Viktória ​királynő és Abdul 18 csillagozás

Shrabani Basu: Viktória királynő és Abdul

Szeptemberben ​Judi Dench főszereplésével, Stephen Frears rendezésében a filmvásznon is találkozhatunk a történettel.

„Oly nagyon kedvelem őt – írta Viktória 1888-ban. – Jó, gyengéd és megértő… igazi megnyugvás számomra."
A magas és jóvágású Abdul alig huszonnégy évesen érkezett Agrából Angliába, hogy az aranyjubileumát ünneplő Viktória királynő asztalánál szolgáljon fel. Az indiai ifjú alig egy év leforgása alatt az udvar befolyásos személyisége lett.
Így kezdődött Viktória királynő hosszú uralkodásának talán legbotrányosabb évtizede. Az uralkodó mérhetetlen örömet és megnyugvást talált munsijában. Abdul mindeközben megosztotta az indiai szubkontinenssel kapcsolatos szerteágazó tudását India császárnőjével, aki soha nem jutott el az egzotikus országba. A királyi udvar megvetéssel tekintett a bizalmas kapcsolatra, amely egészen a királynő 1901. január 22-én bekövetkezett haláláig kitartott.
Shrabani Basu eredeti dokumentumok alapján eleveníti fel Viktória… (tovább)

>!
Athenaeum, Budapest, 2017
384 oldal · ISBN: 9789632937090 · Fordította: Babits Péter
>!
Athenaeum, Budapest, 2017
384 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632931395 · Fordította: Babits Péter

Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Viktória királynő · Abdul Karim · John Brown


Kedvencelte 1

Most olvassa 7

Várólistára tette 47

Kívánságlistára tette 71

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
robinson P
Shrabani Basu: Viktória királynő és Abdul

A könyv és film legerősebb része, hogy igaz történetet mutat be. Egy szokatlan, igen különös és mély barátságról az idősödő Viktória királynő és egy fiatal, indiai férfiú Abdul Karim kapcsolata áll a középpontban. Ami nem kevés intrika forrása is.

https://gaboolvas.blogspot.hu/2017/09/viktoria-kiralyno…

>!
Mariann_Czenema P
Shrabani Basu: Viktória királynő és Abdul

Kinek ajánlom a könyvet?
A történelem, ezen belül nyilván angol és indiai történelem iránt érdeklődőknek. Rengeteg érdekesség kiderül a századfordulós sajtóból, etikettből is, európai történelem iránt érdeklődők is nyugodtan szánhatnak pár napot a kötetre.
Azok akik az egyenlőség, egyenjogúság hívei, feltétlenül kedvelni fogják Abdul alakját; viszont azok, akik szeretik a politikai színezetű regényeket, élvezni fogják a rendkívül sok levélváltásból vett idézetet, amelyek Brit Birodalom szerte felkavarták a kedélyeket.
És végezetül ajánlanám ezt a történelmi regényt azoknak, akik szerették a Mean Girls (Bajos Csajok) című filmet :D én ezt nem szerettem Abdul Karim alakjában, hogy dettó ugyanolyan, mint a Lindsay Lohan által játszott lánykarakter: minden konfliktusban benne volt ő is, mert hihetetlenül hamar, eszméletlen magasságokba emelte a királynő, és nem tudott szerény maradni.
Bővebben itt:
http://czenema.blogspot.hu/2017/10/shrabani-basu-viktor…

3 hozzászólás
>!
Véda MP
Shrabani Basu: Viktória királynő és Abdul

Kezdjük ott, hogy nem vagyok egy harcos feminista, de lássuk be, ha Angliára gondolunk, az első szó, ami az eszünkbe jut, az vagy a Big Ben, vagy a királynő. Teljesen természetesnek tartjuk, hogy Európa egyik utolsó királyságában, egy monarchiában nem egy férfi, hanem egy nő ül a trónon.
A Brit Birodalom fénykorában azonban egy fiatal muszlim férfi meghatározó befolyást gyakorolt az uralkodó szívére. Abdul Karimot megjelenése és elegáns kiállása miatt enyhe titokzatosság is övezte, a köznyelv „fogságban tartott indiai hercegnek”, sőt „Principe Indiano”-nak is aposztrofálta. A könyv egyik nagy vonzereje számomra, hogy rengeteg érdekes kérdést vet fel, pl. mi indokolhatta egy muszlim szolga ekkora hatalmát Európa egyik legnagyobb uralkodójára? Igazság szerint kedvelem az erős női karaktereket, és ebben a könyvben is Viktória jellemrajza az egyik legérdekesebb tényező. Vajon Abdul csupán Viktória magányát, idősödő korát használta ki az uralkodónő érzelmeire hatva, vagy a királynő megelőzte korát és felvilágosultabb, toleránsabb nézeteket képviselt? A kötetből számtalan apró részlet, izgalmas tény segít belefeledkezni ebbe a mesevilágba egy ismeretlen indiai szolgáról és úrnőjéről, a Brit Birodalom uralkodójáról, de leginkább az igaz emberi kapcsolatokról.
http://hangulatokk.blogspot.hu/2017/10/shrabani-basu-vi…

