Mexican ​Gothic – Mexikói rémtörténet 23 csillagozás

Silvia Moreno-Garcia: Mexican Gothic – Mexikói rémtörténet

Noemí ​Taboada Magaslakba utazik, miután nyugtalanító levelet kap unokatestvérétől, aki segítségért könyörög, és mérgezésről, szellemekről, továbbá egy titokzatos végzetről ír. Az eszes, ifjú hölgy otthonosabban mozog a bálok és koktélpartik világában, mint a világtól elzárt, komor házban, ahol ráadásul nem is fogadják szívesen, ám Noemí nem adja fel egykönnyen, és mindenképp megpróbál segíteni csapdába esett rokonán. A küldetés azonban nem várt nehézségekkel jár: miközben egyre mélyebbre és mélyebbre ás az erőszakkal és őrülettel teli múltban, Noemít vad, véres látomások, hallucinációk kezdik gyötörni. A napról napra szürreálisabbá váló helyzetben egyetlen szövetségese a család legfiatalabb tagja lesz: úgy tűnik, a félénk, kedves fiatalember őszintén segíteni akar, mielőtt a távozás végleg lehetetlenné válna Noemí számára.

A Jádeisten, árnyisten közép-amerikai folklórban járatos szerzője ezúttal egy gótikus rémregénnyel lepi meg olvasóit. Silvia Moreno-Garcia ezúttal is a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2020

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Főnix Astra Főnix Könyvműhely

>!
344 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155999369

Kedvencelte 2

Most olvassa 5

Várólistára tette 91

Kívánságlistára tette 167

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Szöszmösz_Gorkie P>!
Silvia Moreno-Garcia: Mexican Gothic – Mexikói rémtörténet

Mint általában, én megint fordítva vagyok bekötve, ha könyvekről van szó. :)

Ajánlás alapján vettem meg ezt a könyvet a könyvhéten. Annyira megtetszett a borító és a cím, hogy rögtön jött velem haza. Aztán láttam a véleményeket és kicsit megijedtem tőle. Talán pont ezért, mert számítottam a hibákra, engem nem zavartak annyira. Tény, hogy sok az elgépelés és helyesírási hiba, de nekem annyira tetszett ez a történet, hogy sikerült átlépnem ezen.

Annyira jól át tudta adni az írónő a történet és a helyszín hangulatát, hogy végig imádtam olvasni. Gyakorlatilag, 2 nap alatt befaltam. Annyira tetszett a helyszín, a cselekmény, a magyarázat, hogy alig tudtam letenni. Nagyon kíváncsi voltam, hogy hová fogunk eljutni, mit fog a szerző kihozni ebből és nagyon érdekesnek találtam ezt a megoldást. Egy egyszerű kísértet-sztorit vártam, de teljesen mást kaptam. Engem mindig le lehet venni a lábamról az ilyen régi, elzárt, ijesztő, hatalmas házakkal, itt pedig nagyon érzékletesen tárta elénk Magaslakot az írónő. A szereplőkkel sem volt gondom. Bár Noemí nem az a tipikus „tökéletes” főszereplő, talán pont ezért kedveltem a karakterét. Pont olyan, amilyennek egy gazdag, előkelő, unatkozó lányt képzelnék, aki elég öntudatos ahhoz, hogy mindig el tudja érni, amit akar, ebből kifolyólag pedig, egy erős főhőst kaptunk.

Sötét, beteg, rejtélyes, hátborzongató. Pont egy ilyen könyvre vágytam és ezt meg is kaptam. :)
Még biztosan fogok olvasni az írónőtől.

>!
344 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155999369
Amadea>!
Silvia Moreno-Garcia: Mexican Gothic – Mexikói rémtörténet

Nem is annyira a szívem mélyén tudtam, hogy ez a könyv nekem nem fog tetszeni, de szántszándékkal elhallgattattam a belső hangot, mert azt akartam, hogy a Mexikói rémtörténet jó regény legyen és, ahogy az tudott, az olvasó akarata hegyeket képes megmozgatni.

