A ​nádszálon szippantott tündér 3 csillagozás

Simai Mihály: A nádszálon szippantott tündér

A versolvasó gyerekek közül sokan ismerik Simai Mihály nevét: verseskötete, Az égre-pingált kiscsikómindannyiunk kedves olvasmánya. A szerző új könyvében legszebb meséit gyűjtötte össze csodálatos tündérekről, gonosz királynőkről, szelíd királyokról és mai gyerekekről, akiknek mindig helyén az eszük, és még a leggonoszabb sárkányon is megesik a szívük. S hogy mi történt, amikor Durraközepibe király megtámadta Napraforgóskalapú Dínomdánom országát, hogyan tett igazságot az üveglegény Mizéria királynő és férje, III. Morózus birodalmában, sikerült-e a két Dandaviánnak a rendőrség kezére juttatni Bibircsók Bibir vasorrú bábát, s feleségül vette-e Rezeda, a zöld fülű huszár a királykisasszonyt, kiderül az izgalmas mesékből, melyeket Gaál Éva kitűnő illusztrációival adunk közre.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Móra, Budapest, 1978
132 oldal · ISBN: 9631110796 · Illusztrálta: Gaál Éva

Enciklopédia 2


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Vaklarma P>!
Simai Mihály: A nádszálon szippantott tündér

Teljesen véletlenül akadt a kezembe a könyv, és mivel még egyáltalán nem ismertem, gondoltam gyorsan elolvasom, aztán továbbadom. Az elején elég fura is volt, de aztán rájöttem: nem azért, mert ez a könyv még nálam is idősebb, hanem mert ezek a történetek semmilyen eddig olvasott meséhez nem hasonlítanak! És ahogy olvastam, szépen lassan lenyűgöztek, és elvarázsoltak, ahogy az jó meséhez illik. És bár korából adódóan nem annyira színes, és van pár olyan dolog benne, amit egy mai gyereknek már magyarázni kell(ene), meggyőzött, hogy továbbra is az én könyvem marad. Nem is adom senkinek! Talán csak majd a lányomnak, ha végre elég idős lesz hozzá.


Népszerű idézetek

Amrita I>!

Hosszasan gondolkodott a szilvafa. Csakúgy ráncolódtak ágain a szilvák.

86. oldal, Álmodófa

Kapcsolódó szócikkek: szilva · szilvafa
1 hozzászólás
Amrita I>!

Ez nem akármilyen ruha ám! Tündérszövet! Ha bárhol találsz egy szép virágot – kertben, újságban, könyvben, filmen, bárhol –, csak meglebbented felé ezt a ruhácskát, és máris rajta terem teljes pompájában. Aztán ha más díszítést szeretnél, hajtogasd össze, és egyszeriben két ruhád lesz. Az egyik a régi virágokkal, a másik ugyanilyen fehér, mint a mostani. És te kezdheted elölről a virággyűjtést.

92. oldal

2 hozzászólás
Amrita I>!

Láttam a dobbá változott kerek holdat is a víz mélyén, ott lebegett és zengett.

5. oldal

Amrita I>!

Százezer nádszál hajladoz.
Ideje útnak eredned.
Hét-tó-országában hét napon át
keresd, csak keresd azt az egyet.

5. oldal

Amrita I>!

[…] nincs itt semmiféle rablóbanda, csak egy titokzatos tündér van, egy láthatatlanul suhanó. Neve: Taminda. A szarvastehén már látta, mert néha megmutatja magát az ő népének. Fekete, karcsú lány, kék a szeme és arany szitakötőszárnnyal suhan. Néha száz évet alszik egyfolytában, néha csak húszat, attól függ, mennyire fáradt el a csillagbálon.

32. oldal

Vaklarma P>!

Azóta Piri már nagylány lett. Sokat utazott mindenfelé, sok szépet látott. Tűzliliomot, meggysziromhullást, a tenger kékjét és a fenyők zöldjét, tulipánünnepet és szivárványtáncot, töredezett holdat a tó tükrén, csillaghullást augusztus éjszakáján, a napkelte vörösét és az őszi erdők leveleinek tűzijátékát.
Mindet összegyűjtötte a tündérszövettel.

93. oldal, Álmodófa ( Móra, 1978)

Vaklarma P>!

Eddig bármerre jártak birtokot szerezni, vagyont harácsolni, egyszerű volt az osztozkodás: ami kék, az a Kék Báróé, ami zöld, az a Zöld Grófé. Ami pedig piros, az a Piros Herceget illeti. De most? Hogyan osztozzanak meg ezen a kerten, ahol a kék szilva azért piros, mert még zöld – vagyis hát nem érett még?

20. oldal, Kék szilva (Móra, 1978)

Vaklarma P>!

Végül maga a konyhafőnök vette fel a rendelést: Hideg előételnek, libamáj, igenis, Lajos úr, és hortobágyi húsos palacsinta, ma különlegesen finom, éppen ajánlani akartam a kedves vendégnek; no és a borjúpaprikás galuskával, hát az egyenesen fenséges!

44. oldal, Lajkó pajtás, mit kívánsz? (Móra, 1978)

Vaklarma P>!

Tengünk-lengünk, lecengélünk, olyan szomorúak vagyunk, mint a háromnapos esős idő. Pedig még csak két napja esik az eső, igaz, hogy úgy, mintha dézsából öntenék.

56. oldal, Attila megmenti a sárkány életét (Móra, 1978)

Vaklarma P>!

– Volt egyszer, hol nem volt, hetedhét Tarjánvároson túl, még a nagy szegedi körgáton is kívül, volt egyszer egy emberevő sárkány.
– Ne egyen embert! – kottyant közbe a fiam.
– Hát mit egyen az ebadta? Sóskát, tökfőzeléket?! – Fújom a tüzet, persze tudom, hogy hiába, az emberevésnek mára vége, új nyomon kell elindulni. – Tehát volt egy nagyon nagy, nagyon félelmetes, de alapjában véve normális, növényevő sárkány. Így megfelel?
– Ühüm.

57. oldal, Attila megmenti a sárkány életét ( Móra, 1978)


Hasonló könyvek címkék alapján

Fésűs Éva: Az ezüst hegedű
Boldizsár Ildikó: A fiú, aki Varjúvárról álmodott
Zalka Csenge Virág: A kalóz királylány
Zalka Csenge Virág: Törpeszarvas és a déli álom
Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje
Marék Veronika: Coffi, Pocak, Paprika
Rigó Béla: Szaffi
Gimesi Dóra: Emma csöndje
Gimesi Dóra: Csomótündér
Csukás István: Pom Pom meséi – Az ásító szörnyeteg