Együtt ​külön utakon 16 csillagozás

A mi Caminónk
Simon Brigitta – Bidnay Csaba: Együtt külön utakon Simon Brigitta – Bidnay Csaba: Együtt külön utakon

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

KÉT TÖRTÉNET EGY RENDHAGYÓ KÖTETBE KÖTVE!

Adva van egy harmincas éveiben járó, kétgyermekes házaspár, akik külön-külön, és együtt is válaszúthoz értek az életükben. Egymás iránt érzett szerelmük azonban elég erős ahhoz, hogy helyre akarják hozni, ami elromlott. Ekkor indulnak el – együtt, külön utakon –, hogy felfedezzék önmagukat, számot vessenek az eltelt évekkel, és ezáltal jobban megértsék a másikat, új alapokra helyezve közös életüket.

Brigi a Camino végigjárását vette célba, hogy megtalálja elveszett önállóságát, azt a belső lényeget, amelynek köszönhetően végre a neki rendelt életet élheti. Csaba pedig biciklire szállt, hogy eljusson az Atlanti-óceán melletti spanyol partokig, s az út során végiggondolja, mi is fontos számára igazán az életben. A zarándoklataik során szerzett élmények minden várakozásukat felülmúlták. Ezért úgy érezték, vétek lenne mindezt megtartani önmaguk számára.

>!
Édesvíz, Budapest, 2010
532 oldal · ISBN: 9789635290703
>!
Révai Digitális, Budapest, 2007
466 oldal · ISBN: 9789632390055

Kedvencelte 4

Most olvassa 2

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 14

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Gabye
Simon Brigitta – Bidnay Csaba: Együtt külön utakon

Ez a könyv ahogy látható is tulajdonképpen két könyv – ami nagyon ötletes és a kivitelezés is tetszetős – ezért sztem jogos külön kezelni a két részt.
Csabi biciklivel tette meg az ő több ezer km-es útját, ennek során átlendül fizikai és lelki akadályokon, engem valahogy mégsem tudott megérinteni a története. Sokszor ismételte önmagát, és valljuk be, kicsit nyavajgósra vette itt-ott a figurát, ami nekem nem jött be.
Brigi a klasszikus Camino Frances-t járta végig gyalog és Ő is nagyon sok mindenen ment keresztül, sokszor legyőzte a fizikai korlátait, és lelkileg is erősödött. És mindezt számomra nagyon fogyaszthatóan, szépen írta meg. Elvarázsolt és megérintett. Talán nem véletlen, hogy elkezdtem jegyzetelni….Az Ő része csillagos 5.

>!
XDóra
Simon Brigitta – Bidnay Csaba: Együtt külön utakon

Először külön olvastam és már akkor elhatároztam, hogy ha még egyszer elolvasom, akkor egyszerre fogom olvasni és az olvasás új élményét adta. Az időrend betartása még inkább visszaadta az együtt külön utakon történő változásukat.

>!
P_Horváth_Zsuzsi
Simon Brigitta – Bidnay Csaba: Együtt külön utakon

Egy különleges könyvről van szó, amely egy harmincas éveiben járó házaspár – Simon Brigitta és Bidnay Csaba – műve. Valójában két önálló útleírás, amelyek egy kötetbe fűzve jelentek meg. A párkapcsolati válságba jutott házaspár férfi tagja kerékpárral, a nő gyalogosan vállalkozott a nagy útra, remélve, hogy a végére a szó minden értelmében visszatalálnak egymáshoz. Számomra nagyon izgalmas volt lélekben végigkövetni a két ember utazását szellemi és fizikai síkon egyaránt, látni a dolgokat mind a férfi, mind a nő szemszögéből. Ajánlom a könyvet mindenkinek, akit megérintett a Camino varázsa, s aki egyszer maga is szeretné átélni, megtapasztalni az Út csodáit.

2 hozzászólás
>!
Knekató P
Simon Brigitta – Bidnay Csaba: Együtt külön utakon

Valami miatt a férj szemszögéből kezdtem el olvasni, és nagyon élveztem. Nagyon tetszett, hogy elindultak, bár én inkább a közös utat választottam volna, de megértem, hogy mindenkit más motivál, és hogy a feleségnek az egyedüllétre volt szüksége. Nagyon szeretem a barangolást kerékpárral, így már ezért is nagyon szimpatizáltam a férj útjával, és olyan jól leírta, hogy szinte ott éreztem magam a helyszínen, főleg, hogy az út eleje, a Garda tóig ismerős is volt, már mi is jártunk arra, igaz nem kerékpárral, de könnyű volt elképzelni a tájat, és jó volt újra járni. Aztán egy idő után átváltottam a feleség útjára. Nem volt az sem rossz, de ő sokkal elvontabb, színpadiasabb volt, és az nekem nem nagyon jön be. A férj lazasága magával ragadott, de a feleség állandó bizonyítási vágya, a sok vallásos magyarázat, a vergődése, kevésbé tette szimpatikusabbá. Aztán egy idő után újra visszatértem a férjhez, és onnan, hogy ő is rátért a Caminora, már párhuzamosan olvastam kettőjük történetét.
Már a második Caminos könyvet olvastam, és most is, akár csak az előzőnél, nagyon csábít, hogy magam is végigjárjam az utat. Erre valószínű már nem lesz lehetőségem, mert nagy zsákot nem tudok cipelni, és a nomád körülményeket sem bírom, de tudom, hogy hasonló élményt élünk át egy egyhetes túra során is, csak kevesebb szenvedés árán, kényelmesebb körülmények között. Szabadság és élmény tekintetében mindenféleképpen.

