Wow, wow, wow. Az egyik legjobb első regény, amit valaha olvastam!
A cím alapján sok mindenre számítottam, de a könyv végül teljesen felülmúlta a várakozásomat. Nekem a műfaja nem kifejezetten sci-fi, sokkal inkább egy disztópikus regény, ami a jövőben játszódik és emiatt fejletebb a technika és más az űrutazás attól, amit ma ismerünk.
Képzeljük el, hogy kimerítjük a Föld erőforássait, szennyezzük a környzetet és ezzel kipusztítjuk az élővilág egy jelentős részét. Nem is olyan légből kapott, igaz?
Azt nem tudjuk meg egész pontosan hogyan jutottunk el idági, viszont egyáltalán nem tűnik elképzelhetetlennek ez a kiindulópont.
Történetünk már egy olyan nem is távoli jövőben játszódik, amikor megbomlik az általunk ismert világrend és a pénz új városokat / régiókat alakít ki. Hatalmas verseny folyik a vállalatok között, hogy ki lesz az első, aki meghódítja az űrt és ki tudja „menekíteni” azokat, akik ezt meg tudják fizetni. Ne essünk abba a hibába, hogy az érdemeink alapján kapunk erre lehetőséget, csakis akkor ha az új jövőt szolgálni tudjuk valamilyen módon, különben súlyos pénzeket kell fizetni a szép új világért.
Az új társadalom úgy tűnik semmiben sem különbözik a korábbitól, ami ahhoz vezetett, hogy a Föld élhetetlenné vált. Ugyanúgy megmaradtak a gazdagok és a kiváltságaik, akik bármit megtehettek és a nyomorgók, akik kiszolgálták az új nemességet és a vállalatokat. Minden a pénzről és a bekebelezésről szól.
A felszínesség és a szépség hajszolása nekem nagyon hasonlított, ahhoz amit Az éhezők viadala trilógiában lehet olvasni az 1-es körzet lakóiról. Semmi sem lehet elég extrém és ha van pénzed, akkor szinte bármi megvalósítható és még az új szépséget is te tudod alakítani. Nyilván megjelenik az ellenpólus, aki tiltakozik és a szellemi tudást jóval többre tartja. Fumiko is tulajdonképpen „így készül”, külsejét tekintve visszataszítónak, viszont egy jövőbeli brilláns elmének neveli az anyja.
Fumiko szinte már olyan, mint egy gép. Úgy nevelték, hogy feladatokat oldjon meg és semmivel se foglalkozzon ami ettől eltérítheti. Rajzolás? Feljetsd el. Hobbi? Ugyan minek.
Végül Fumiko lesz az aki megálmodja az új jövőt, amit a földi madarak ihletnek.
Az űrutazás nem mindenki számára elérhető (ahogy a repülés sem a Földön) így lesznek, akik elszakadnak családjaiktól / szeretteiktől. A technika által ki tudják használni a zsebet, és ami a szállítmányozó hajóknak pár hónap az másoknak évek, akár évtizedek. Ezt az életet se mindenki bírja és nyomot hagy az emberek lelkén, amikor te más idő szerint éled az életet. Jól fizet, de lesz idő amikor a szeretteidet elveszted és egyre nehezebben veszed fel a számodra új valóság fonalát.
A fő cselekmény az új világrendben kezdődik, amikor az Umbai-V bolygón az égből lepottyan egy fiú. A babona úgy néz ki költözik az emberiséggel mindenhova, és ha lehet még erősebb mint volt, amikor elhagyták az óhazát.
A falu nem akarja a fiút, mivel úgy hiszik, hogy rossz ómen így Kaeda úgy határoz megkéri a szállítmányozókat vigyék magukkal. Nia beleegyezik és befogadja a hajóra, míg visszatérnek a Pelikánra. Maga se tudja megmagyarázni, hogy miért fűzi különleges kötelék szinte azonnal a fiúhoz, ami fejlődik olykor változik végig a történetben.
Nem tudunk semmit a fiúról, csak azt hogy szereti a zenét, ami nem tudni miért de különlegesen hat a legénységre. A Pelikánra visszatérve a fiút magukhoz veszik a sárgakabátosok, ugyanakkor Nia különleges meghívást kap Fumikótól.
Fumiko, úgy hiszi, hogy a fiúnak különleges képessége van és tud spoiler, amit Nia kételkedve fogad. A kétségei ellenére Nia elfogadja az új megbízását, mert nem tudja magára hagyni a fiút. Itt van az első nagyobb töréspont ebben a történetszálban, mivel hiába a sok pénz a régi legénység tagjai közül mégiscsak Sonja vállalja és marad az új küldetésre. Mondhatni, amint megismerkedtünk egy markényi emberrel már el is veszítjük őket, de ilyen az élet. Az új legénységgel megindul a Debby a küldetésére és várják, hogy bekövetkezzen a csoda.
Nagyon jól ábárázolja az író, hogy ez a 15 éves küldetés hogyan hat egy közösségre, akik a küldetés miatt lettek egy közösség. Vannak akik tagadják, vannak akik látszólag elfoagdják, és vannak akik szoronganak. Az új legénység is elméleteket kezd gyártani a fiúról, mert az ismeretlentől való félelem még mindig erősen a DNS-ünkbe van kódolva.
Mikor kiderül, hogy a fiú tud beszélni és Ahronak hívják máris közelebb kerül hozzánk is, mint olvasóhoz. A múltja nagyon megindítóan van megírva és ebben az új világban, azt is látjuk hogy a kegyetlenség sem tűnt el, sőt ha lehet még durvább léptéket öltött az új gyógyászati technikák miatt is.
Kis csapatunk lassan összekovácsólódik mintha egy család lennének, annak ellenére, hogy volt idő amikor a küldetés felfüggesztését kérték. Érdekes világokat látogatunk meg a szereplőinkkel, amik sokszor egész társadalmi osztályokat jelképeznek, mint a munkásokat.
Amiről már nem is gondolták hogy létezik vagy egyáltalán lehetséges mégis megmutatkozik. Mi történik ezután? Igazából semmi váratlan, de mégis az ember valami többre magasztosabbra számít. Szerelem, árulás, megbánás, a pénz és ezáltal a hatalom hajszolása. Amikor semmi sem elfogadhatatlan, hogy te legyél az első a versenyben, és ezáltal az Umbai vállalat hajtson igába minden bolygót. A boldog tudatlanság növeli a profitot és a fogyasztást, amire új szolgáltatásokat lehet építeni és ezáltal még tovább növelni a profitot.
A könyv vége nagyon megindított és el is szomorított, hogy semmi sem változik, csak a végzetünk helyszíne.
Jó szívvel ajánlom ezt a könyvet, mert hihetetlenül gazdag a történet, és a nyelvezete is siklik, mint egy csónak a tó csendes tükrén. Szerintem mindenki talál valamit a könyvben, amit magával tud vinni, mint élményt.
***********************************************************************************************************
A kiadásról annyit, hogy nem ez a kedvenc Agave könyv formátumom, ugyanakkor megértem a papír és nyomdai problémákat. Sajnos az én példányom alján máris felpöndörödött a fólia ☹
Upsz, elfelejtettem említeni, hogy a borító nagyon találó a könyvhöz és sokkalta jobb, mint az eredeti ☺️♥
