41. legjobb vers könyv a molyok értékelése alapján

Dalok ​a magasföldszintről 301 csillagozás

Simon Márton: Dalok a magasföldszintről Simon Márton: Dalok a magasföldszintről Simon Márton: Dalok a magasföldszintről

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A legelső vers végén egy zuhanó gépet talál az olvasó. A gépben egy alvó utast, az utas fejében egy álmot, ami nem derülhet ki soha. A kép romantikus és leleplező: ezek a versek tele vannak szenvedéllyel, pedig látszólag semmi nem áll messzebb tőlük, mint a romantikusság. Inkább tűnnek nagyon szomorú és nagyon pontos blogbejegyzéseknek. Vagyis őszinték, mint egy napló, de olvasókhoz beszélnek. Mindenkihez, aki maradt már egyedül.

Aki Simon Márton verseihez fordul vigasztalásért, nem csalódik. Éppen azt fogja kapni tőlük, amivel át lehet vészelni egy magányt: igen, ez most ilyen. Meghalt egy anya. Elmúlt egy szerelem. Volt, nincs. Igen, most üresség van. De ez az üresség jó, most éppen ez kell, mert enélkül nincs jövő. Márpedig jövő igenis van. Erőt és tartást kap az olvasó ezekből a versekből. Segítenek élni.

Eredeti megjelenés éve: 2010

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Költészet, vers, slam, Gyémánttengely

>!
Jelenkor, Budapest, 2018
56 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636766801
>!
Jelenkor, Budapest, 2017
54 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636766801
>!
Jelenkor, Budapest, 2016
56 oldal · puhatáblás · ISBN: 9636766801

3 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 93

Most olvassa 22

Várólistára tette 137

Kívánságlistára tette 148

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

>!
Ciccnyog IP
Simon Márton: Dalok a magasföldszintről

Könnyed és elegáns, tiszta és szépen pergő soraival szegez úgy a földhöz, hogy inkább te magad lennél a föld, csak ne kelljen érezned semmit, miközben „hallgatod” a dalokat, és jaj, de boldog is az, ki nem érez semmit, csak olvassa, és rímel és tetszik, és jó, és nagyjából megérti, el tudja képzelni, bele tudja képzelni magát (pedig dehogy), és nem, mint más, mint én, akinek a szíve szakad, és néha túlságosan érzi, talán érti, és persze, hogy tetszik, mert gyönyörűek és erősek, mélyek és az a hangulat, azok a képek, a szavak, hogy nem gondolta volna, így is össze lehet fűzni őket, és ilyen csodák lesznek belőlük, és még, és akarom még, annak ellenére, hogy fáj. Mert szépen fáj. Túl szépen.

És te
merrejársz?
tudod
nagyon finom voltál, köszönöm
ja, hogy
mivanvelem? semmi
mondanám, hogy
kit érdekelnek a dátumok
de akkor hazudnék;
téged meg
nem igazán érdekelt
tudom én
pedig milyen boldog voltam, az tényleg ünnep volt
jó lenne egy
véges sok
vagy csak
egy igazán gyönyörű estén szeretnék újra egy szentimentális közhely lenni a szádban
mert
pusztulok nélküled, ez van a szívben
nem tehetek róla, és arról sem, hogy
csak törni tudok, szökni nem
de nem is akarok
már
tenger
mindegy.

2 hozzászólás
>!
lzoltán IP
Simon Márton: Dalok a magasföldszintről

felszállsz a vonatra hogy elutazz egy másik városba ahol be kell töltened egy űrt és mialatt utazol kezdesz rádöbbenni hogy magad mögött hagyva éppen egy űr megteremtésében segédkeztél

>!
Libri, Budapest, 2014
56 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633104316
9 hozzászólás
>!
Pandalány P
Simon Márton: Dalok a magasföldszintről

Mit is írhatnék? Fantasztikus. Olvasni kell. Most. Mindenkinek.
Ez a kedvenc kötetem eddig. Sok Simon Marcit még.

>!
WindStorm P
Simon Márton: Dalok a magasföldszintről

Nem vagyok nagy vers olvasó, hogy őszínte legyek. Ez a könyv viszont tetszett. Sokatmondó, rövidke írások, amelyek nyomot is hagyhatnak. És hagynak is.

>!
Libri, Budapest, 2014
56 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633104316
>!
KATARYNA
Simon Márton: Dalok a magasföldszintről

Azt várják, hogy beszéljek róla; elkezdem a bőrt tépdesni a számról, de nem értik, hogy ez már az.

Túl rövid volt…

>!
Kek P
Simon Márton: Dalok a magasföldszintről

Nagyon jó versek. Ezt le kell szögeznem, még ha nem is az én világom, azt azért jól látom, hogy túl jók. A versek. Megjegyezni, elraktározni egyiket se fogom, mert nekem még a magányom is másmilyen. Öregebb. Vénebb. Keserűbb, mert végérvényesebb. Illúziótlanabb. Mégis pozitívabb. Fénnyel telibb. Lehet, hogy csak azért, mert női. Szóval ez nekem idegen – de azért érthető, átérezhető. És jól van megírva. Kifejező. Mestermű. Egyszer olvasós. Na jó, lehet, hogy kétszer. Olyan… porcelán. Kicsit féltett, kicsit túl…, kicsit giccs – szóval: törékeny. De azért Ami bennem hull, nem olvad el sohasem. Olvasni a könyvet egyfajta hóesés. (Megvolt a második is.)