5 hozzászólás
>!
HPeter
Simon Brigitta – Bidnay Csaba: Együtt külön utakon

Azt hiszem,a legelső könyv volt a várólistámon. Legalábbis egy a legelsők közül.

5 vagy 6 éve is van már, hogy felfigyeltem rá, és az évek alatt többször jutott eszembe, hogy el kellene már olvasni. Volt, amikor már kézbe is vettem, de belepillantva úgy ítéltem meg, hogy túl apró betűs és túl sok folyószöveg van benne (kevés a párbeszéd), így maradt a várólistán.
Decemberben aztán hazavittem, és amikor kiderült, hogy a „Nincs időm olvasni kihívás” januári témája a sport, – a sprt fogalmát rugalmasan értelmezve – úgy döntöttem, Csabi bringázása lesz a sportteljesítmény, amit el fogok olvasni.

Próbáltam kitalálni, hogy a két egybekötött könyv közül melyik lehet az eleje, de ezt a munkatársaim hamar eldöntötték. A könyvtári példányon minden olyan azonosító, amiket a könyv elejében helyezünk el (vonalkód, leltárszám, tulajdonbélyegző), Brigi szakaszában voltak, így vele indultam el az Úton.
És majdnem feladtam.
A harmadik nap leírására annyira megcsömörlöttem a hosszas leírásoktól, hogy majdnem abbahagytam az olvasást. Csakhogy akkor Csabi is elindult a maga útján a kötet másik végében, és én pont az ő bringás túrája miatt vettem kézbe a könyve(ke)t. Úgyhogy átfordítottam a kötetet, és Brigi ikszedik napjának leírása után elolvastam ugyanannak a napnak a leírását Csabitól is.
Ez bejött. Eleve bringás ember vagyok, és Csabi stílusa is jobban tetszett, úgyhogy lankadó lelkesedésem új erőre kapott. Onnantól felváltva olvastam a két narrációt: előbb Brigi mesélte el a napi történéseket, aztán Csabi.
Ez jó játék is volt egyben, mert nagyon figyelnem kellett, hogy szinkronban maradjon a két történetszál, azaz fejben kellett tartanom, kitől olvastam legutóbb, kivel kell folytatnom. (Igaz, némi zavar így is fellépett az erőben, mert voltak olyan események, amelyekről egyik fél egy napon tett említést, a másik pedig két nap során.)

Nem szoktam útleírásokat olvasni, ez most mégis annyira lekötött, hogy alig vártam, hogy reggel indulás előtt vagy esténként elolvashassak egy-két napnyi történést. Nagyon jókor vettem kézbe a könyvet.
Közben egy csomószor gondoltam arra, hogy miért nem egyszerűen úgy adták ki a könyvet, hogy egy fejezet Brigi után egy fejezet Csabi következzen, akkor nekem nem kellene ide-oda forgatnom a kötetet, és trükköznöm a könyvjelzőkkel, hogy jelöljem magamnak, hol is kell folytatnom.

Csak a legvégén… illetve a könyv közepén, az utolsó előtti napnál esett le, hogy mennyivel jobb volt a dupla kötés. Így ugyanis Brigi a könyv egyik végéből tartott a középpont felé, Csabi a másikból. Egyre csökkent köztük a távolság fizikálisan is, ahogy haladtam az olvasással, mígnem a kötet közepén/Barcelonában összetalálkoztak végre.
Ezzel végérvényesen eldőlt, hogy a kötet maximum csillagot kap tőlem.

Köszönöm, hogy velük tarthattam az útjukon.

>!
banasak
Simon Brigitta – Bidnay Csaba: Együtt külön utakon

Csak a Brigi által írt részt olvastam el, de ha időm engedi, akkor a párja útját is el fogom. Jó volt, de mindezeket személyen jobb lenne megélni! 4 csillag!

>!
Ana
Simon Brigitta – Bidnay Csaba: Együtt külön utakon

Fantasztikus útleírás egy férfi és egy nő szemüvegén keresztül. Két könyv egyben. Egy házaspár eltávolodása és megérkezése egymáshoz. Camino de Santiago. Ezek a szavak szentté válnak, ha magad is végig jártad az utat.

