csak a tölteléket kell mellétenni. Na, kb így éreztem magam olvasás közben.

Értem én, hogy Sehrezád túl szerette volna élni a királlyal való ismeretségét (hogy sikerült-e neki, titok, én másra tippeltem…), na de kérem, ennyiszer elmondani mindent, azért elég fárasztó. Mert ha valaki mondott valamit és valaki megkérdezte, mi volt az, akkor az volt, hogy szó szerint szerepelt újra. Rém fárasztó. Mint a rétestészta… Néha úgy éreztem magam, mint aki beáll két egymás felé fordított tükör közé és csak a tükörfolyosót látja, totál el lehet szédülni bele… Nem is tudom, hogy mondjuk fél év múlva mennyire fogok emlékezni belőle. Biztos kevesebbre, mint a Klasszikus kínai tanmesékből, pedig a kettő hasonlít valamelyest, mert példázatokat (is) tartalmaz, útmutatót az életre. Csak amit itt 30 oldal, ott 30 sor…

Amit én olvastam, az valamivel több, mint a tizede az egésznek, de már ennyi is több volt, mint elég, és minden elismerésem annak, aki a 3400 oldalon átrágja magát. Nem mondom, voltak benne jó történetek és ha nem lett volna ennyire szájbarágós (?) néhol, jobban is tetszett volna. De ha Szindbád még egy utazást tesz vagy a borbélynak nem hat, hanem több bátyja van, akkor felkötöm. Magam. Mert mindenből minimum három legyen, vagy hét. Esetleg 40, mert az jó sok szövegel jár. Ha többször negyven, még jobb. Csak dzsinnből van kevés (talán háromszor jelent meg), meg repülőszőnyegből. @Timár_Krisztina írta is, hogy a vágatlan verzióban is csak egyszer szerepel; kicsit izgultam, hogy vajon ebben a válogatásban benne lesz-e. Hát benne. De csak annyira, hogy volt egy varázsszőnyeg, ami lebegett, hogy a szultán lába ne érintse a földet. Azért Disney-ék ezt eléggé kiszínezték. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a rajzfilm pöppet más lett, mint a mese. Bár a hercegnő nevének megváltoztatásával több rajongót szereztek. Az eredetiben Badr el-Budúr volt csórikám…) Ha már Aladdin: Kínából származik, ez nekem teljes újdonság volt.

Szindbád volt a másik meglepi: hét útja volt, az utolsó 22 évig tartott. Nagyon jól tarthatta magát, mert a többi se fél napos kis kiruccanás volt. Egyébként az ő része nagyon tetszett volna, de itt különösen előjött az, hogy mennyire sablonos az egész: hajtja a kalandvágy, bevásárol, hajóra száll, szerencsétlenség éri (elég változatos dolgok érik, de ő szinte olyan, mint Bruce Willis – mindent túlél…), megmenekül, egy távoli ország királyának szolgálatába áll, sokáig marad, meggazdagszik, de elunja magát, valahogy elintézi, hogy hazavigyék, otthon örülnek neki, ő annak örül, hogy túlélte és megfogadja, hogy sohadesohatöbbé nem kel útra. Aztán mégis. És kezdődik elölről.

Párhuzamosan olvasom/olvastam vele Agatha Christie-től a Miss Marple-t. Abban találtam: http://moly.hu/idezetek/623903

Összességében azért jó volt, jó volt. Jó, hogy vége…

*Ezt ha még egyszer megláttam volna, földhöz csaptam volna a könyvet ha nem Kindle-n olvastam volna

7 hozzászólás
>!
sztimi53 P
Simon Róbert (szerk.): Az ezeregyéjszaka meséi

Az első benyomás az, hogy nagyon koncentrált. A felállított sikerlistám élén az Aladdin és A mese az asszonyok végtelen ravaszságáról és csalafintaságáról áll, na meg A kis púpos. Kiemelném, hogy a mesékben minden Allah akaratából történik.
A kerettörténet mindenkinek ismerős. Azon gondolkoztam, hogy Sehrezád minden este mesél, hogy elmeneküljön a haláltól. Én meg minden este mesét olvasok, hogy elmeneküljek az élettől.