1 hozzászólás
>!
Juci P
Simon Márton: Dalok a magasföldszintről

Versek kávé, cigi és permanens melankólia mellé. Kár, hogy egyikkel sem élek rendszeresen. De vannak olyan jók ezek a versek, hogy azt kívántam, bárcsak láncdohányos lennék :) Az anyja haláláról szólóak különösen erősek.
(Az első fele jobban tetszett, lehet, hogy csak azért, mert azt kétszer olvastam el, de emiatt lett négyes a végére.)

6 hozzászólás
>!
egy_ember
Simon Márton: Dalok a magasföldszintről

Ha egyszer elkapna a maffia, és választhatnék, hogy recenziót írok egy verseskötetről vagy oroszrulettezek, habozás nélkül választanám az utóbbit. Még mindig nagyobb esélyem van arra, hogy nem találok a golyóval, mint arra, hogy találok az értelmezéssel.
Persze, ha elém raknának egy irodalmi fogalomtárat, képes lennék néhány koherens mondat összehozására, végül is ezt tanultam. De minek?
Maradjunk annyiban, hogy nekem ez tetszett. Szerettem.

5 hozzászólás
>!
sophie P
Simon Márton: Dalok a magasföldszintről

Nincs különösebb mondanivalóm: friss, fiatal, érzékeny és abszolút örök érvényű.
44 oldal. A molyok eddig száztíz idézetet válogattak ki belőle. És mind jogos.
Megnéztem a Propagandát (http://moly.hu/karcok/372964), amiben többek között arról is beszél, mennyire meglepte, hogy ez végül is mennyire egy szerelmes könyv lett.
Az. Csak nem úgy.
Hát én rajongó lettem, persze.

>!
L'Harmattan, Budapest, 2010
48 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632362632
>!
viharmacska
Simon Márton: Dalok a magasföldszintről

Jó ez, csak nem nekem való. Ha ki kellene egy verset választanom, a Tagadás gyakorlása jó lenne, meg sok volt még, amiben tetszett valami, de nem fog mély nyomot hagyni bennem. Igazából csak egy rántotta meg egy kiömlött tej van benne, de nekem ezek a kortárs versek mindig olyan gáz- és kajamaradékszagúak.
Megint egy olyan könyv, amit a könyvtesólistámon találtam, mindjárt a második helyen, kíváncsi lettem.


Népszerű idézetek

>!
Dün SP

Egyenlők vagyunk. Látod. Ha kivonlak magamból, a semmi marad.

31. oldal, Háromnegyed négy (részlet)

13 hozzászólás
>!
madárka

Azóta már tudom, hogy egyszerűen csak egyetlen szavam
sem értetted, és a legtöbbet el is felejtetted rögtön – így működsz.

17. oldal

1 hozzászólás
>!
munuum

… de most már mindenütt vagy, nincs hová félrenézni –

Dal a magasföldszintről

>!
madárka

És nem tudom, hány ölelés kell, akár csak egy napra, hogy
estig összetartson, szóval ölelj.

31. oldal, Háromnegyed négy

>!
petibácsi

Én csak meztelen voltam, ő gyönyörű.

28. oldal Tévedni legalább

>!
madárka

Van ilyen. Hogy rájössz,
hogy semmi. És állsz és szédülsz és hallgatsz…

27. oldal, Szeretnék lenni, de nem

>!
Dün SP

Teendők

Dobj ki mindent.
Csak azt a képet ne, amin tudom, hogy alig látszom, de
mikor csináltuk, voltunk utoljára boldogok.
Csak azt a huszonéves kávéfőzőt ne, bár tényleg ócska és
most már minden nap marad benne – szívben szerelem –
egy kevés. Se azt az ibolya illatú szappant, a spring feliratost,
hiába törtem ketté. És az ágy, az ágyneműhuzatot ne mosd ki,
tedd el, legalább, ha semmi más, a szagom megmarad utánam.
És ne hagyd a falat, az égszínkéket, se a linóleumot,
az apró mintás, semmilyen linóleumot, mennyit néztem,
minden részletéről te jutsz eszembe.
Csak azt a túl magasra tett tükröt ne dobd ki, kérlek,
bár vakul, tied volt, másfél évig, figyelt,
tudom sosem láttál belé, túl magas, homályos,
ne dobd ki, semmi se volt benne, jaj, soha, csak te.

15. oldal

>!
encsy_eszter

szentimentális közhely szeretnék lenni a szádban

Szeretnék lenni, de nem (részlet)

>!
madárka

Írok. Hátha így elfelejtelek. Hátha így felejtelek el.

Tél, pályaudvar


Hasonló könyvek címkék alapján

Pion István: Atlasz bírja
Arany János – Kemény Zsófi: Arany János versei Kemény Zsófi válogatásában
Petőfi Sándor – Pion István: Petőfi Sándor versei Pion István válogatásában
József Attila – Gábor Tamás Indiana: József Attila versei Gábor Tamás Indiana válogatásában
Csider István Zoltán – Pion István: Slam.Pont2
Rékasi Zsigmond: Lázadások éjszakája
Laboda Róbert: Én csak néztem
Fűzfa Balázs (szerk.): A 12 legszebb magyar vers
Colleen Hoover: Slammed – Szívcsapás
Kemény Zsófi: Én még sosem