A ​szenvedés határállapotai 0 csillagozás

Egy kritikai hálózatelmélet vázlata
Sik Domonkos: A szenvedés határállapotai

Noha ​a kritikai elméletek célja a társadalmi okokra visszavezethető szenvedés feltárása, annak határállapotai sokáig nem váltak önálló elemzés tárgyává. A társadalmi szenvedés mibenlétének és hatásának jellemzése ugyanis sok szempontból kivezet a társadalomtudományok területéről: olyan tapasztalatokra utal, melyeknek a fizikai fájdalom és a lelki megpróbáltatások egyaránt szerves részét képezik, miközben nyelvi kifejezhetőségük korlátozott. A szenvedés empirikus formáival azok a terápiás gyakorlatok kerülnek közvetlen kapcsolatba, amelyek csökkentésükre vagy megszűntetésükre irányulnak. A kritikai elméletek és a pszicho-tudományok közti viszony azonban kölcsönösen távolságtartó: az előbbiek leginkább a társadalmi különbségeket „naturalizáló” hatalmi komplexum részeként tekintenek az utóbbiakra, azok pedig magyarázataikban hajlamosak alábecsülni a társadalmi komponensek jelentőségét. A könyv arra tesz kísérletet, hogy e távolságot áthidalva a kritikai elméletek számára hasznosítsa… (tovább)

>!
ELTE Eötvös, Budapest, 2018
246 oldal · ISBN: 9789632849577

Enciklopédia 16


Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
ddani P
Sik Domonkos: A szenvedés határállapotai

Sik Domonkos: A szenvedés határállapotai Egy kritikai hálózatelmélet vázlata

Bármennyire is érdekes nekem ez a téma, nem tudok ráállni az echte akademikus írás dekódolására*, viszont nagyon szívesen elolvasnék erről egy könnyeben értelmezhető összefoglalót.

*ilyen műveletre úgy tűnik, egyedül a pénzjutalom motiválhat, a szabadidőmet sajnálom rá


Népszerű idézetek

>!
Carmilla 

[…] Minthogy a társfüggőséggel jellemezhető intim hálózatok bizalmi és önbizalmi deficittel jellemezhetőek, így a felek folyamatosan igénylik társuk pozitív visszajelzéseit. Ennek eredményeként csakis támogató üzeneteket bír el a hálózat, ami ellehetetleníti az esetleges konfliktusok kifejezését.

92. oldal (ELTE Eötvös, 2018)

Sik Domonkos: A szenvedés határállapotai Egy kritikai hálózatelmélet vázlata

Kapcsolódó szócikkek: függőség
>!
Carmilla 

A generalizált szorongás tünetei közé tartozik a hétköznapi életvitelt ellehetetlenítő erős és tartós nyugtalanság, az aggodalmak kezelésére való képtelenség, a fáradékonyság, a koncentrációs nehézség, az alvászavarok, a testi feszültség (APA 2013: 222–225). Kialakulása a kutatások tanulsága szerint egyrészt az életkörülményekkel függ össze: a fenyegető környezet, a folyamatos stressz, a szűkös erőforrások, a gender- vagy etnikai diszkrimináció egyaránt növeli létrejöttének esélyét. Másrészt a korai gyermek-szülő kapcsolat függvénye: a túlságosan szigorú vagy túlféltő nevelési klíma egyaránt ahhoz vezet, hogy az egyén képtelen lesz megküzdeni a hétköznapi stresszel. Előbbi esetben a szankcióktól, utóbbi esetben az esetleges veszélyektől való rettegés állandósul. További megközelítés szerint a generalizált szorongás kialakulásában a társak értékelése is döntő szerepet játszik: a feltétel nélküli elfogadás tapasztalatának hiánya önbizalomvesztéshez vezet, amit a visszajelzésekhez való görcsös igazodással próbálhat ellensúlyozni az egyén. Ez azonban felfokozza és állandósítja az aggodalmat a társas cselekvési helyzetekben (Comer 2010: 122–125).