Magával a történettel ellébecoltam volna; adott egy fiatal, öntudatos, ám hebrencs hősnőcske, akit az apja megbíz, derítse ki, miféle bajba került az unokatestvére, aki túl gyorsan ment férjhez egy gyanús alakhoz és egy zavaros, szanatóriumi kezelés után sikító levélen kívül nem ad magáról életjelet. Noemít a hideg rázza a komor Magaslaktól, ami igazi sápkóros angol kúria; egy magas, nehezen megközelíthető hegyen található, mellette van az angol temető, az időjárás általában ködös és nyirkos, a falakat eszi a rothadás és a penész. A karótnyelt, barátságtalan család a bányájuk bezárása után elszégenyedve vegetál és kevés sikerrel próbálja fenntartani a házat, amely persze számtalan veszélyes titkot rejt és amelyek felderítése akár Noemí életébe is kerülhet.

Akár egy igazi csemege is lehetett volna a számomra, de Moreno-Garcia sajnos nem igazán jó író, és/vagy nagyon gyenge kezű a szerkesztője. Nem tesz jót, hogy ennyire Noemí fejébe vagyunk zárva, kb. a regény fele róla szól, a fiatalemberekkel való flörtöléséről, kivel szemben milyen szerepet vesz fel, antropológus akar-e lenni vagy sem – igen, ő a főszereplő, de ez a könyv nem fejlődésregény szeretne lenni és jobban örültem volna, ha több szó esik a környezetről, és ha az a környezet valóban mexikói, ahogy a cím ígéri. Ha valamivel, hát a helyi folkórral fel lehetett volna tupírozni ezt a vérszegény kliséhalmazt; Magaslak pontosan olyan, mintha a szerző leállított volna egy kísértetházról szóló angolszász filmet egy olyan jelenetnél, amely premier plánban ábrázolja a házat és minden egyes jellegzetességét felsorakoztatta volna papíron – csak hogy a kisiskolás bemutatástól egy történet nem kel életre az olvasó fejében.

A megdöbbentően trehány magyar szöveggondozás övön aluli ütés volt ennek a gyenge lábakon álló regénynek, olyan volt, mintha a nyersfordítás került volna a nyomdába; a szöveg helyesírási és központozási hibák garmadája, rossz ragozás, értelmetlen mondatok egymásra hány halmaza, egyedül a „botrányos” szóval lehet illetni a kiadó munkáját.

Lehetne, de nem akarom hosszan taglalni ezt a regényt, el lehet rajta nyammogni, de teljesen felesleges. Halovány utánzat voltát erősíti, hogy az olvasása alatt nagyon rákívántam az Angyali játszma újraolvasására; Zafónnak a kisujjában volt a műfaj, úgy, hogy tartalmat is képes volt prezentálni, nemcsak a díszleteket. Olvasd inkább őt – ha nagyon ki vagy hegyezve a kísértet témakörre, akkor a Marinát, bár az nem a legerősebb könyve –, vagy nézd meg a Bíborhegyet, amelyben a gyenge sztorit elviszi a hátán a látványvilág, lehet Tom Hiddlestonon sóhajtozni és rettegni a film legfélelmetesebb látványelemeitől (Jessica Chastaintől és a rohadt sok lepkétől). Nesze neked, spooktober!

3 hozzászólás
Hails>!
Silvia Moreno-Garcia: Mexican Gothic – Mexikói rémtörténet

Életem első horror kötete. Vívódok magammal, hogy is értékelem ezt a könyvet. Egyenlőre sajnos még nem tudom, de egy valami biztos: ezt meg akarom veletek osztani: Megutáltam az összes létező gombát!

