Simon Blanka (szerk.)

A ​dolgozó nő otthon 2 csillagozás

Simon Blanka (szerk.): A dolgozó nő otthon

(1961)
Dolgozni ​a gép mellett vagy az íróasztalnál, emellett anyának, élettársnak, háziasszonynak lenni – nem kevés. Sokat kell fáradoznia annak, aki minden feladatkörben meg akarja állni a helyét.
Nehezebb tehát a nő élete, mint a múltban volt? Korántsem.
A „dolgozó nő” nem új jelenség. Az asszonyok, lányok nagy része azelőtt is vállalt munkát. De mennyiért? És milyen körülmények között? És kinek robotolt?
A ma dolgozó nője nemcsak abban különbözik múltbeli társától, hogy már egyenrangú a férfival, hogy munkája saját jólétét növeli, hanem a mai asszonyok, lányok döntő többsége oda sem adná szakmáját, tanult mesterségét többé a főzőkanálért. Vagy helyesebben: egyedül a főzőkanálért. Mert ha kell is főzni, mosni, takarítani – önmagában ez már nem elégíti ki. Aki megkóstolta egyszer a közösségben folyó – s mégis önálló, alkotó – munka ízét, már másképpen gondolkozik, új ismereteket szerez, szűknek érzi a konyhát. A mai nők nemcsak azért vállalnak munkát,… (tovább)

>!
Táncsics, Budapest, 1963
286 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Hauswirth Magda, Maglódi Magda, Almár György
>!
Táncsics, Budapest, 1961
284 oldal · Illusztrálta: Hauswirth Magda, Maglódi Magda, Almár György

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

sztimi53>!
Simon Blanka (szerk.): A dolgozó nő otthon

A vágy és vezeklés óta nem szenvedtem így olvasás közben. Nem mondom, hogy minden hülyeség, amit leír, csak hát elnyűtt, avítt. Néha azért majdnem fődhöz csaptam. Viszont megtudtam, hogy kell saját telekre házat építeni (állami kölcsön segítségével persze), azt hogy kell berendezni (zzzzz), a szép új konyhában pedig hát mi is lehet a dolga az asszonynak: főz! Itt azért van egy-két jó recept. A szabásminta mellékletet nem olvastam el, pedig megtudhattam volna, hogy készül iskolaköpeny egy 6 éves kislánynak. A szépségápolási praktikák mellett arról is felvilágosultam, hogyan kell terhességet megelőzni, sőt a végén simonblanka rám zúdította az akkor hatályos család- és munkajogi törvényeket.
A 35. oldal felét valaki leharapta (valószínű Zizzer vagy a nagymamája), megértésem tolmácsolom. De örülök, hogy ma vagyok dolgozó nő otthon és nem ’61-ben.

27 hozzászólás

Népszerű idézetek

sztimi53>!

Tisztogassuk gyakran könyveinket is, mert a por nemcsak csúf és egészségtelen, hanem eszi, rágja is a könyveket.

120. oldal, Korszerű takarítás, Táncsics Kiadó, 1961.

3 hozzászólás
Zizzer>!

[…] Ha pedig a kölcsönös rokonszenv tartósnak bizonyul, a fiatalok barátságának fejlesztésével visszatarthatjuk fiunkat, lányunkat attól, hogy túl korán, elhamarkodottan szerelemnek tekintsék az ébredező vonzalmat. […] Az alapos megismerésen épülő barátság idők múltán szerelemmé válhatik fiú és lány között. […] Ha pedig a kezdeti bizonytalan érzés puszta barátsággá szelídül, akkor is nemes emberi kapcsolattal gazdagodik a fiatal lelke.

6. oldal (A megismerkedéstől a házasságig)

21 hozzászólás
sztimi53>!

Dolgozni a gép mellett vagy az íróasztalnál, emellett anyának, élettársnak, háziasszonynak lenni – nem kevés.

(első mondat)

13 hozzászólás
Zizzer>!

A ponyva éppen olyan hamisítvány, mint a papírtalpú cipő, mint a tejből, lisztből kevert tejfel. Olyan, mintha valódi lenne, de hatása annál mérgezőbb. […] Nálunk a ponyva nemigen láthat napvilágot. Könyvkiadásunkat nem lelketlen üzletemberek hasznát, hanem a lakosság művelődését szolgálja. […] Hogyan lehet védekezni ellene? Semmi esetre sem úgy, hogy kitépjük gyermekünk, munkatársunk kezéből, hanem úgy, hogy igyekszünk igazi irodalmat adni helyette. S aki ezt megismeri, maga dobja majd el az ízlésrontó szemetet.