41. oldal (ELTE Eötvös, 2018)

Sik Domonkos: A szenvedés határállapotai Egy kritikai hálózatelmélet vázlata

Kapcsolódó szócikkek: szorongás
>!
Carmilla 

[…] Egyebek mellett a munkanélküli, a munkavégzésben tartósan akadályozott, a feketén dolgozó, az illegális bevándorló vagy a hajléktalan egyaránt olyan társadalmi pozíciókat fejeznek ki, melyekben a méltóság elemi feltételei nem biztosítottak, és ebben az értelemben a társadalmi szenvedés kevésbé látványos, ám annál pusztítóbb formái jelennek meg (Bourdieu et al. 1999; Das et al. 1997).

8. oldal (ELTE Eötvös, 2018)

Sik Domonkos: A szenvedés határállapotai Egy kritikai hálózatelmélet vázlata

Kapcsolódó szócikkek: bevándorló · hajléktalan · méltóság
>!
Carmilla 

    Az illúziók révén szervezett hálózatok akkor járulnak hozzá depresszió kialakulásához, ha az egyenlőtlenségeket az egyén belső tulajdonságaira vezetik vissza. Az olyan társadalmi különbségeket magyarázó jelzők, mint a szorgalom-lustaság vagy a tehetség-tehetségtelenség, egyaránt a cselekvők esszenciális különbségeivel magyarázzák a társadalmi sikerességet és a kudarcokat. Azáltal, hogy „természetes kvalitások” eltérésére vezetik vissza az egyenlőtlenségeket, egyúttal legitimként tüntetik fel azokat, és felmentik a közösséget a felelősség alól. Ugyanakkor ebből következik az is, hogy a hátrányos helyzetben lévők sikertelenségüket megváltoztathatatlan, belső attribútum következményeként értelmezik. Ahogy az ilyen illúzió elleplezi az egyenlőtlenségek társadalmi összefüggéseit, a depriváltak számára hiábavalóként tünteti fel a helyzetük megváltoztatására tett kísérleteket, amiből jó eséllyel passzivitás következik.

71. oldal (ELTE Eötvös, 2018)

Sik Domonkos: A szenvedés határállapotai Egy kritikai hálózatelmélet vázlata

Kapcsolódó szócikkek: depresszió · egyenlőtlenség
>!
Carmilla 

[…] A kínzás szempontjai akkor válnak a legitimitás alapjává, ha a hálózat tagjai egyrészt nem tekintenek egymásra emberként, és ezzel összefüggésben érzéketlenné válnak a másik szenvedése iránt. Másrészt mindennél fontosabb célként tekintik azt, hogy a másiknak minél nagyobb szenvedést okozzanak. Ebben az esetben a minél nagyobb fájdalom okozásának képessége olyan szimbolikus tőkévé válik, ami uralmi hierarchiát jelöl ki.

114. oldal (ELTE Eötvös, 2018)

Sik Domonkos: A szenvedés határállapotai Egy kritikai hálózatelmélet vázlata

Kapcsolódó szócikkek: kínzás
>!
Carmilla 

[…] A legtöbb tudatmódosító szer befolyásolja az agy jutalmazó (dopamintermelő) központját, és ebben az értelemben közvetlenül jó érzést okoz. Ebből a perspektívából nézve azok válnak különösen fogékonnyá használatukra, akik a hétköznapi élet eseményei között kevésbé találnak e direkt stimulushoz hasonló mértékben örömteli ingereket, és ezáltal fokozottan rá vannak utalva a szerek által nyújtott élményekre.

79. oldal (ELTE Eötvös, 2018)

Sik Domonkos: A szenvedés határállapotai Egy kritikai hálózatelmélet vázlata

Kapcsolódó szócikkek: dopamin
>!
Carmilla 

[…] A kiégettség atmoszférájából az új tapasztalatok közlésének hiábavalósága következik, ami végső soron azt eredményezi, hogy a félelmetes vagy traumatikus tapasztalatok megosztása is ellehetetlenül. Példaként egy olvasókörre gondolhatunk, melynek tagjai belefáradtak egymás társaságába, ugyanakkor megszokásból továbbra is összejönnek. Az alapvetően kiégett körben nem veszik észre azt sem, amikor valaki épp számára traumatikus élményekről beszél, amire ilyenformán nem érkezik érdemi reflexió.

