A pszichoanalízis megalapítójának nagy hatású összefoglaló műve a klinikai lélekelemzéshez anyagot adó egyik legfontosabb jelenséget, az álmot vizsgálja, bebizonyítva, hogy az álom nem véletlenszerű és értelem nélküli, hanem a pszichikumnak logikusan értelmezhető, belső törvényei szerint létrejött terméke. A klasszikus műhöz írott utószavában állapítja meg Hermann István: ebben a felfogásban új „nemcsak az, hogy a régimódi babonás álomfejtéssel Freud tökéletesen szakít, és nem is csupán az, hogy az álmok egy részét vágyálomnak tekinti, vagy a vágyak valamiféle torzulása variációjának. Ezeknél sokkal fontosabb, hogy először von bele a pszichopatológia tárgykörébe egy olyan életterületet, amely látszólag a mindennapi élet tárgykörébe tartozik. Ennek az eljárásnak megvannak a maga veszélyei. Az egyik veszélye az, hogy a normális életet is pszichopatologikusnak kezdik sokan tekinteni. De megvannak az előnyei is. Arról van szó, hogy nincsen teljesen külön, teljesen elválasztott… (tovább)
Álomfejtés 47 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1899
Enciklopédia 10
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 7
Most olvassa 20
Várólistára tette 77
Kívánságlistára tette 117
Kölcsönkérné 3
Kiemelt értékelések
Ember legyen a talpán, aki nekiugrik:), de ha egyszer átrágod magad rajta, lehet vele vitatkozni. Legalábbis én tudnék…:P Mindenképpen érdemes egyszer az életben elolvasni, kinek mikor jön el rá az ideje.
Első gondolatom a könyvről (vagyis inkább tanulmányról) az, hogy bár Freud próbálja a laikusoknak is érthetően elmagyarázni, mégis nehéz olvasmány maradt.
Sokszor volt olyan érzésem olvasás közben, mintha Freud azt próbálná érzékeltetni, hogy az általa felállított elmélete(ke)t, amelye(ke)t gyakorlati példákkal is szemléltet, a tudományos közösségnek kérdés nélkül kellene elfogadnia. Mégis a magyarázatok illetve az elemzések sokszor annyira kicsavartak, hogy mégis illő legyen az általa felállított tézisnek, hogy azt már-már nevezhetjük túlgondolásnak. Bár szerintem az alapfelvetés, miszerint minden álom egy tudattalan vágyból eredeztethető, akár még helytálló is, bár az, hogy minden vágynak szexuális alapja lenne, már kifogásolom. Nekem alapvetően tetszett a tanulmány és számomra hihetetlen mennyi kutatómunka van mögötte, már csak a források, hivatkozások tekintetében is. Tényleg csak azoknak ajánlatos, akinek van hozzá türelme, ugyanis ez nem egy olyan könyv, amit egy éjszaka alatt végigolvasol, kivéve akkor, ha nem szeretnéd érteni. :))
Elég érdekes és elgondolkodtató könyv…én eddig csak a szimbolikus és a kódolásos módszert ismertem, ez viszont egészen új megvilágításba helyezi az álmaim jelentéstartalmát:-) Néhol viszont túlerőltetett és agyonmagyarázott. Szerintem. De lehet, hogy ezt már az álmaim hatására bekövetkezett mentális deformitásom íratja velem:-D
Elkezdtem olvasni, nagyon érdekes könyv. Lassan tudtam haladni vele, talán pár fejezetet olvastam csak el belőle, 2-3 nap „feldolgozási idő” kellett egy-egy rész után.
Egyelőre letettem, de biztosan rászánom magamat egyszer és végig olvasom.
Népszerű idézetek
És vajon az álomból meg lehet-e tudni a jövőt? Erre természetesen gondolni sem lehet. Mondjuk inkább így: az álomból múltat ismerjük meg. Mert az álom, akárhonnan nézzük is, a múltból ered. Bár abban a régi hitben is van némi igazság, hogy az álom elénk tárja a jövőt. Amikor az álom vágyunkat mutatja, kétségtelenül a jövőbe vezet minket, de ezt a jövőt, amelyet az álmodó jelennek tekint, az elpusztíthatatlan vágy a múlt képére alakítja.
430. oldal Utolsó bekezdés.
