Önéletrajzi ​írások 2 csillagozás

Sigmund Freud: Önéletrajzi írások Sigmund Freud: Önéletrajzi írások

Ötven évvel ezelőtt, 1939-ben halt meg Sigmund Freud. E kötettel emlékének kívánunk tisztelegni.
Az önéletírás Freud egyik sajátos műfaja volt. Élete és a pszichoanalitikus mozgalom története egybefonódott, ezért minden önéletrajzi reflexió alapvető fontosságú a mozgalom története szempontjából, s minden történeti adalék egyben életrajzi mozzanat is. Freud önéletrajzi, illetve mozgalomtörténeti írásai a pszichoanalízis keletkezéstörténetének és e gondolkodásmód tudományos szerkezetének megismerése szempontjából egyaránt elsődleges források.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Sigmund Freud művei

>!
Cserépfalvi, Budapest, 1990
192 oldal · ISBN: 9630274809 · Fordította: Kovács Vilma, Dukes Géza, Buda Béla
>!
Cserépfalvi, Budapest, 1989
160 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638364076 · Fordította: Kovács Vilma, Dukes Géza, Buda Béla

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Luzs>!
Sigmund Freud: Önéletrajzi írások

A kötetet négy írás alkotja:
1. Önéletrajz (1925). Ezt Freud kérésre írta meg, többnyire a tudományos munkásságáról szól, a tanulmányairól és a pszichoanalízis alakulásáról. Meg is jegyzi, hogy az életéből ezek a tudományos részek említésre méltóak, és a többit pedig nem ildomos az olvasók orrára kötni.
2. A pszichoanalitikai mozgalom története (1914). Az ebben leírtak nagyrésze megjelenik az Önéletrajzban is.
3. A pszichoanalízis rövid vázlata (1924). Ezt egyes szám harmadik személyben meg többes szám első személyben írja, önmagát Freudként megnevezve hangsúlyosabban elhelyezi magát a tudománytörténetben.
4. Ellenállás a pszichoanalízissel szemben (1925). Egy pároldalas írás, amelyben a felmerülő kifogásokat sorjázza.

Ez volt az első könyv, ami Freudtól olvastam. A kötet címe ellenére ez nem annyira Freudról, mint inkább a pszichoanalízisről szól, bár ő is sokszor egyenlőségjelt tesz a tudomány és saját maga közé. Mire a végére jutottam, úgy éreztem, hogy egy kicsit apológiaként működnek ezek a szövegek, pláne így egymás után elhelyezve.

Ami érdekes volt számomra:
– Freud orvosként kezdte a pályafutását, és mindvégig meg is maradt annak.
– Éppen ezért a pszichoanalízist nem a szellemtudományok, hanem a természettudományok közé sorolta.
– Adler és Jung sokszor előkerülnek, az elfordulásuk Freudtól, és hogy a tömegek vajon miért tartják vonzónak az ő elképzeléseiket.
– A felfedezés elsősége: sokszor előkerül, hogy ki mikor mire gondolt először. Freud először a megfigyeléseire koncentrált, és utána olvasott irodalmat. Sokszor pedig csak mások jelzésére olvasott bele ennek meg annak a filozófusnak az írásába (Schopenhauer, Nietzsche eszmei rokonságát emeli ki elsősorban), és akkor közös dolgokat vélt felfedezni velük. Ez végig foglalkoztatja őt, hogy mit jelent az ötletek eredetisége.
– Reflektál az antiszemitizmusra, és hogy a tudományos pályán őt ezért milyen hátrányok érték vagy érhették.


Népszerű idézetek

TheDoctor P>!

[…] felfogásunk szerint a katarzis az által gyógyít, hogy a tünet fenntartásához szükséges indulatmennyiséget, mely hamis utakra került és ott mintegy megrekedt, normális irányba tereli, amelyen azután levezetődhet (lereagálás).

22. oldal

TheDoctor P>!

[…] a legsúlyosabb, legmegbocsáthatatlanabb sérelmek az úgynevezett nárcisztikus sérelmek.

157. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

John Douglas – Mark Olshaker: Sorozatgyilkosok
Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz
Yung Pueblo: Lehet könnyebb
Amanda Palmer: A kérés művészete
Lévay Anikó: Borderline személyiségzavarom van
Csernus Imre: A harcos
Jack London: Alkoholmámorban…
Benedek István: Aranyketrec
Pozsgai Zoltán Péter: Nem is látszik
Füzesséry Éva: Az arkangyal tangója