1 hozzászólás
bartok_brigitta P>!
Silvia Moreno-Garcia: Mexican Gothic – Mexikói rémtörténet

Mostanában sokat szenvedek az olvasással, szóval az, hogy ez a könyv ilyen sok időt vett igénybe nálam, nem a történet hibája. Olvastam a többiek értékeléseit, és bevallom kicsit félve kezdtem bele a kötetbe, hiszen már azóta szemezek vele, hogy be lett harangozva az érkezése, és nagyon féltem, hogy csalódni fogok. Az aggodalmam azonban felesleges volt. A regény ugyan nem volt kiemelkedő alkotás, mégis hozta azt a fajta borzongást, amit az ember joggal vár el a fülszöveg alapján.
A legnagyobb erőssége egyértelműen a hangulata volt. Magaslak remek helyszín, és tökéletesen magam elé tudtam képzelni az író leírásai alapján. A köd, a zajok, a szagok, és a látvány mind itt úsztak körülöttem az olvasás közben, és szinte végig éreztem a gerincem mentén felfutó borzongást. Ez a része nagyon rendben volt a regénynek, és a csillagok számát is ez húzta feljebb.
A legnagyobb gyengeség azonban maga a főszereplő volt. Noemí egyáltalán nem hasonlít azokra a szemszögkarakterekre, akinek a bőrébe az ember kényelmesen bele tud illeszkedni. Bátor azt meg kell hagyni, de ez olyan kibírhatatlan karakterjegyekkel párosult, hogy a végén már ellene drukkoltam. Sőt. Be kell vallanom, hogy a negatív szereplők sokkal jobban sikerültek ebben a regényben. Őszintén? Talán még én is hagynám, hogy spoiler elcsábítson.
A történet gerince szerintem jól ki lett találva. Volt benne egyfajta újdonság, de megőrizte a gótikus szellemmesék jellegzetességeit. Kicsit több mexikói flórklórt el tudtam volna viselni, de úgy döntöttem, hogy nem leszek telhetetlen, és csak élvezni próbálom.
Összességében, ha az ember az ősz ezen szakaszában vágyna egy borzongató, de nem túl komplex történetre, annak csak ajánlani tudom. A regényben fellelhető helyesírási és gépelési hibáktól pedig el lehet tekinteni, ha belemerülünk az olvasásba. Nem lett a kedvencem, de nem is bánom, hogy elolvastam.

cintiatekla P>!
Silvia Moreno-Garcia: Mexican Gothic – Mexikói rémtörténet

Alapvetően egyébként nem vagyok maradéktalanul elégedett a regénnyel. Viszonylag lassan indul, amikor pedig begyorsulnak az események, azok nem igazán ugrották meg az ingerküszöböm. A témafelvetés tetszett, de valami mégis hiányzott. Ettől függetlenül nem gondolom, hogy rossz könyv lenne, viszont a mostanában olvasott horror-thrillerek közül kicsit kilógott. A szereplőket nem tudtam igazán megkedvelni, és korszak ide vagy oda, egy kis tökösséggel rövidre lehetett volna zárni a problémát is. Szerintem. Továbbá hiába a mexikói helyszín, a kultúráról, vagy a hiedelmekről sem igazán ír a szerző, pedig kíváncsi lettem volna arra is. Persze, ez inkább csak egy plusz, de sokat dobott volna rajta.

Ami számomra szintén szívfájdalom volt, és elvett az olvasásélményből az a rengeteg hiba a szövegben. Egy-két elütés vagy baki az, amire azt mondom, hogy emberek a szerkesztők is, de itt folyamatosan jöttek szembe az elgépelések, ami engem iszonyatosan zavart. Volt már olyan könyv, amit emiatt tettem le, itt viszont sokkal jobban érdekelt a történet, és inkább olvastam tovább.