28 hozzászólás
>!
Ruusunen
Simon Róbert (szerk.): Az ezeregyéjszaka meséi

Nem tudom hogy vagytok vele, de ha könyvesboltba tévedek és akad időm dögivel, akkor azért végig nézem a gyerekeknek szóló polcokat is… És általában nem tudom eldönteni, hogy sírjak vagy nevessek azokon a könyveken, amikkel mostanában mese címszó alatt „mérgezni” igyekeznek a gyerekeket. Szánalmas, nevetséges történetek, felháborítóan ocsmány és minősíthetetlen grafikával…
Aztán találok itt egy kihívást, majd felkutatom a családi polcot a könyvért, és belefogok az olvasásba. És 27 évesen egy éjszaka alatt átrágom magam a kötetben szereplő meséken és élvezettel szemlélem a könyvet díszítő rajzokat. Mert a mesék mesék, a szövegek színvonalasak, a stílus gyerekeknek való, a jó győz, a gonosz bűnhődik, valahogy minden a helyén van. Hiába olvasom először a könyvet, a történeteket mégis ismerem, de ugyan ki unná meg valaha is Aladdin, Ali Baba vagy Szindbád kalandjait?!? És az utolsó mese végére rádöbbenek, hogy a minőség időtálló, és ettől válik a klasszikus klasszikussá.
És szerencsére azokon a gyerekeknek szóló polcokon azért mindig megtalálom a klasszikusokat is.

>!
jevus
Simon Róbert (szerk.): Az ezeregyéjszaka meséi

Izgalmas, tanulságos, néhol vicces mesék, amelyek nem mentesek az erotikától és az erőszaktól sem. Általuk egy kicsit elmerülhetünk a Kelet csodálatos világában, képzeletbeli bazárok, csodalámpák és selymek között.

>!
Blissenobiarella
Simon Róbert (szerk.): Az ezeregyéjszaka meséi

Mivel már volt a kezemben a nagy, eredetinek tekinthető ezeregyéjszaka, így ez a rövidebb kötetet kissé szegényesebbnek éreztem. Mindenesetre arra jó volt, hogy a történeteket megismerjem, de korántsem volt rám olyan nagy hatással ez az egyszerűsített változat, mint az eredeti. Egyszer tényleg rá kell szánnom majd magam arra a 3000 oldalra…
Továbbra is megdöbbent ezekben a mesékben, hogy mennyire nem meseszerűek, illetve az, hogy bármit meg lehet tenni, elvégre Allah akaratát visszük véghez… kevésbé találom tanulságosnak ezeket a történeteket, mindenesetre a maguk varázsa megvan, és legalább egyszer érdemes kézbe venni. De nem gyerekkorban.

>!
mariannkiss1980 P
Simon Róbert (szerk.): Az ezeregyéjszaka meséi

Gyermekkoromba az egyik kedvenc mesekönyvem volt Az Ezeregyéjszaka legszebb meséi. Így nagy örömmel kezdtem el elolvasni az eredeti meséket. Nem kellett volna. A gyerekek számára készült átdolgozások sokkal jobbak. Ezek a mesék hosszúak és ön ismétlőek. Nagyon nem az én világom.

>!
Joculator
Simon Róbert (szerk.): Az ezeregyéjszaka meséi

Nem gyerekek kezébe való. Nemcsak a témák, hanem a hihetetlen töménysége miatt. Csodálatos válogatás. Fél éve (szerelmi bánatomban, kicsit depisen) egy egész januárt töltöttem el a mesékkel. Jó volt. Kitágította a világot, kihúzott a költöknézésből.

>!
Ancsibe
Simon Róbert (szerk.): Az ezeregyéjszaka meséi

Én csak 3 csillagra tudnám értékelni a könyvet. Ennek két oka van, az egyik, hogy már láttam ezelőtt az ebből készült filmet, és az annyira magával ragadott, hogy most a könyv volt, ami annyira nem tetszett. A másik, és bizonyos fokig ehhez kapcsolódó ok, hogy nekem néha kicsit túl hosszúra nyúltak a mesék. Mármint oké, hogy kisebb történetekre voltak osztva, de mikor a hat báty külön történetét, meg a nem tudom minek a 7 történetét olvastam, az kicsit nekem unalmasra sikeredett. Ami nekem tetszett, az a kis púposos fő történet, az Aladdin, és maga a történet kiindító szála, hogy Seherezádé milyen okból mesélt. :)

