Simon Katalin (szerk.) · Németh Csaba Elek (szerk.)

Holdvilág 2 csillagozás

Ladak arcképe
Simon Katalin – Németh Csaba Elek (szerk.): Holdvilág

Minden könyv átjáró. Ámulatba ejtő világokba vezetnek. Mindenkit abba, amelyik leginkább vonzza. A Holdvilág átjárójába azok lépnek, akiket lenyűgöznek az archaikus kultúrák, akik titkokat vadásznak bátran, akik mindent lehetségesnek tartanak, akik szeretik a festményszép képeket, akik még tudnak csodálkozni, akik világunk kettős arca mögé látnak, akik mernek szembenézni, akik szívesen mozognak a végletekben, akik el sem mozdulnak a középpontból. Ők gazdagon térnek vissza.

>!
170 oldal · ISBN: 9632046803

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Galóca>!
Simon Katalin – Németh Csaba Elek (szerk.): Holdvilág

Mindenre ható könyv. A kezeim élvezték a minden irányból kézléptékű, vastag, de sima fogású lapokat. A sallangmentes képek etették a szemeimet. Mellesleg a képek nem illusztrációk, egyenértékűek a szöveggel. A füleim felfigyeltek a ritmusra, ahogy váltakoznak a betűhegyek a hegy hegyekkel, a buddhista létkerék tárgyilagos bemutatása, az európai szemlélőnek talán meghökkentőnek, visszataszítónak, naivnak tűnő tények számbavételével. Képtelenség lineárisan olvasni. Mindenki a saját ritmusa szerint szökken, cammog, lépeget előre-hátra a könyvben.

puma>!
Simon Katalin – Németh Csaba Elek (szerk.): Holdvilág

Többszörolvasós, oda-vissza. Hívogató, szemnek-léleknek. Nekem.


Népszerű idézetek

Galóca>!

Az érzet jelképe egy férfi a szemébe fúródó nyílvesszővel. Az érintkezés az érzet előfeltétele, amely lehet kellemes, fájdalmas vagy semleges. Ez utóbbi azt jelenti csupán, hogy még nem változott az előző két pólus irányába. Elmondhatjuk, hogy az érzés két fajtára szűkíthető le: pozitív vagy negatív. Vagy vonzunk valamit, mert tetszik, vagy távolítjuk, mert nem tetszik. Az ember erre azt mondja, hogy ő csak sétál az utcán, nem is szeret, nem is utál, ám ha megvizsgáljuk, a pozitív-negatív hozzáállás mindig jelen van.

112. oldal

2 hozzászólás
Galóca>!

„A tibeti házasságokra a hűség jellemző, míg a házasság előtt szabadon lehet szexuális kapcsolatot létesíteni. A szexet ugyanis fontos alapszükségletnek tartják. Úgy mondják, az ősz a szeretkezések időszaka. Miután a gabonát learatták, a lányok és a fiúk a gabonakévék között könnyen együtt lehetnek. Tibetológusok gyakran emlegetik, hogy nem tapasztaltak szégyenlősséget a tibetiek között a szexualitással kapcsolatban. Néhány tibeti családban a vendéglátás azt is megkívánja, hogy a vendéget a ház egyik nőtagja szórakoztassa el. Prostitúció sohasem volt Tibetben. Mivel a kolostorok számára sem volt szokás eladni vagy felajánlani lányokat (ahogyan ez India és Nepál néhány kolostorában), gyakorlatilag nem volt igény erre a foglalkozásra.”
Jankovich Andrea: A tibeti család szerkezete és szociológiai jellemzői

104. oldal

puma>!

A tibeti emberekben mindig erős vágy élt a gyermekek iránt, azonban a csecsemőhalandóság igen magas volt a szélsőséges hideg, a betegségek és a higiénés szokások miatt. A gyermekeknek több mint fele meghalt születéskor vagy első életévében. A földművelő asszonyok a gyermek megszületésének idejéig dolgoztak, így a csecsemők gyakran a földeken születtek. A tibetiek hite szerint a gyermeket nem szabad az apa előtt megszülni, mert ha lány, szégyenlőssége miatt nem mer előjönni az anya hasából. A szülést tisztátalan eseménynek tartották, amelyre a házon kívül egy sátorban vagy védett helyen került sor. A csecsemő megszületése urán a szájába tettek egy kis pirított árpalisztet és vajat, amivel boldog, szerencsés és hosszú életet kívántak neki. A modern nőgyógyászat szerint ez volt a csecsemőhalandóság egyik oka.
Jankovich Andrea: A tibeti család szerkezete és szociológiai jellemzői

146. oldal

8 hozzászólás
Szelén>!

Tibetben a házasság minden formája megengedett: a hagyományos párkapcsolat, a többférjűség és a többnejűség is. Többnejűség inkább az előkelő társadalmi helyzetűek között fordul elő, míg a többférjűség a szegényebb családokban terjedt el. A többférjűség legáltalánosabb változata, hogy fiútestvérek osztoznak egy nőn, így együtt dolgozhatnak, és a családi vagyon is egyben marad. Mivel ez az együttélési forma szabályozza leginkább a népességszaporulatot is – a ladaki életfeltételeket tekintve ez nem utolsó szempont – ezzel magyarázható viszonylagos elterjedtsége. Elvétve előfordul az is, hogy a megözvegyült asszony, aki lányával magára marad, jóval fiatalabb férfihoz meg feleségül, akinek a lány is felesége lesz…

48. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Tibet
Galóca>!

