Az ​utolsó ork (Az utolsó ork 3.) 92% 52 csillagozás

Új kedvenc sorozatot avattam! Egyszerűen beszippantott Silvana De Mari fantasztikus világa. És ha jól tudom, nem is itt ér véget a sorozat, hiszen van(nak) további kötet(ek)… Ha ez igaz, nagyon haragszom a magyar kiadóra, hogy nem folytatták, hiszen ez egy olyan történet, ami egyszerre szól a gyerekeknek, a fiataloknak és a felnőtteknek.
Bár talán ez a kötet nem éppen a legkisebbeknek való… vagy ők nem érzik át annyira a halál jelenlétét és kegyetlenségét egy könyvben?? Ez a kötet erről szólt, a háborúról… spoiler
Egy kicsit aggódtam amiatt, milyen lesz ez a rész Yorsh nélkül… De a félelmem alaptalannak bizonyult, hiszen Yorsh továbbra is velünk volt, a szívünkben, és Erbrow tolmácsolásában…
Gyönyörű történet csodaszép kivitelben nagyszerű mondanivalóval…
Azzal harcolok, amim van, és csakis a győzelemért!

2010. 10. 19.
Érdekes kis sorozat ez. Első ránézésre semmi extra, fantasy a kisebbeknek, tündékkel, törpékkel, orkokkal, csatákkal, tizenkettő egy tucat. De mégis, annyira okos, érzékeny, vicces és emberi történet, életről, halálról, szeretetről, igazságosságról, könyörületességről, felelősségről, gyászról, életörömről, gyerekekről…. Azt gondolom, igencsak pozitív irányba terelheti azt az emberkét, aki 10-12-14 (én ezt sose tudom eldönteni) éves korában olvassa.

2013. 11. 01.
Nagyon jó kis sorozat ez, és nagyon jó kis zárókötet. A gondolati mélységeiről nemigen ömlengenék már tovább, de azt még feltétlenül elmondanám, hogy ez a könyv volt a legizgalmasabb az összes közül. És milyen szép vége lett!

Nagyon jó volt, nagyon szerettem.
Picit hiányzott Yorsh. Szerettem a sziporkákat, amit egymásnak odamondogattak a szereplők.
Megnevetetett, megríkatott kicsit.
Kár, hogy az Európa Kiadó nem folytatta a sorozatot, szívesen olvasnám.

Komolyan nem számítottam jóra a Főnix után. Hogy ezért, vagy másért, ez a rész számomra majdnem olyan remek lett, mint A Medve és a Farkas! Izgalmas, szívmelengető, felemelő kötet. Nem utolsó sorban sok titokra derít fényt. Nem szándékoztam túlzottan spoilerkedni az idézetekben, ezért közel sem idéztem annyit, mint akartam.
Annyit elárulhatok, hogy nagyon sokszor könnybe lábadt a szemem és alig láttam tovább olvasni. Minden eddigi kedvencem nagyon szépet „alakított” és a történet számomra remekül záródott – bár remélem, és sejtem – nincs még itt a történet vége.
Ó, és még annyit, hogy talán csak Az utolsó tünde volt a sorozat egyetlen kicsit gyerekeknek szóló része. Gyönyörű a történet, de legalább annyira fájdalmas, kegyetlen és véres is. Csodálatosan illene a Tolkien-galaxisba!

Ott folytatódik, ahol az előző kötet abbamaradt. Háború, hátország, háború. Sötét, fenyegető, kegyetlen. Aztán egy elég szirupos békevég. Az előző sem volt nagy durranás, ez még annál is sablonosabb.

Adják ki újra ezt a sorozatot.

Ez így a végére egy elég gejl tündérmese lett. Bár biztos felkerestem volna az írónőt különböző fenyegetőüzenetekkel, ha nem így lesz. :)
A sorozat kihozta a szentimentális énemet, melyet rég láttam. Üdv néked köztünk!

A többihez képest hosszú és komor ez a kötet. Nyomokban sem lelhető fel az élet vidámsága spoiler. Örülök, hogy bezárult a kör (talán nem a leghelyesebb kifejezés, mivel az első kötetben megtörnek egy kört), de viszontagságos egy út volt, na.
Talán emészthetöbb lett volna, ha kicsit másképp tagolja az írónő a köteteket, mondjuk ennek az első felét még Az utolsó főnixben hagyja (a főnixet pedig kiírja belőle…) vagy csak simán ezt a kötetet vágja ketté. Hagyott bennem egy kis kétkedést a szereplők egyensúlyozása is. Nagyon sokáig Robit követtük, mint főszereplő, mégsem szurkoltam neki annyira, mint Rankstrailnek. Tudom, hogy más a szerepük, de nem kellett volna azt éreznem, hogy van két főszereplő, akik egyformán kedvelhetőek és más eszközökkel, ám ugyanazon célért küzdenek?
Robi sajnos alulmaradt Aurorával szemben is (szerintem), de nem azon oknál fogva, amiért ő gondolná. Ennek nincs köze ahhoz, hogy ki milyen származású. Aurora módszereiben, hozzáállásában, természetében is közelebb áll hozzám. Lehet, hogy sosem vezetne el egy királyságot, de nem is süllyed az irgalmatlanság és a bosszú lápjába. Ezen kívül én sosem fordultam áhítattal az anyaság eszméje felé, amint az talán társadalmilag elvárt lenne tőlem, mint nőtől, így korántsem egyszerű azonosulnom Robival.
Végeredményben jó volt, de ne felejtsük el, hogy a címe okkal utolsó ork és nem utolsó boszorkánykirálynő :)

Nem hittem volna, hogy még meg tud lepni ez a sorozat, de olyan fordulatokat csempészett bele ez a csodás írónő, hogy ámulok a tehetségén. Tény, hogy továbbra is az első két kötetet tartom a legjobbnak, de kellett ez a lezárás. Igaz, kissé már túlnyújtotta a történetet és már néha kifejezetten sok volt a „gyerekcsinálás a legfontosabb az életben” című tanmeséből. Viszont két remek női karaktert hozott létre, ami szerintem manapság ritkaság számba megy. Bár egymás után faltam a könyveit, mégsem bánom amiért vége, mert rengeteg csodás olvasási élményt adott már eddig is. Mindenkinek szívből ajánlom a teljes sorozatot és megérdemelne egy filmváltozatot is, bár a hangulata visszadhatatlan lenne a vásznon.

Nem volt olyan rossz, mint indult. Átlagos fantasy, mégis van benne valami, amitől nem az. Vagy mégis? A sorozat négy kötete valójában egy könyv. Néhol elkapkodott vagy épp kissé unalmas. Nem emlékszem, Elbrow mennyi idős, de zavaró, hogy még mindig nem tud beszélni.