Bővebben: https://www.gyorgytekla.hu/2021/10/silvia-moreno-garcia…

gabriellaeld IP>!
Silvia Moreno-Garcia: Mexican Gothic – Mexikói rémtörténet

Alapvetően élveztem, mert élek-halok a slow burn cuccokért és ennél lassabb égésű ez a sztori már nem is lehetett volna. A horror is nagy kedvencem, mondjuk olvasási szempontból nem véletlenül nem a szívem csücske: a horrorkönyvek sohasem tudták számomra azt visszaadni, amit a képernyőn látok, akkor se, ha belegebednek. A horrornak kellenek a fények, a hangok, az effektek, legalábbis nekem, amit egy könyv nem tud megadni – ez se tudta.
Horrornak nem hívnám, inkább misztikusnak, ez jobb szó rá, hisz nem ijeszteget, nem mászik a bőröd alá, de mondjuk a megszokott horrofilmkliséket, amire mindenki a szemét forgatja, magával hozza. Nem kapunk magyarázatokat, pedig „Hogyan?” és „Miért?” van bőven, de ezeket felületesen megérintjük, majd továbbsiklunk felettük.
Noemi karaktere amilyen jól indul, úgy berosszul az utolsó húsz oldalon, amikor az addig penge karakter és a sleppje spoiler A spoiler gyarapítják a horrofilmek végére jellemző klisétengert, aminek már addigra nincs is értelme csak a karakterek levegő után kapkodnak, meg rohangálnak, és nekünk emiatt izgalmat kéne éreznünk, de nem érzünk inkább csak fáradtságot. A többi karakter elég plain; Noemi szépen felépített, míg a többiek egyszerűen vagy nagyon gonoszak, vagy amúgy jók, csak áldozatok. Manapság ezek a karakterek spoiler sajnos már nem állják meg a helyüket. A fordulat a spoiler, pedig a nulladik perctől kezdve ott van az olvasó előtt; nem is üt nagyot, mert már a negyedétől tudod, mivel lesz a gáz.
Afölött pedig tudok elmenni, milyen szörnyű a szöveg állapota. Az összes fellelhető hiba ott van benne: elírás, elgépelés, névcsere, nevek elírása, magyartalan mondatok, értelmetlen mondatok, helyesírási hibák tömkelege, halmozott írásjelek, összecsúszott szavak, összecsúszott párbeszédek… Tiszta spoiler jellege lett, ne rúgjatok belém.
Viszont a hangulata jó, Noemi karaktere spoiler nagyon jó, és a regény környezete is valami eszméletlen, legalábbis én végig magam előtt láttam Magaslakot a hegy tetjén meg azokat a rohadó falakat.

donzella P>!
Silvia Moreno-Garcia: Mexican Gothic – Mexikói rémtörténet

Kezdjük a jóval.
Rövid, ebből a történetből éppen elég volt. Nem duzzasztották fel még 200 felesleges oldallal, amely a történethez nem adott hozzá. A szereplők esetében jellemfejlődésről szó sincs, mit fejlődjenek pár nap alatt? Legalább ezzel sem ment az idő.
A cím is és a beharangozó is pontosan leírja, mire számíthatunk.

Jöjjenek a fájdalmas pontok.
Mexikói rémtörténet. Az utóbbi áll – bár a King-en edződötteknek kevéske lehet. Na de a „mexikói”, bánatomra csak a helyet jelöli, ahol ez az egész megtörténik, és nem azt, amihez a misztikus része kapcsolódik. Bárhol máshol is lehetne, a kígyómotívum számos kultúrában jelen van. Helyi gyógyfüves asszony sem csak Mexikóban terem. Ködös, szirtes hegyek, (az Addams Family-vel) is akadnak máshol. Aki mexikói vonal miatt fordulna rá csak a történetre, ezt a szálat el is engedheti.

A másik nagy keserűség – és ezt mindig kerülöm megemlíteni, de ebben a könyvben egyszerűen… elütéshiba, szóismétlés egy mondaton belül, rossz ragozás… minden, ami azt mutatja, hogy ez a könyv kapkodva került ellenőrzésre. Ha ebből új kiadás készül egyszer, vagy e-book, javaslok egy átolvasást előtte.

