Lélegzetelállító hajsza egy UFO-katasztrófa szemtanúi után – A Mesterjátszma szerzőjének legújabb regénye.
„A szemtanúk rémült csendben álltak, szinte megkövülten, szólni sem tudtak. Az elébük táruló látvány groteszk volt, mintha egy ősi, lidércnyomásos álom támadt volna föl…”
Így kezdődik a váratlan fordulatok „mesterjátékosának”, Sidney Sheldonnak tizenegyedik – egyben alighanem legfantáziadúsabb, legdöbbenetesebb regénye. Robert Bellamy parancsnoknak egy titokzatos körülmények között lezuhant, állítólagos meteorológiai léggömb ügyét kell felderítenie. A nyomozás azonban rémületes utazássá válik: a rettenet, a felfoghatatlan események birodalmába.
Ítéletnap 17 csillagozás
A Domsday összeesküvés címmel is megjelent.
Eredeti megjelenés éve: 1991
Kedvencelte 2
Most olvassa 3
Várólistára tette 8
Kívánságlistára tette 3
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Kalandos, a végére kifejezetten pörögtek az események. Még az is izgalmas volt, szinte detektívregényes, ahogy Robert haladt előre emberről emberre. A végén volt meglepő fordulat is, vagyis egy könnyed, szórakoztató regény volt ez.
A gondom az volt, hogy nagyon úgy éreztem, az alapséma folyamatosan ismétlődik. spoiler Változatosságot csak a szemtanúk különböző karaktere jelentett, és voltak is emlékezetes alakok benne, ha egyik sem kapott annyi szerepet, hogy alaposabban megismerhessük.
A történetet az dobja fel, amikor már Robert átlátja, mibe csöppent. Innen ez már egy hajsza leírása, ami izgalmas és pörög, mégis, kevésbé emlékezetes, mint a szemtanúk lenyomozása. Túl szimpla, sablonos kormányzati összeesküvés, akit neki kell leleplezni, ha életben akar maradni.
Irritált a szerelmi szál is. Ahogy végig azon gyötrődik, hogy tönkrement a házassága… Talán emberibbé akarta tenni ezzel a szerző a hősét, de nekem egyszerűen csak zavaró volt, hogy megszakítja a cselekményt rendszeresen azzal, hogy visszagondol a feleségére, az együtt töltött időre és a jelenlegi nyomorára a nő nélkül.
Az üzenete különben fontos, kár, hogy egészen röhejesen van tálalva. A Raj ugyanezt az üzenetet mennyivel hatásosabban adta át…
De nem bánom, hogy olvastam. Korrekt regény, ha ez-az nem is tetszett benne.
Régóta vágytam már erre a könyvre, az utolsó Sheldon, amit még nem olvastam. Otthon nem volt meg a könyvtárban, az újabb kiadási hullámokból pedig rendre kimaradt, egészen mostanáig. Bár ez az ufós téma annyira nem bejövős, de ez is ugyanúgy olvastatja magát. Bellamy egy kicsit azért hiszékeny fazon„ pláne úgy, hogy szakmája egyik legjobbja. Ennyin múlik, ha egy háttérben összeálló hatalmi csoportosulás szeretne valamit, akkor ott szemtanúk nem sokáig maradhatnak talpon….
Ez az a könyv, amire nem tudom azt mondani, hogy hú de jó volt és kiemelkedően nagy olvasási élményt nyújtott, de igazából rosszat mondani sem tudom róla. Mostanra kicsit elcsépelt lett ez az „UFO”-s téma, de annyira könnyen olvasható volt a mű (kis oldalak, a megszokottnál kevesebb karakterszám/oldal), hogy úgy jut el az ember a könyv feléig, hogy gyakorlatilag túl sok minden nem is történt, viszont észre sem veszi. A vége az eléggé sablonos lett, kicsit olyan „nyitott kapunak” érzem, hogy hátha még egyszer az írónak eszébe jut ez a téma és akkor legyen mit folytatni. Mindenesetre nem bántam meg, hogy adtam neki egy esélyt.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Tom Clancy: Utolsó parancs 91% ·
Összehasonlítás - Daniel Silva: Az új lány 91% ·
Összehasonlítás - Robert Ludlum: A Negyedik Birodalom 89% ·
Összehasonlítás - Robert Ludlum: Holcroft szövetség 88% ·
Összehasonlítás - Robert Ludlum: A Fantom 87% ·
Összehasonlítás - Robert Ludlum: Holcroft küldetése I-II. ·
Összehasonlítás - Olen Steinhauer: A Turista 86% ·
Összehasonlítás - Robert Ludlum – Gayle Lynds: A Párizs opció ·
Összehasonlítás - Robert Ludlum: Parsifal mozaik 85% ·
Összehasonlítás - Robert Ludlum: A Chancellor kézirat 84% ·
Összehasonlítás