„Dr. Gupta délután felvetette, lenne-e kedvem megkóstolni a tibeti sört. Mivel tudatomig csak a sör szó hatolt el, a "tibeti” valahol lemaradt, természetesen igent mondtam. Bárcsak ne mondtam volna! Mert ezt az italt a legnagyobb jóakarattal, a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudtam letuszkolni a torkomon. Félreértés ne essék, ezzel senkinek nem akarom elvenni a kedvét attól, hogy hasonló helyzetben megkóstolja. Segítségül mondom el, mire kell felkészülni. Mindenekelőtt egy zavaros, a mi söreinknél nagyobb alkoholtartalmú, leírhatatlan ízű löttyre, amit árpából és kölesből erjesztenek. Azt hiszem, ezzel az erjesztéssel a technológiai folyamat be is fejeződik, mert a sörkészítésnél olyan fontos lépések, mint a derítés és szűrés teljesen feleslegesnek ítéltettek Tibetben. A pohárba kiöntött átlátszatlan barnás lé, de nevezzük tibeti nevén csangnak, tele van üledékkel és jól felismerhető árpaszemekkel, nem beszélve a technológiai folyamatba „véletlenül” belekerült hulladékokról. Szóval ezt a csangot nem tudtam lenyelni, kénytelen voltam kiköpni."
Péczely Lajos: Kalandozások Ázsiában

126. oldal

Szelén>!

Miközben környezetét vizsgálja, az öntudat mindent névvel és címkével ruház fel. Amikor a formát a látszattal azonosítjuk, az kikristályosodik. Ezen a szinten alakul ki a testet és tárgyi világot felépítő öt durva elem.

74. oldal

Szelén>!

A szenvedés eredete a szomj.
ez a szomjúság,
mely folyton-folyt újraéledő,
mit kísér a gyönyör szenvedélye, mely itt is ott is fel-feltör;

nevezetesen a kéjnek szomja, a létnek szomja s a nemlétnek szomja.

164. oldal

Galóca>!

A negyedik fázis, a létesülés, azaz a név és forma. Jelképe csónak a folyó közepén, amely négy utast és egy kormányost szállít. Miközben környezetét vizsgálja, az öntudat mindent névvel és címkével ruház fel. Amikor a formát a látszattal azonosítjuk, az kikristályosodik. Ezen a szinten alakul ki a testet és a tárgyi világot felépítő öt durva elem. Elhagytuk már az innenső partot, de még nem értük el a túlsót. Kialakulóban vagyunk. Energiaszintről a formába akarunk menni. Ugyanez a helyzet minden létezővel. A létesülő azután fejlődni, kibontakozni akar. Mindezt a kettősségen nyugvó világszemlélet alapján. A folyamat fordítottja az, amikor a forma újra az energiaszint felé halad, a forma késztetésének ereje csökken. Ennek egy pontja emberi viszonylatban a halál. Pszichológiai szempontból ebből következik, hogy rendkívül ragaszkodunk a formához, a forma látásához. Azért félünk a sötétben, mert elveszítjük a formát szem elől és elönt bennünket a nemléttől való félelem. Ezért vonzódunk erősen a fényhez, hiszen a forma látását a fény teszi lehetővé.

74. oldal

Szelén>!

Ladak zord vidék, ahol csak a legszívósabb állatok és növények képesek megmaradni. Ennek ellenére meglepően gazdag az állatvilága, és egzotikus a magasföldi növényzete, amely nyáron változatos színekbe borítja a tájat. Félelmetes ragadozók élnek itt: a hópárduc, a hiúz, a barnamedve, a farkas, a róka és a vadkutya. Növényevők a vadjak, a vadszamár, a mormota, a vadnyúl, az ázsiai vadjuh és a kecske. Ez utóbbit szinte kihalásig vadászták puha alsógyapjáért, amelynek értéke az aranyéval vetekszik a belőle készült keresett sál miatt.

28. oldal (Vad- és szelíd világ)

Szelén>!

Sarlószerű szerszámmal vagy késsel metszik el az árpa szárát, majd a kalászokat szétteregetik a földön, 5-6 fekete tehénkét és öszvért egymás mellé fognak és a gazda addig hajtja az állatokat körbe-körbe, amíg azok patájukkal ki nem tapossák a szemeket a kalászokból. Ezután következik a munka neheze, el kell választani a szemet a pelyvától.

30. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Pema Karpo Trinzi: Gyönyörű Fehér Lótuszfüzér
Matthieu Ricard: A meditáció művészete
Kara György (szerk.): A köztes lét könyvei
Valeria Manferto de Fabianis (szerk.): A tenger
Fodor Ferenc (szerk.): A természet művészete
Inkey Alice: Alsógödi Amarcord
Őszentsége a XIV. Dalai Láma: Száműzetésben – szabadon
Róna-Tas András (szerk.): A nyolcszirmú lótusz
David Michie: A lhászai mágus
Sárosi Ervin: Zarándokúton Nyugat-Tibetben