1 hozzászólás
davidkun99>!
Silvia Moreno-Garcia: Mexican Gothic – Mexikói rémtörténet

Huh öhm hol is kezdjem…Az értékelést két fele osztanám
1. Ami tetszett:
– A karakterek: A főszereplőnk egy nagyon badass női karakter, akit nagyon bírtam, emellett a többi szereplő is nagyon jól volt felépítve!
– A helyszín: Egy régi, poros, penészes ház egy temetővel??? Mi kell ennél több?
– Maga a történet: Nem egy átlagos kísértet sztori, sőt…Érdekes volt a magyarázat, viszont miután megbarátkozol vele, (ami azért anmyira nem nehéz) azután ez is nagyon király lesz.
– A hangulat: Nagyon tetszett, hogy az író végig hozta ezt a dark és misztikus hangulatot.

2. Negatívumok: (Itt nyilván a magyar kiadásról tudok beszélni)
– A rengeteg helyesírási hiba (ragozási hibák és elgépelések főleg), akit ez nagyon zavar és tud esetleg angolul olvasni, azoknak inkább úgy ajánlom, de ha ezen felül tudsz kerekedni (mint én) akkor szerintem egy nagyon király történetet fogsz kapni!

Gondolkoztam a 4,5 és az 5 csillag között, de végül csak jött az az 5-ös és bezsebelt mellé egy kedvencelést is!

RoseMarry>!
Silvia Moreno-Garcia: Mexican Gothic – Mexikói rémtörténet

Hű, maga a történet teljesen levett a lábamról. A hangulata nekem az Aki bújt-ot idézte és én azt a filmet is kedveltem a maga teljesen pszichopatikus családjával. Itt is adott minden egy jó kis borzongáshoz: penészes falak, temető, rejtélyes álmok. A történet vezetés nagyon jó, szinte odabilincselt magához a könyv. Noemí az elején kicsit irritált, de a végére egészen megkedveltem, igazán tökös főhős volt. Francis pedig egy igazi fényespáncélú lovag volt.
DE (és ez egy óriás, üvöltő DE)
A magyar nyelvű könyv szerkesztése botrányos volt és ezért járt a fél csillag levonás. 1-1 elírás vagy 1-1 magyartalan mondat nekem még belefér, elvégre csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Viszont itt nem erről volt szó, néha egy mondaton belül több elütési hiba volt, helytelen ragok, mondaton belüli szó ismétlések és életemben először fogtam egy ceruzát és egyszerűen belejavítottam a könyvbe, hogy mikor másodjára el szeretném olvasni, ne azon dühöngjek, hogy újra és újra milyen hibák szeretnék kiszúrni a szemem.

2 hozzászólás
Sillya>!
Silvia Moreno-Garcia: Mexican Gothic – Mexikói rémtörténet

Már nagyon rég szemezek a könyvvel és amikor megláttam, hogy milyen gyönyörű borítóval jön, rögtön lecsaptam rá. Sajnos a borító megint átvert.

Az eleje nagyon jól indult és kellően megalapozta az írónő a hangulatot. Egy mindentől elzárt ház, furcsa család, sok halál és furcsa jelenségek. Visszaadta a gótikus regények hangulatát és bár nem mondható pörgősnek, de a feszültségteremtés nagyon jó volt. A rejtély is végig fenntartotta az érdeklődésem. Sajnos viszont ez egy idő után nagyon elnyújtották és amikor kiderül a nagy titok spoiler, akkor a regény elindult egy nagyon weird irányba, én pedig kapkodtam a fejem de nem jó értelemben. Kidolgozatlan volt, tele logikai hibával és elég sok undorító témát vett elő spoiler Nem tudom mit gondolt az írónő vagy mit érzett amikor írta. Tudom horror, de nem csak véletlenszerűen dobálunk be dolgokat, hanem valami logikát is kéne beleerőltetni szerintem. Sajnos nem derült ki az sem, hogy ezzel mi volt a célja bizonyos karaktereknek. spoiler

Azt se értettem, hogy miért mexikói rémtörténet? Azon kívül, hogy bedobtak néhány mexikói helyet és fogalmat, akár a világ bármelyik részén játszódhatott volna.

Az már nem a történet hibája, de sajnos az is rontott az élményen, hogy elég sok hiba volt a magyar kiadásban. A fordítás jó volt és gördülékeny, de rengeteg elírás volt benne vagy olyan mondat, amit elkezdtek fordítani valahogy, majd meggondolták magukat, de a mondat elejét nem igazították hozzá és nem volt összhangban a két mondatrész.