218. oldal

13 hozzászólás
sztimi53>!

Mind a moly, mind a többi kártékony rovar ellen kitűnő szer a Gesarol, a DDT és a hasonló rovarirtó porok.

122. oldal, Korszerű takarítás, Táncsics Kiadó, 1961.

5 hozzászólás
sztimi53>!

Nemcsak a tanulásra való serkentés, hanem a szabadidő helyes felhasználása is módosul a kamaszoknál. Ne higgyék a szülők, hogy fiuk, lányuk baráti köre teljesen kimeríti társas kapcsolatra való igényüket. (…) Milyen remek élmény valamely sportversenyen való szurkolás a papával vagy egy irodalmi est együttes meghallgatása a mamával!

27. oldal, Az iskolás gyermek otthona, Táncsics Kiadó, 1961.

Zizzer>!

Szórakozásunk, művelődésünk legelérhetőbb, legközkedveltebb forrása és tárgya a könyv, az irodalom. […] De mi a jó könyv? […] A legegyszerűbben talán úgy válaszolhatnánk: a jó irodalom igazat mond. Igazat, persze nem úgy, mint a tudomány: tételekbe, szabályokba foglalva. Az irodalom – művészet, az író – művész. […] Az értékes irodalom nemcsak mesél, szórakoztat, hanem tanít is. A tanítás szándéka azonban annál kevésbé érződik a művön, minél nagyobb az írója.

216. oldal

5 hozzászólás
sztimi53>!

Az őszinte, becsületes, hozzánk ragaszkodó fiút, lányt pedig néha egyedül is elengedhetjük ismerős barátokkal, munkatársakkal, ha előre megállapodtunk a hazatérés idejében. A bizalom bizalmat eredményez: a fiatal megtartja ígéretét, hazaérkezik a kívánt időpontra. Ha pedig nem, akkor rövidebbre fogjuk a gyeplőt, de gorombaság, szidalmak nélkül. Határozottan közöljük, hogy még túlságosan komolytalan ahhoz, hogy egyedül járjon, hiszen adott szavát nem tartotta meg. Még ez esetben se tiltsuk el teljesen a szórakozástól, mert aki dolgozik, annak felüdülésre is szüksége van. Mindössze egyedül ne engedjük el egy ideig.

35. oldal, A munkába járó nagy-gyerek, Táncsics Kiadó, 1961.

14 hozzászólás
Zizzer>!

A tananyag megértetése nem a szülők feladata. Ha e körül mutatkozik baj, apa, anya hozzák a nevelő tudomására, de helyette ne tanítsák a gyermeket, hiszen magasabb osztályokban erre rendszerint nem is képesek. Ha néha elő is fordul egy-egy otthoni „pótmagyarázat”, rendszeressé ne tegyük, mert nemcsak a szülőt terheli túlságosan, hanem a gyermeket is figyelmetlenségre szoktatja. A kisfiú, kislány nem összpontosítja minden gondolatát a tanító, tanár mondanivalójára, mert arra számít, hogy otthon úgyis újra elmondanak neki mindent.

25. oldal (Az iskolás gyermek otthona)

2 hozzászólás
Zizzer>!

Ha az apa marad özvegyen, többnyire nem tart sokáig az egyedüllét. Érzelmi és értelmi okok egyaránt arra késztetik, hogy új asszonyt vigyen otthonába. […] Ha pici a gyermek, nem okoz túl sok gondot az új mama vagy papa és a fiú, kislány összeszokása.

30. oldal ("Idegen" a családban)

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Marosi Gyöngyi – Soltész Nagy Anna (szerk.): Minerva Hármaskönyv
Kövesdi Natália: Nagyi és Nati szakácskönyve
Gabriela Nedoma: Natúrkozmetikumok
Köves J. Julianna: Illik tudni
Varga Gábor: Reform desszertek
Varga Éva (szerk.): Hétköznapi kalauz
Hasznos kalauz
Nagy Réka: Ökobaba
Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században I-III.
Olivia Dupin: Egészségesen, gluténmentesen