Totem ​és tabu 21 csillagozás

Sigmund Freud: Totem és tabu Sigmund Freud: Totem és tabu Sigmund Freud: Totem és tabu

Az őshorda állapotában a szabad és kötetlen szexuális élet lehetett a domináns vágy, ezt a vezérhím korlátozó hatalma gátolta, amíg ezt a hatalmat le nem lehetett küzdeni, az ősapát meg nem ölték fiai. Ezzel azonban el is vesztették azt, bűntudatuk támadt, és a szeretett-gyűlölt apa megölésének kényszerét elhárítandó kialakították az incesztus tilalmát. Ez viszont nagy terhet ró a vágyakra, ösztönökre, ezt a tilalmat nagyon nehéz betartani, ezért is kell a tilalmat határokkal messze kihelyezni, megtiltani az endogámiát, tiltani mindenféle lázadást a paternális hatalom ellen. Ezt szolgálja a tabu, egyes viszonylatokban a totem. A totem és a tabu tehát a védekező mechanizmusok projektív, rituális megnyilvánulása.

Eredeti megjelenés éve: 1913

>!
182 oldal · Fordította: Pártos Zoltán
>!
Göncöl, Budapest, 1990
152 oldal · ISBN: 9637875158 · Fordította: Pártos Zoltán
>!
Dick Manó, Budapest, 1918
174 oldal · keménytáblás

Kedvencelte 1

Most olvassa 4

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 19


Kiemelt értékelések

Bla I>!
Sigmund Freud: Totem és tabu

Féltem kicsit ettől a viszonylag rövid könyvecskétől, mert ez egy különleges írás – nemcsak Freud műveinek sorában, de számomra is, aki legfeljebb csak ugatom a pszichológiát. A Totem és tabu azon a felismerésen alapul, hogy a primitív népek lelkülete és a neurózis élmény-világa – amely a gyermeki psziché néhány szabályszerűségére vezethető vissza – feltűnő hasonlóságot mutat. S ennek az ősi múltba visszavezető fejlődési útnak valahol a legelején a hatalom és a birtoklás vágya, az erővel bírók akadálytalan uralkodás igénye alakította ki a félelem segítségével és – meglepetésre – máig ható érvénnyel – hisz mai szokásainkban is felfedezhetők nyomai, ill. hatása, szokásai. Elég, ha csak a vérfertőzésre, az exogámia kötelezettségére, vagy az endogámia tilalmára utalok. Itt a primitív- és a gyermeki lelkület párhuzama a „komplex Ödipuson” keresztül evolúciós magyarázatot nyer. S ezt az olvasó számára Freud nagyon logikusan, lépésről-lépésre kifejti. Nagyon magvas, okos írás. Sokkal több csillagot érdemelne! Nem a gyógyításban, de főként a társadalom működése értelmezésében nélkülözhetetlen!


Népszerű idézetek

Bla I>!

A Salamon-szigeteken a férfi házasságától kezdve nem láthatja anyósát és nem is szólhat hozzá. Ha találkozik vele, úgy tesz, mintha nem ismerné, és amilyen gyorsan csak a lába viszi, elszalad és elbúvik.

19. oldal

Bla I>!

A pszichológiában sem a szorongás, sem a démonok nem értékesíthetők végokokként, a melyek ellenállnak minden további elemzésnek. Másként állana a dolog, ha démonok csakugyan léteznének, de hiszen tudjuk, hogy ezeket, miként az isteneket is, az emberi lelki erők alkották, valami által és valamiből teremtődtek tehát.

30. oldal

Leverkühn>!

A primitív ember a halál túlereje előtt ugyanazon taglejtéssel hajlik meg, amellyel megtagadni látszik őt.

Bla I>!

Annak a szüksége, hogy a királyt minden elképzelhető veszélytől megvédjék, alattvalói jólétére és balsorsára való roppant jelentőségéből következik. Szorosan véve a dolgot: az ő személye az, ami a világ folyását igazgatja, népe nemcsak az esőt és napsütést köszönheti neki, amely a föld gyümölcseit érleli, hanem a szelet is, mely hajókat hajt partjaikra és a szilárd talajt is, amelyre lépnek.

45. oldal

1 hozzászólás
Leverkühn>!

A neurózis aszociális természete genetikusan abból a legeredetibb tendenciájából következik, hogy a ki nem elégítő valóságból gyönyörteljesebb képzeletvilágba menekül. Ebben a neurotikusoktól került világban az emberek társadalma uralkodik és az általuk együttesen alkotott institúciók; a realitástól való elfordulás egyben eltávozás az emberi közösségből.

Andaxin>!

Görögországban annak a gondolatnak, hogy az ökör megölése tulajdonképpen bűncselekmény, egykor általánosan uralkodnia kellett. Az athéni bouphoniák ünnepén az áldozás után formaszerű pert indítottak, amelyben az összes résztvevőket kihallgatták. Végül is abban egyeztek meg, hogy a gyilkosság bűnét a késre hárították s a tengerbe dobták azt.

139. oldal

1 hozzászólás
Leverkühn>!

… a neurotikus mindenekfelett a cselekvésben van gátolva, nála a gondolat a cselekedet tökéletes pótlása. A primitív gátolatlan, a gondolat egyszerűen tetté válik, a tett nála mondhatni – inkább a gondolat pótlása …

Leverkühn>!

Az animisztikus állapotban az ember önmagának tulajdonítja a mindenhatóságot; a vallásosban az isteneknek engedte ezt át, azonban nem mondott le róla komolyan, mert fenntartja magának, hogy az isteneket különféle befolyásolásokkal kívánságai szerint kormányozza. A tudományos világfelfogásban nincs többé helye az ember mindenhatóságának, megismerte a maga kicsinységét és lemondóan alávetette magát a halálnak és a többi természeti kényszerűségnek. De abban, ahogy a természet törvényeivel számoló emberi szellem hatalmában bízunk, még mindig benne él a primitív mindenhatósági hit egy darabja.

Bla I>!

…a tabu kívülről, egy tekintélytől az emberre kényszerített ősrégi tilalom, s az ember legerősebb vágyakozásai ellen irányul. Áthágásának kedve az ember tudattalanjában él tovább – a tabunak engedelmeskedő emberek elhelyezkedése a tabuval illetett dologgal szemben ambivalens.

38. oldal

Andaxin>!

Azt mondják, hogy már Garcilaso de la Vega, a perui Inka leszármazottja, aki a tizenhetedik században megírta népe történetét, mindent, amit a totemisztikus jelenségekből tudott, a törzsek azon szükségletére vezetett vissza, hogy egymást nevekkel különböztessék meg. Ugyanez a gondolat évszázadokkal utóbb A. K. Keane Ethnology-jában merül fel: A totemek a „heraldic badges”-ből (címerjelvények) keletkeztek, amelyekkel az egyesek, családok és törzsek egymástól megkülönböztetődni akartak.

113. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Bruno Bettelheim: Az elég jó szülő
Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek
A pszichológia nagykönyve
Verena Kast: Búcsú az áldozatszereptől
Irvin D. Yalom: Szerelemhóhér és más pszichoterápiás történetek
Carl Gustav Jung: Az archetípusok és a kollektív tudattalan
Carl Gustav Jung: Analitikus pszichológia
Carl Gustav Jung: Emlékek, álmok, gondolatok
Jean Shinoda Bolen: Bennünk élő istenek
Carl Gustav Jung – Marie-Louise von Franz (szerk.): Az ember és szimbólumai