>!
Szabina_Korsós
Simon Brigitta – Bidnay Csaba: Együtt külön utakon

Nagyon tetszett, különösen Brigitta része. Jó volt belelátni a gondolataiba, félelmeibe, a kapcsolatukba a férjével és a családjával. És abba is, ahogy meg- és átélte az olykor elég nehéz pillanatokat, helyzeteket a Caminó során. Példaértékű számomra a kitartásuk, elhatározásuk és hogy nem hagyták magukat eltántorítani a céluktól. Tudták mit akarnak, hittek benne és végig is csinálták. Biztos, hogy nem most olvastam utoljára.


Népszerű idézetek

>!
Fenycsepp

Legalább a vállad megérinthetném egy pillanatra a számmal! Az összes tiszta ruhám odaadnám érte!

>!
XDóra

… nehéz vagy lehetetlen? Mert ami csak nehéz, annak érdemes nekilátni!

BCS 6. nap

>!
XDóra

Ideje kellő hálával viseltetni „templomom” iránt, mely lelkem hordozójaként elhozott idáig.

>!
XDóra

Rá kell jöjjek, hogy semmi nem múlik az előttem álló kilométerek mennyiségén. Minden a fejemben és a lelkemben dől el.

SB 17. nap

>!
XDóra

Egyszerűen muszáj megszenvedni a dolgokért, mert akkor lesz meg igazán az értékük.

>!
XDóra

Idő kell, amíg az emberről leválik a rutin, a hétköznapokra kidolgozott ego-páncélzat. Az ego félelme az, ami páncél viselésére késztet bennünket. Igyekszünk életünk minden pillanatát meghatározni, hogy biztonságban tudjuk magunkat a sötét zugokból ránk törő véletlenekkel szemben. Teletömjük napjainkat feladatokkal, történésekkel, és megriadunk, ha ezek egyszer elfogynak, és hirtelen a csend vákuuma vesz minket körül. Nem vagyunk hozzá szokva, mert a rohanó világgal együtt nekünk is rohannunk kell, különben lemaradunk… Miről is?
Nem tudom. Én azt vettem észre, hogy az égiek, vagy a felsőbb énem csak ezekbe a csend-vákuumokba tudja elhelyezni nekem szóló üzeneteit, különben egyszerűen elszaladok mellette.

>!
XDóra

Azt is éreztem, hogy soha életemben nem voltam még ennyire kézzelfogható, szoros kapcsolatban az égiekkel, mint itt, az úton. Támogatásuk, mondanivalójuk elért, akár égi jelekben, akár gondolatok formájában, vagy emberi közvetítő által küldték, akár komoly, akár vicces formában üzentek. Jelenlétük végigkísért, óvó burokként körülvett és nem engedte, hogy egyetlen pillanatig is féljek, vagy eszembe jusson, hogy nem tudom megcsinálni. Felkínálták a feladatokat nap, mint nap, melyek magukban hordozták a fejlődés lehetőségét. Ha felvállaltam, és különösen nagy erőfeszítések árán megdolgoztam a sikerért, szinte azonnal jött is a jutalom (Rencesvalles). Volt, amin keresztül néztem, mintha nem is nekem lenne odatéve, de abba bizony finoman beleverték az orromat (Unicum). És egész biztosan volt olyan is, mely megmaradt kihasználatlan lehetőségként.

SB 30. nap

>!
Blackice

Csodálva nézem mindannyiukat. Itt egy helyen összegyűlve látom százával azokat az embereket, akik a hétköznapokban oly ritkán észrevehetőek, akik máshogy gondolkodnak az életről, más értékeket keresnek, mint a többség, és sokkal többre tartják rövid földi pályafutásukat, mint hogy tárgyiasult eszközökkel próbálják kifejezni saját értékeiket.

231. Oldal

>!
XDóra

… a Nap az utolsó leheletével már csak a havas csúcsokat éri el. Földöntúli a látvány. A boldogságnak ezer arca lehet, de az egyik biztosan az, amikor csak állsz, és nézel valamit, ami nem megfogható, nem megvehető, csak van, és a puszta létével örömet okoz. Ez az a pillanat, amikor az ember békében van magával és a környezetével.

Csabi 7. nap

>!
XDóra

A gyaloglás a lassúság művészete, ez a szépsége, de a küzdelme is. Temérdek idő jut arra, hogy megszemlélje a mellette elhaladó világot, a legapróbb bogártól a távolban magasodó hegyekig, és mindeközben mélyen átéli mindennek a visszhangját is önmagában.

Brigi 8. nap


Hasonló könyvek címkék alapján

Sárosi Ervin: Zarándokúton Nyugat-Tibetben
Papp János: Ha menni kell – El Camino
Tolvaly Ferenc: El Camino – Az út
Tolvaly Ferenc – Csepregi Miklós: El Camino – Az út képekben
Varga Lóránt: El Camino – Kis Titkok Könyve
Turóczi Ildikó: Buen camino! – Jó utat!
Demeter D. Zoltán: El Camino a rejtélyek árnyékában
Varga Lóránt: Minden út Rómába…
Hullan Zsuzsa: Bakancskoptató
Bombicz Barbara: Saját ösvény