Nagy gondban voltam a könyv értékelésénél. 2 és 3 csillag között ingadozik nekem a történet. Az ígéretes kezdés és hangulatalapozás miatt végül megadtam a 3 csillagot, sajnálom ,hogy a végkifejlet ilyen gyenge és logikátlan lett.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

SzemreValó_könyvek >!

Bizonyos értelemben minden álom megjövendöl eseményeket, egyesek valamivel egyértelműbben, mint a többi.

170. oldal

SzemreValó_könyvek>!

De hát huszonkét évesen nem kell mindenről véglegesen döntést hoznia az embernek, gondolta.

16. oldal

SzemreValó_könyvek>!

A jövőt nem lehet megjósolni, gondolta Noemí, és nem lehet megjövendölni, mi vár ránk. Abszurdum mást gondolni. De azon a reggelen fiatalok voltak és belekapaszkodhattak a reménybe. A reménybe, hogy a világ formálható, kedvesebb és szebb hellyé alakítható.

342. oldal

Ainsel>!

– Mi van benne? – kérdezte a kosárra mutatva.
– Gombát szedtem.
– Gombát? A temetőben?
– Persze. Van itt mindenhol.
– Csak ne akard beletenni egy salátába.
– Mi rossz lenne abban?
– Csak a gondolat, hogy halott dolgokon nőnek.
– De a gombák bizonyos értelemben mindig halott dolgokon nőnek.
– Hihetetlen, hogy itt bóklászol a ködben, és a sírokon növő gombákra vadászol. Rémisztően hangzik, mintha egy hullarabló lennél egy tizenkilencedik századi ponyvából.

113. oldal

SzemreValó_könyvek>!

A partik a Tunón-család házában mindig késő éjjel értek véget, és mivel a vendéglátók szerették a jelmezbálokat, nem volt ritka látvány, ha szalagos hajú, népies szoknyába bújt China Poblanák egy bohóc vagy egy cowboy társaságában érkeztek.

(első mondat)

Ainsel>!

– Catalina úgy gondolja, a gyertyafény romantikus.
Noemí feltételezte, hogy ez igaz. El tudta képzelni, hogy ez az egész lenyűgözi az unokatestvérét: egy régi ház a hegy tetején köddel és holdfénnyel, mintha egy gótikus regényből lépett volna ki. Üvöltő szelek és Jane Eyre, az ilyen típusú könyveket kedvelte Catalina. Mocsarak és pókhálók. Kastélyok, gonosz mostohák, akik arra kényszerítik a hercegnőket, hogy megegyék a mérgezett almát, gonosz tündérek, akik elátkozzák a leányokat, és varázslók, akik szörnnyé változtatják a jóképű nemesurakat.

43. oldal

Ainsel>!

Virgil forgatta a kezében a poharat, ami a tűz fényében meg-megcsillant. Aztán hátradőlt a kanapén. Jóképű volt. Akár egy szobor. Az arca bőr és csont helyett lehetett volna akár halotti maszk is.

41. oldal

Ainsel>!

Catalina azon a reggelen is az ablaknál ült. Távolinak tűnt, pont, mint legutóbb. Noemínek egy Opheliáról készült rajz jutott az eszébe, amely régebben a házukban lógott. Opheliát elragadta a sodrás, az alakja már csak felsejlett a vízinövények fala mögött. Ilyen volt Catalina aznap reggel.

57. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Dan Simmons: Terror
Anne Rice: A múmia
George R. R. Martin – Gardner Dozois (szerk.): Veszélyes amazonok
Dacre Stoker – J.D. Barker: Dracul
Kenneth Oppel: Ébressz fel újra!
Stephen King: Lisey története
Shirley Jackson: Hill House szelleme
Robin LaFevers: Sötét diadal
Anne Rice: Lestat, a vámpír
Joe Hill: NOS4A2