Sík Sándor (szerk.) · Juhász Vilmos (szerk.)

A ​szeretet breviáriuma 2 csillagozás

Sík Sándor – Juhász Vilmos (szerk.): A szeretet breviáriuma Sík Sándor – Juhász Vilmos (szerk.): A szeretet breviáriuma Sík Sándor – Juhász Vilmos (szerk.): A szeretet breviáriuma

„Tisztába ​kell vele jönnünk, hogy szeretni művészet, éppen úgy, ahogy élni is művészet; ha meg akarjuk tanulni, hogyan kell szeretni, ugyanúgy kell eljárnunk, mint amikor bármely más művészetet vagy mesterséget akarunk elsajátítani…” – írja e tárgyról szóló művében Erich Fromm. Szavaival mintegy igazolását és megerősítését adja Sík Sándor és Juhász Vilmos eredeti célkitűzésének. Hiszen a szeretet breviáriuma, amely megjelenésekor rendkívül népszerű világirodalmi antológiának számított, az ismerettágítás és a lelki felkészülés szintjén a szeretet művészetének kézikönyve kívánt lenni. Megjelenése idején, 1947-ben hatalmas közönségigényt elégített ki. A háború iszonyú pusztítása és embertelensége rádöbbentették a megmaradottakat a szeretet és megértés pótolhatatlan voltára.
Ma újra szükségünk van a hitre, hogy a szeretet nemcsak békés, belenyugvó ráhagyatkozás, hanem az embernek tartást, szilárdságot adó erény is.
Szent Pál csodálatos szeretet-himnuszának igazságait sosem… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Írók, költők, gondolkodók

>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 2002
360 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635476091
>!
Orpheusz, Budapest, 1991
400 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637971009
>!
Singer és Wolfner, Budapest, 1947
344 oldal · keménytáblás

Kedvencelte 2

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 5


Népszerű idézetek

ajikarei P>!

Alkalmasint azt mondják: ne lopj! Alkalmasint azt is mondják: ne ölj! Pedig azzal, hogy emlegetni kezdték a tisztességet meg a gyalázatot, figyelmeztették az embereket arra, ami nekik hiányzott: azzal, hogy voltak, akik fölhalmozták maguknak a pénzt és a javakat, fölkeltették az emberek irigységét, hogy ilyen dolgokért vetélkedjenek. Vajon nem lehetetlent kívánunk-e, ha miközben olyan javakat halmozunk föl, amikért mindenki vetekedik, olyan dolgokat találunk ki, amikkel az embereknek fájdalmat okozunk, olyan szorongattatásba döntjük őket, hogy nincsen többé nyugalma, azt követeljük, hogy tartsák be a parancsokat?

36. oldal, Csuang-Ce: A bűnösökért való felelősség (Christianus Orpheusz, 1991)

>!

FERID ED DIN ATTAR

Ahhoz, hogy belépjünk a szeretet völgyébe, előbb át kell esni a szent tűz keresztségén. Sőt egész lényünkkel tűzzé kell válnunk, másképp ott meg nem élhetünk. Aki igazán szeret, az hasonló a tűzhöz, lángol, tekintete tüzes, és lobogó kedélyű, mint a tűz. (…)

DZSALAL EDDIN

Az Isten titkaiba látásának távcsöve: szeretet.

DZSÁMI

Egyszer egy sejktől egyesek azt kérdezték, kit lehet igaz joggal nevezni alacsony gondolkozású embernek? Ő pedig felelte: „Az az igazán alacsony gondolkozású ember, aki Istent félelemből és valamit tőle remélve imádja.” Erre tovább kérdezték tőle: „Hát akkor te hogyan és miért imádkozol Istenhez?” És ő megint csak felelte: „Szeretetből. Mivelhogy az ő szeretete tanított meg engem arra, hogy hozzája imádkozzam és hogy neki szolgáljak.”

Aki azt hiszi, hogy közel van Istenhez, az van igazán messze tőle, és aki így imádkozik: „Én, aki távol vagyok tőled…”, annak semmi volta, vagyis nem-léte elrejtőzik az Úr Létében, és kicserélődik Véle.

Iszlám c. fejezetből, részlet

Aurelia>!

ZRÍNYI MIKLÓS

Mátyás király életéről

Az mostani világ (hogy ne nevezzek egy fejedelmet is) mikor színt akar adni a maga hadakozásának, religiót obtendál (a hit védelmét adja ürügyül): de hol vagyon az egész keresztyének regulájában vagy Krisztus urunk tanításában, hogy fegyverrel kell eretneket, törököt a mi hitünkre hoznunk? Sehol bizonyára én azt fel nem találom, de találom azt, hogy békességesen, tűréssel, senyvedéssel szenvedjünk mindent. Az mi hitünk más vért nem akar ontani, hanem a maga fiaiét az Isten dicsőségére. Ha sok szent embereknek exhortatióját (buzdító szózatát) az török, az eretnekség ellen látjuk; ha sok szent prédikációkat, kiket azok ellen való gyújtásunkra csináltak; ha istenfélő pápáknak keresztes hadak támasztását, kik között a mi szent Capistránusonkat – ne ítéljünk azokból, hogy a Mahumet, vagy Calvinus János, vagy Luther Márton hite megbántására és semmivé tételére cselekedték ezeket, semhogy erőszakkal más tévelygőket a mi hitünkre hozzunk. Különb professziója (hitvallása) vagyon a katholika hitnek, az ő géniumja (szelleme) idegen a háborúságtól. Sz. Péternek nem vala szabad a maga oltalmáért is kardoskodnia. Vannak más okok és méltók, kik kényszerítenek a török ellen, religión kívül is, akik reánk tusakodnak, akár azok a mi hitünkön legyenek, akár ne: de csak csupán a religio titulus alatt rámenni valamely szomszédunkra vagy keresztény fejedelemre, nem hiszem, hogy sem Isten előtt volna ez az ok kedves, sem emberek előtt elegendő.

206. oldal, Európa szellemi átalakulása és a vallási harcok kora (Orpheusz Kiadó, 1991)


Hasonló könyvek címkék alapján

Sükös Pál: A keskeny úton
Nagy Alexandra: Minden napunk a szeretet ünnepe
Kőrössi P. József (szerk.): Az én karácsonyfám
Juhász Zsófia – Sártory Gabriella: Zöld füvecske a mezőben
Mácz István: Szép az Isten
Magyar zsoltárok
Móra Ferenc: Hiszek az emberben
James Dobson: Kemény szeretet
Henri Boulad: A halálban ugyanis megszületünk
Paul Yonggi Cho: A szeretet növekedése