Álomfejtés 36 csillagozás

Sigmund Freud: Álomfejtés Sigmund Freud: Álomfejtés Sigmund Freud: Álomfejtés

A ​pszichoanalízis megalapítójának nagy hatású összefoglaló műve a klinikai lélekelemzéshez anyagot adó egyik legfontosabb jelenséget, az álmot vizsgálja, bebizonyítva, hogy az álom nem véletlenszerű és értelem nélküli, hanem a pszichikumnak logikusan értelmezhető, belső törvényei szerint létrejött terméke. A klasszikus műhöz írott utószavában állapítja meg Hermann István: ebben a felfogásban új „nemcsak az, hogy a régimódi babonás álomfejtéssel Freud tökéletesen szakít, és nem is csupán az, hogy az álmok egy részét vágyálomnak tekinti, vagy a vágyak valamiféle torzulása variációjának. Ezeknél sokkal fontosabb, hogy először von bele a pszichopatológia tárgykörébe egy olyan életterületet, amely látszólag a mindennapi élet tárgykörébe tartozik. Ennek az eljárásnak megvannak a maga veszélyei. Az egyik veszélye az, hogy a normális életet is pszichopatologikusnak kezdik sokan tekinteni. De megvannak az előnyei is. Arról van szó, hogy nincsen teljesen külön, teljesen elválasztott… (tovább)

>!
Helikon, Budapest, 2016
654 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632278254 · Fordította: Hollós István
>!
Helikon, Budapest, 2000
482 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632086414 · Fordította: Hollós István
>!
Helikon, Budapest, 1996
482 oldal · ISBN: 9632083709 · Fordította: Hollós István

3 további kiadás


Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Ernest Jones


Kedvencelte 6

Most olvassa 16

Várólistára tette 49

Kívánságlistára tette 72

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
kaporszakall
Sigmund Freud: Álomfejtés

Amikor elolvastam az Álomfejtést (a nyolcvanas években, nem sokkal az egyetem után), elcsodálkoztam: hogy lehet hogy a kortársak ezt a könyvet tudományos műnek tekintették, és valóságos kultuszt építettek ki körülötte.

Jómagam egyre nagyobb fanyalgással olvastam Freud esetleírásait, és erőfeszítéseit, hogy az általa kieszelt teória (’minden álom célja a vágybeteljesítés’) kaptafájára ráhúzza az illusztrációként bemutatott álmok magyarázatát. Ezek a magyarázatok sokszor annyira hajuknál fogva előráncigált, nyakatekert okfejtések voltak, hogy matematikán csiszolt jámbor karteziánus lelkem megborzongott. Az, hogy minden okfejtés középpontjában a szex állt, nem lepett meg túlságosan, hiszen a doktor fizető pácienseinek többsége jómódú volt, sem az éhezés, sem a munkanélküliség, sem a súlyos szomatikus betegségek problémái nem nyomasztották őket. Maradtak a szexuális gondok…

Freud mint író tehetséges stiliszta, és némelyik írását (pl. a nyelvbotlásokról és elvétésekről szólót) kifejezetten élveztem. Az ’Álomfejtés’ azonban csak arra elrettentő példa számomra, hová süllyedhet egy olyan kutató, aki szerelmes lesz a saját teóriájába, és minden (mégoly gyenge) bizonyítékot, ami ezt alátámasztja, a keblére ölel, az ellenbizonyítékokat pedig elhallgatja, vagy elfogult hevességgel cáfolja. Némelyik esetelemzése persze ült, hiszen az álmok egy része valóban vágyakat jelenít meg, de a többségnél azt kérdeztem: ’hogy kerül a csizma az asztalra?’

A kötetben leírt elmélet ma már nem a tudomány, csupán a tudománytörténet része. Freud érdemei: a tudattalan propagálása (a felfedezés nem tőle származik, de ő terjesztette el a közgondolkodásban), a szexuális problémákról szóló nyílt beszéd (a korabeli prűd felfogással szemben), a pszichoanalízis módszere (még ha nem is gyógyír minden lelki bajra) kétségtelenül elismerést érdemelnek, de ez a munkája szerintem reménytelenül elavult és nagyon erőltetett.

>!
Rebane SP
Sigmund Freud: Álomfejtés

Azt hittem, könnyebben fogyasztható lesz, de ettől függetlenül tetszett.
Kicsit fura azt olvasni, hogy sok esetben maga Freud is csak találgat, de nem meglepő, egy ilyen szubjektív téma esetében.

>!
krlany I+SMP
Sigmund Freud: Álomfejtés

Ember legyen a talpán, aki nekiugrik:), de ha egyszer átrágod magad rajta, lehet vele vitatkozni. Legalábbis én tudnék…:P Mindenképpen érdemes egyszer az életben elolvasni, kinek mikor jön el rá az ideje.

7 hozzászólás
>!
sayumika
Sigmund Freud: Álomfejtés

Nincs mit mondanom,nagyon jó könyv és a magyar fordítás is kiváló! Egyetlen baja van,még pedig nagyon sokat egyszerre nem lehet belőle olvasni ,mert nem érti meg az ember :D

>!
Leoni I
Sigmund Freud: Álomfejtés

Elég érdekes és elgondolkodtató könyv…én eddig csak a szimbolikus és a kódolásos módszert ismertem, ez viszont egészen új megvilágításba helyezi az álmaim jelentéstartalmát:-) Néhol viszont túlerőltetett és agyonmagyarázott. Szerintem. De lehet, hogy ezt már az álmaim hatására bekövetkezett mentális deformitásom íratja velem:-D

>!
piccola
Sigmund Freud: Álomfejtés

Érdekes az elmélet, bár Jungé nekem kicsit szimpatikusabb. Mindig élmény olyanoktól olvasni, akik ilyen óriási hatással voltak koru(n)kra, mint Freud is. Azért a könyvhöz kell kitartás. A magyarázatok redukcionizmusa elég zavaró.