56. oldal (ELTE Eötvös, 2018)

Sik Domonkos: A szenvedés határállapotai Egy kritikai hálózatelmélet vázlata

Kapcsolódó szócikkek: megszokás
>!
Carmilla 

Amennyiben az identitása lényegi elemeit feltáró egyén pozitív megerősítést kap, úgy ezeket a cselekvések olyan szervezőelvévé tudja transzformálni, melyre akár a társak véleménye ellenében is támaszkodni tud (önbizalom). Az intimitásban megalapozott relatív függetlenség egyúttal arra is lehetőséget teremt, hogy nyitott legyen a közös cselekvésre, minthogy az nem hordozza magában a másoknak való totális alávetettség lehetőségét (bizalom). Amennyiben e pozitív megerősítés nem átélhető, akár a szeretet puszta hiánya, akár annak ellenpontjaként a fizikai és lelki megfélemlítés okán, úgy mind az önbizalom, mind pedig a másokba vetett bizalom csökken. A szeretet ilyenformán amellett, hogy közvetlenül megerősíti az intim kapcsolatokat, egyúttal az önmagunkba és másokba vetett bizalom fenntartása révén közvetve is hozzájárul a társulások stabilizálásához.

23. oldal (ELTE Eötvös, 2018)

Sik Domonkos: A szenvedés határállapotai Egy kritikai hálózatelmélet vázlata

Kapcsolódó szócikkek: bizalom · önbizalom · szeretet
>!
Carmilla 

Ahogy az empirikus kutatások bemutatják, a depriváltak szenvedése sohasem csak materiális, igazán pusztítóvá a megvetéstől és a méltóság felszámolásától válik: a rendszerszerű szenvedésnek kitettek ugyanúgy a társak közönyét emelik ki, mint a rendkívüli megpróbáltatások átélői, minthogy ettől válik a feleslegesség érzése meghatározóvá (Wilkinson 2005: 93–95).

8. oldal (ELTE Eötvös, 2018)

Sik Domonkos: A szenvedés határállapotai Egy kritikai hálózatelmélet vázlata

Kapcsolódó szócikkek: közöny
>!
Carmilla 

    A személyiség korai fejlődésére fókuszáló elméletek szerint a szerabúzus alapvetően azokban a családokban alakul ki, ahol a felnövekvő gyerekek saját szüleiktől nem kapták meg az igényelt támogatást és szeretetet. Az ilyen fiatalok folyamatosan keresik azokat a relációkat, amelyekben e hiányt pótolni tudják. Ugyanakkor éppen a korai szocializáció zavaraiból fakadóan, melynek eredményeként az átlagnál önállótlanabbak, antiszociálisabbak, impulzívabbak és depresszívebbek, erre az átlagnál rosszabbak az esélyeik.

78. oldal (ELTE Eötvös, 2018)

Sik Domonkos: A szenvedés határállapotai Egy kritikai hálózatelmélet vázlata


Hasonló könyvek címkék alapján

Németh Attila: Művészek és pszichopatológia
Joanne Greenberg: Nem ígértem rózsakertet
R. D. Laing: A meghasadt én
Andrew Klavan: Ne szólj száj
Köllő Andor: Rózsák Álma
Campos Jiménez Mária (szerk.): Párbeszéd a szkizofréniáról
Tapolyai Mihály: Isten arcának törött cserépdarabjai
Liz Kuipers – Lulian Leff – Dominic Lam: A szkizofrénia családgondozása
Kéri Szabolcs: Skizofrénia a kognitív deficit tükrében
Carl Gustav Jung: Az elmebetegségek pszichogenezise