Művészeti ​írások 2 csillagozás

Sigmund Freud: Művészeti írások

A „Sigmund Freud művei” című sorozat IX. kötete Freud képzőművészettel és irodalommal foglalkozó munkáit tartalmazza.
A freudi gondolatrendszernek és módszernek egyik lényeges összetevője éppen a kultúra legtágabb értelemben vett fogalma, és ezen belül a mitológia, a művészet, az irodalom műalkotás világa.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Sigmund Freud művei

>!
Filum, Budapest, 2001
316 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639351032 · Fordította: Bókay Antal, Halasi Zoltán, Kertész Imre, Hantos Iván

Most olvassa 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

Nikoletta_Klein>!
Sigmund Freud: Művészeti írások

Freud A mulandóságról című 1915-ben írt esszéjét olvastam el az írások közül, melyben a pszichiáter egy beszélgetést idéz föl közte és Rilke között. Elmeséli, hogy egy virágzó nyári vidéken át sétára indult a híres költő társágában, mikor is egy ponton Rilke könnyekben tört ki. Freud megkérdezte, hogy mi baja, hiszen ez egy csodás nap, amit szép környezetben, gyönyörű növények között tölthetnek. Rilke azonban nem tudott túljutni azon a tényen, hogy egy nap minden, ami körülöttük van, elpusztul. Az összes fa, az összes növény, az egész élet véget ér. Minden szertefoszlik az értelmetlenségben.

Freud szerint a dolgok semmibe fakulása két eltérő hatást válthat ki az emberi lélekben. A fájó csüggedést vagy a kimondott tény elleni lázadást. Úgy gondolja, a szép múlandósága, az élvezet lehetőségének korlátozottsága nem jelentheti annak értékvesztését is, éppen ellenkezőleg, értéknövekedést jelent.

Az élet számomra rendkívüli pillanataiba, mikor elképesztő boldogságot érezhetnék, minduntalan belevegyül némi szomorúság, színtiszta örömet kérlelhetetlenül behálózó melankólia. Nosztalgia olyan dolgok iránt, melyeket még el sem veszítettem vagy sohasem birtokoltam – mert látom múlandóságukat.

„Az ember szó szerint ketté van hasadva: tudatában van saját ragyogó egyediségének, mellyel a természetből úgy emelkedik ki, mint egy magasztos torony, de végül mégis vissza kell térnie a föld alá, hogy aztán ott vakon és némán, rothadásra ítélve végleg eltűnjön a föld színéről.” (Ernest Becker)


Hasonló könyvek címkék alapján

Jean Shinoda Bolen: Bennünk élő istenek
Király Jenő: Mágikus mozi
Deák Zsolt (szerk.): Jung nálunk 2.
Joseph Campbell: Az ezerarcú hős
Jagusztin László – Fonalka Mária (szerk.): Örök női archetípusok
Carl Gustav Jung: A filozófusok fája
Halász László (szerk.): Művészetpszichológia
A pszichológia nagykönyve
Carl Gustav Jung: Az archetípusok és a kollektív tudattalan
Irvin D. Yalom: Minden mulandó