>!
dorcika
Sigmund Freud: Álomfejtés

egy részét olvastam csak, mert az kellett az egyik óránkra, és most a többire nincs időm. de érdekes dolgokat mond, úgyhogy előveszem még majd


Népszerű idézetek

>!
Black_Venus

És vajon az álomból meg lehet-e tudni a jövőt? Erre természetesen gondolni sem lehet. Mondjuk inkább így: az álomból múltat ismerjük meg. Mert az álom, akárhonnan nézzük is, a múltból ered. Bár abban a régi hitben is van némi igazság, hogy az álom elénk tárja a jövőt. Amikor az álom vágyunkat mutatja, kétségtelenül a jövőbe vezet minket, de ezt a jövőt, amelyet az álmodó jelennek tekint, az elpusztíthatatlan vágy a múlt képére alakítja.

430. oldal Utolsó bekezdés.

>!
Ουροβορος

Tudjuk, hogy csak az olyan szemrehányások sértenek bennünket, amelyekben „van valami”: egyébként nem izgatnak senkit.

336. oldal (VI. H. Indulatok az álomban)

>!
Black_Venus

Visszaemlékeztem arra, amikor berlini barátom és én húsvét utolsó napjaiban a számunkra ismeretlen Boroszló utcán sétálgattunk. Egy kislány megkérdezett, merre van egy bizonyos utca; mentegetőznöm kellett, hogy nem tudom, és azt mondtam a barátomnak: „Reméljük, hogy a kicsike az életben majd több éleslátást fog tanúsítani azoknak az embereknek a megválasztásánál, akiktől tanácsot kér.” Röviddel ezután egy címtábla ötlött a szemembe: Dr Heródes , rendel… „Remélhetőleg – jegyeztem meg – a kolléga nem gyermekorvos.” …

309. oldal Képtelen álmok. Intellektuális teljesítmények az álomban.

>!
Ουροβορος

A lélekelemző kutatás azonban nem ismer elvi különbséget a normális és a neurotikus lelki élet között, csak mennyiségit.

264. oldal (VI. F. Szimbolikus ábrázolás az álomban. További tipikus álmok)

>!
Ουροβορος

Hadd mutassak rá arra is, hogy az egyébként széles körben elterjedt szexuális virágszimbolika az ember nemi szerveit virágokkal, a növények nemi szerveivel jelképezi; alighanem ez a tudattalan értelme annak, hogy a szerelmesek virágokkal ajándékozzák meg egymást.

265. oldal (VI. F. Szimbolikus ábrázolás az álomban. További tipikus álmok)

>!
Ουροβορος

Freud rendkívül olvasott ember volt, de [Ernest] Jones úgy látja, hogy az egyik legnagyobb benyomást Ludwig Börne gyakorolta a pszichoanalízis megteremtőjére. Kiemeli, hogy 1823-ban Börne tanulmányt ír ezen a címen: „Hogyan válhatunk eredeti íróvá három nap alatt?” És ennek a cikknek lezárása így hangzik: „Íme az ígért gyakorlati recept: Végy néhány árkus papirost, és három egymást követő napon jegyezzél le hamisítás és képmutatás nélkül mindent, ami csak eszedbe jut. Írd le, mint vélekedsz önmagadról, nőidről, a török háborúról, Goethéről, a Fonk-bűnügyről, az Utolsó Ítéletről, hivatali fölötteseidről – s amikor eltelt a három nap, meglepődve tapasztalod majd, milyen újszerű és meghökkentő gondolatok buggyantak ki belőled. Így válhatsz három nap leforgása alatt eredeti íróvá.”

Utószó (Hermann István)

Kapcsolódó szócikkek: Ernest Jones
>!
Ουροβορος

(…); emlékezetünkre vonatkozóan sincs semmiféle garanciánk, és mégis sokkal gyakrabban hiszünk adatainak, semmint az tárgyilagosan indokolt volna.

360. oldal (VII. A. Az álmok elfelejtése)

>!
Ουροβορος

Bizony az álom gyakran ott a legmélyebb értelmű, ahol a legmerészebben bolondozik. Akinek valami mondanivalója volt, és azt nem mondhatta ki veszélytelenül, mindig is szívesen tette fejére a csörgősipkát.

310. oldal (VI. G. Képtelen álmok. Intellektuális teljesítmények az álomban)

>!
Ουροβορος

Egyetlen más ösztön sem szenvedett el gyermekkorunk óta oly sok elfojtást, mint a nemi ösztön és annak számos összetevője, egyikből sem maradt fenn oly sok és oly erős tudattalan vágy, amely most már az alvás állapotában álmokat hoz létre.

279. oldal (VI. F. Szimbolikus ábrázolás az álomban. További tipikus álmok)

>!
Rebane SP

Így aztán a magam álmaira kell hagyatkoznom, mint olyan bőséges és gazdag anyagra, amely egy nagyjából normális embertől származik, (…)

83. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Konrad Lorenz: Az agresszió
Erik H. Erikson: Gyermekkor és társadalom
Carl Gustav Jung: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába
Carl Gustav Jung – Marie-Louise von Franz (szerk.): Az ember és szimbólumai
Natascha Kampusch: 3096 nap
Caleb Carr: A sötétség angyala
Jodi Picoult: Házirend
Paneth Gábor: Kriminálpszichiátriai vázlatok
Kulcsár Gabriella: Iskolai ámokfutások
Popper Péter: A kriminalitásig súlyosbodó személyiségzavarok pszichikai tényezőinek vizsgálata