Egy apa éjeken és napokon át beteg gyermekét ápolta. Amikor a gyermek meghalt, az apa lepihent a szomszéd szobában. Az ajtót azonban nyitva hagyta, hogy hálóhelyéről odaláthasson, ahol gyermeke holtteste nagy gyertyák között ravatalon fekszik. A virrasztással egy öregembert bíztak meg, aki imákat mormolva ült a halott mellett. Néhány óra alvás után az apa azt álmodta, hogy gyermeke mellette áll, megfogja a karját és szemrehányóan suttogja: Apám, nem látod, hogy elégek? Az apa felébredt, s észrevette, hogy erős fény árad a halottas szobából; odasietett, és látta, hogy a virrasztó aggastyán elszundított, s egy ledőlt gyertyától megégett a takaró és a drága halott egyik karja.
Visszaemlékeztem arra, amikor berlini barátom és én húsvét utolsó napjaiban a számunkra ismeretlen Boroszló utcán sétálgattunk. Egy kislány megkérdezett, merre van egy bizonyos utca; mentegetőznöm kellett, hogy nem tudom, és azt mondtam a barátomnak: „Reméljük, hogy a kicsike az életben majd több éleslátást fog tanúsítani azoknak az embereknek a megválasztásánál, akiktől tanácsot kér.” Röviddel ezután egy címtábla ötlött a szemembe: Dr Heródes , rendel… „Remélhetőleg – jegyeztem meg – a kolléga nem gyermekorvos.” …
309. oldal Képtelen álmok. Intellektuális teljesítmények az álomban.
Hadd mutassak rá arra is, hogy az egyébként széles körben elterjedt szexuális virágszimbolika az ember nemi szerveit virágokkal, a növények nemi szerveivel jelképezi; alighanem ez a tudattalan értelme annak, hogy a szerelmesek virágokkal ajándékozzák meg egymást.
265. oldal (VI. F. Szimbolikus ábrázolás az álomban. További tipikus álmok)
Egyetlen más ösztön sem szenvedett el gyermekkorunk óta oly sok elfojtást, mint a nemi ösztön és annak számos összetevője, egyikből sem maradt fenn oly sok és oly erős tudattalan vágy, amely most már az alvás állapotában álmokat hoz létre.
279. oldal (VI. F. Szimbolikus ábrázolás az álomban. További tipikus álmok)
Freud rendkívül olvasott ember volt, de [Ernest] Jones úgy látja, hogy az egyik legnagyobb benyomást Ludwig Börne gyakorolta a pszichoanalízis megteremtőjére. Kiemeli, hogy 1823-ban Börne tanulmányt ír ezen a címen: „Hogyan válhatunk eredeti íróvá három nap alatt?” És ennek a cikknek lezárása így hangzik: „Íme az ígért gyakorlati recept: Végy néhány árkus papirost, és három egymást követő napon jegyezzél le hamisítás és képmutatás nélkül mindent, ami csak eszedbe jut. Írd le, mint vélekedsz önmagadról, nőidről, a török háborúról, Goethéről, a Fonk-bűnügyről, az Utolsó Ítéletről, hivatali fölötteseidről – s amikor eltelt a három nap, meglepődve tapasztalod majd, milyen újszerű és meghökkentő gondolatok buggyantak ki belőled. Így válhatsz három nap leforgása alatt eredeti íróvá.”
Utószó (Hermann István)
Ezt a könyvet itt említik
- Edith Eva Eger: A döntés
- Eric Weiner: A zsenialitás földrajza
- James Patterson – J.D. Barker: A madártollas gyilkosságok
- Sarah Winman: Csendélet
Hasonló könyvek címkék alapján
- Carl Gustav Jung: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába 89% ·
Összehasonlítás - Carl Gustav Jung: Emlékek, álmok, gondolatok 91% ·
Összehasonlítás - Carl Gustav Jung: A lélektani típusok 86% ·
Összehasonlítás - A pszichológia nagykönyve 96% ·
Összehasonlítás - John Douglas – Mark Olshaker: Sorozatgyilkosok 92% ·
Összehasonlítás - Robert D. Hare: Kímélet nélkül 90% ·
Összehasonlítás - Carl Gustav Jung – Marie-Louise von Franz (szerk.): Az ember és szimbólumai 90% ·
Összehasonlítás - Karen Horney: A neurotikus személyiség napjainkban ·
Összehasonlítás - Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek 86% ·
Összehasonlítás - Almási Kitti: Hűtlenség… és ami mögötte van 95% ·
Összehasonlítás