Ötven évvel ezelőtt, 1939-ben halt meg Sigmund Freud. E kötettel emlékének kívánunk tisztelegni.
Az önéletírás Freud egyik sajátos műfaja volt. Élete és a pszichoanalitikus mozgalom története egybefonódott, ezért minden önéletrajzi reflexió alapvető fontosságú a mozgalom története szempontjából, s minden történeti adalék egyben életrajzi mozzanat is. Freud önéletrajzi, illetve mozgalomtörténeti írásai a pszichoanalízis keletkezéstörténetének és e gondolkodásmód tudományos szerkezetének megismerése szempontjából egyaránt elsődleges források.
Önéletrajzi írások 2 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Sigmund Freud művei
Várólistára tette 7
Kívánságlistára tette 2
Kiemelt értékelések
A kötetet négy írás alkotja:
1. Önéletrajz (1925). Ezt Freud kérésre írta meg, többnyire a tudományos munkásságáról szól, a tanulmányairól és a pszichoanalízis alakulásáról. Meg is jegyzi, hogy az életéből ezek a tudományos részek említésre méltóak, és a többit pedig nem ildomos az olvasók orrára kötni.
2. A pszichoanalitikai mozgalom története (1914). Az ebben leírtak nagyrésze megjelenik az Önéletrajzban is.
3. A pszichoanalízis rövid vázlata (1924). Ezt egyes szám harmadik személyben meg többes szám első személyben írja, önmagát Freudként megnevezve hangsúlyosabban elhelyezi magát a tudománytörténetben.
4. Ellenállás a pszichoanalízissel szemben (1925). Egy pároldalas írás, amelyben a felmerülő kifogásokat sorjázza.
Ez volt az első könyv, ami Freudtól olvastam. A kötet címe ellenére ez nem annyira Freudról, mint inkább a pszichoanalízisről szól, bár ő is sokszor egyenlőségjelt tesz a tudomány és saját maga közé. Mire a végére jutottam, úgy éreztem, hogy egy kicsit apológiaként működnek ezek a szövegek, pláne így egymás után elhelyezve.
Ami érdekes volt számomra:
– Freud orvosként kezdte a pályafutását, és mindvégig meg is maradt annak.
– Éppen ezért a pszichoanalízist nem a szellemtudományok, hanem a természettudományok közé sorolta.
– Adler és Jung sokszor előkerülnek, az elfordulásuk Freudtól, és hogy a tömegek vajon miért tartják vonzónak az ő elképzeléseiket.
– A felfedezés elsősége: sokszor előkerül, hogy ki mikor mire gondolt először. Freud először a megfigyeléseire koncentrált, és utána olvasott irodalmat. Sokszor pedig csak mások jelzésére olvasott bele ennek meg annak a filozófusnak az írásába (Schopenhauer, Nietzsche eszmei rokonságát emeli ki elsősorban), és akkor közös dolgokat vélt felfedezni velük. Ez végig foglalkoztatja őt, hogy mit jelent az ötletek eredetisége.
– Reflektál az antiszemitizmusra, és hogy a tudományos pályán őt ezért milyen hátrányok érték vagy érhették.
Népszerű idézetek
Hasonló könyvek címkék alapján
- John Douglas – Mark Olshaker: Sorozatgyilkosok 92% ·
Összehasonlítás - Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz 93% ·
Összehasonlítás - Yung Pueblo: Lehet könnyebb 92% ·
Összehasonlítás - Amanda Palmer: A kérés művészete 90% ·
Összehasonlítás - Lévay Anikó: Borderline személyiségzavarom van 90% ·
Összehasonlítás - Csernus Imre: A harcos 88% ·
Összehasonlítás - Jack London: Alkoholmámorban… 89% ·
Összehasonlítás - Benedek István: Aranyketrec 87% ·
Összehasonlítás - Pozsgai Zoltán Péter: Nem is látszik ·
Összehasonlítás - Füzesséry Éva: Az arkangyal tangója ·
Összehasonlítás