>!
SayanKimblee
Simon Róbert (szerk.): Az ezeregyéjszaka meséi

Biztos vagyok benne, hogy egy szép napon el fogom olvasni az eredeti változatot is! Kicsit szárazabb történetekre gondoltam, kevesebb fordulattal, de nagyon olvasható volt. Élvezetesebb olvasmány, mint pl. a Kalila és Dimna. A tengerjáró Szinbád utazásai során nem győztem fogni a fejemet… Ez az ember tényleg szinte soha sem tanult :D A macskák jutottak eszembe róla: olybá tűnt, mintha kilenc élete volna, iszonyú szerencsés volt, hogy valami csoda folytán mindig minden kalamajkából sikerült megmenekülnie. Tudom, tudom, hiszen mesékről van szó. Kivéve ha a harmadik utazását nézzük, az számomra inkább horror volt :)

>!
krlany I+SMP
Simon Róbert (szerk.): Az ezeregyéjszaka meséi

Vagy jó 15 éve olvastam utoljára és imádtam végig. Vajon ma is megvan még a varázsa? Azt hiszem el fogom olvasni újra, mesékre úgyis mindig vágyik az ember egy zűrös nap után.:)

6 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Anibell P

Búba merültnek mondd: a bánat nem örök,
A gond is elrepül, akár az örömök.

11. oldal (Európa könyvkiadó, 1974)

>!
zsozefin

Ki tested hajlékony ághoz hasonlítja,
Csak tévedést terjeszt s a rágalmat szítja,
Mert az ág mindig csak felöltözve tetszett,
De te mezítelen vagy a legeslegszebb.

>!
fowler P

Mesélik – csakhogy Alláh jobban tudja –, hogy elmúlt eszentőkben, réges-régi korban, messzetűnt időkben élt és uralkodott, mint senki dicsőbben, India és Kína szigetein egy Szasszán nemzetségéből való király.

(első mondat)

>!
molke P

Ne kérdezz olyant, ami nem tartozik rád: a hallgatás megvéd a tévedéstől.

A harmadik koldus története

>!
langimari

Tengerészek és hegyet-völgyet bekalandozó vándorok mesélték nekünk, hogy a rinocérosz egy nagy elefántot is fel tud nyársalni a szarvával, aztán nyugodtan legel tovább a szigeten, meg a tengerparton. De ha a szarván elpusztul az elefánt, és a zsírja, amint a napon megolvad, a rinocérosz szemébe kerül, akkor megvakul és ottmarad fekve a tengerparton. Akkor jön a rúkh-madár, és karmaiba ragadja elefántostul, és elviszi eleségül a fiainak.

225. oldal

>!
Amrita I

Meddig szakít a sors még tőled el?
Könnyem már elfogyott, kínom betelt.
Barátságunkat így kettétöröd?
Gyötörsz, ebben telik hát örömöd?

>!
Infera

…egy öregasszony jött be hozzám, beesett, ráncos orcájú, kitépdesett szempillájú, szeméből a víz csorog, szájában két csonka fog, orra nedves, nyaka remeg, kopott bőrét a fene rágta meg.

>!
fowler P

Nőnek ne higgy sosem, kacagj igéretén,
A szíve hús csupán, ha érző, ha kemény,
Szerelmét szórja rád, ám lelke felemás:
Kívül nagy csillogás, belül csak árulás.
Halgass Juszufra és Ádámot megfogadd,
Ki elveszíté üdvét az első nő miatt.

11. oldal, Shariár király és öccse, Sáh-Zemán király története

>!
langimari

„ Leölnek egy juhot, lenyúzzák, feldarabolják, és friss húsdarabokat a környező hegyekről a katlan fenekére hajigálják: a nyers húsra aztán ráragad egynéhány drágakő…. úgy hagyják a húst feküdni délidőig. Ilyenkor a sasok meg a keselyűk leereszkednek, karmaikkal megragadják a húsdarabokat, és a hegytetőre repülnek velük. Mihelyt a kalmárok meglátják ezt, odarohannak és hangos kiáltozással elzavarják a madarakat a hús mellől, aztán a ráragadt köveket leszedik a húsról. Ezt otthagyják a madaraknak és ragadozóknak, a drágakövekkel meg továbbállnak. Csak ilyen csellel tudnak gyémánthoz jutni.”

223. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Az Ezeregyéjszaka meséi I-VII.
Ezeregyéjszaka I-III.
Négy mese az Ezeregyéjszakából
Ezeregy éjszaka
Az ezeregy éjszaka meséi
Benedek Elek: Ezüst mesekönyv
Ortutay Gyula – Simon Róbert – Prileszky Csilla (szerk.): A kék szarvas
Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék az élet csodáiról
T. Aszódi Éva (szerk.): Tündérek, törpék, táltosok
Vázsonyi Endre (szerk.): Az Ezeregynap legszebb meséi