>!
Baráth_Zsuzsanna P
Shrabani Basu: Viktória királynő és Abdul

A korona életre szóló feladat és hatalmas teher, ha nincs melletted senki, akivel megoszthatod a gondolataidat, akire támaszkodhatsz, aki megért és erőt ad neked. Viktória királynő túl korán özvegyült meg, és John Brown kellett ahhoz, hogy visszajöjjön az életkedve, de ő 1883-ban meghalt, így a felséges asszonyra ismét magány és depresszió várt. Aztán 1887-ban megakadt a szeme egy jóképű indiai szolgán, és úrja megdobbant a szíve. Abdul Karim viharsebesen lépkedett előre a ranglétrán, nemsokára munsi, azaz tanító lett, egészen 1901-ben bekövetkezett halálig Viktória mellett élt, hivatalosan urdura tanította és indiai személyi titkára volt, valójában pedig az egyetlen igazi barátja a viperafészek udvarban. Érdekes, hogy amíg Viktória John Brown-nal folytatott botrányos kapcsolata köztudott, a hosszú évekig tartó indiai szál (amelyről csak a két fél tudná megmondani, hogy volt-e benne romantika vagy megmaradt barátságnak) titok maradt, a királyi család ugyanis elégetett minden levelet, még az emlékét is el akarta törölni Abdul Karimnak, akinek csak annyi volt a bűne, hogy közelebb került a királynőhöz, mint a saját gyerekei. Történelemrajongóként nagyon meglepődtem azon, hogy Viktória királynő életének volt egy ilyen titkos kis szeglete, amelyről eddig semmit sem hallottam, ezért nagyon kíváncsian fogtam bele a könyvbe. Egy alapos életrajzot kaptunk, amelyben a szerző eredeti dokumentumok alapján rekonstruálja Viktor és Abdul nem hétköznapi történetét, megismerhetjük az uralkodónő hétköznapjait, az udvari élet nem mindig szép napjait, a háttérben zajló hatalmi játszmákat, és azt is megtudjuk, hogyan talált egymásra két büszke, magányos ember a hétköznapok forgatagában. Időnként kicsit száraz a leírás, és miközben nagyon sok mindent megtudunk Viktóriáról, Abdul egy kicsit háttérben marad, ugyanakkor kiváló korrajzot kapunk a viktoriánius korszak utolsó éveiről és a mesés Indiáról azokból az évekből. Aki botrányt és szaftos részleteket vár, az csalódni fog, akit azonban érdekel a történelem és Viktória királynő, nagyon gyorsan bele fog feledkezni ebbe a könyvbe.
A teljes kritika itt olvasható:
http://smokingbarrels.blog.hu/2017/09/20/konyvkritika_s…

>!
WerWolf
Shrabani Basu: Viktória királynő és Abdul

Amikor elkezdtem olvasni, rá kellett jönnöm, hogy ez nem egy történelmi regény, hanem inkább egy, az író(nő) által elmondott történet, ahol a párbeszédeket idézetek helyettesítik. Kicsit visszavett az olvasási élményből. Aztán, lassan, észrevétlenül behúzott és azon kaptam magam, hogy már végeztem is a könyvvel.
Az elején nem csak arra jöttem rá, hogy nem történelmi kalandregényt olvasok, hanem arra is, hogy tudásom, ismereteim igencsak gyengék az indiai életformát és kifejezéseket illetően. A nevek, a ruhadarabok, az ünnepek megnevezései, szokások, mind-mind ismeretlenek voltak számomra. Néha úgy éreztem, hogy nem is magyarul olvasok. Persze, az első 20-30 oldal után (miután kigugliztam az ismeretlen szavakat) már fennakadás nélkül haladtam a történettel.
Magam is meglepődtem azon, hogy mennyire magával tudott ragadni Viktória királynő és Abdul története. Ráadásul aktualitása miatt (hiszen összecseng egy kicsit a mai helyzettel), folyton kapcsolódási pontokat találtam „Döbrögi uraság és a Hentes” történetével.
Shrabani Basu nem próbálta befolyásolni az olvasóit, hogy egyik vagy másik oldal mellett kötelezzék el magukat. Sokszor értetlenül álltam én is Viktória királynő makacs kitartása előtt, és bár elítéltem Abdul követelőző magatartását, mégis fel kellett ismernem, hogy egy számomra más világból jött és talán az értékrendjeink nem egyeznek meg, így ítéletet sem mondhatok felette.
Le a kalappal az írónő előtt, és azt kell mondanom, hogy így kell megírni egy romantikus, történelmi kalandregényt ahhoz, hogy a férfiak is élvezettel olvassák :)

>!
Belle_Maundrell 
Shrabani Basu: Viktória királynő és Abdul

Ritkán mondok ilyet, de úgy érzem, a film jobban sikerült. Örülök, hogy előbb láttam, mint olvastam, mert így sokkal jobban magam elé tudtam képzelni a helyszíneket, a ruhákat meg a sok szép indiai cuccot. Kettős érzéseim vannak, mert egyrészt nagyon tetszik, hogy az írónő felhasználta az eredeti dokumentumokat és sok részletet idéz a levelekből és naplókból, másrészt néha kicsit száraznak éreztem, jót tett volna neki egy-két párbeszéd vagy leírás. A képek is sokat dobnak rajta, jó volt látni pl. Abdul naplóját.
Ennyi intrikát szerintem a Trónok harca óta nem láttam, a végére be is sokalltam tőle. Őszintén szólva én eléggé eltúlzottnak éreztem az udvar ellenérzéseit, és nagyon ellenszenves volt, ahogy a végén már minden kis hülyeséget előrángattak és felhoztak a munsi ellen. Biztos még nem heverték ki John Brownt, és alacsony volt a ingerküszöbük. Nagyon sajnáltam a királynőt, amiért folyamatosan a pocskondiázó levelekkel és ármánykodással kellett foglalkoznia, és még a saját gyerekei is őrültnek nevezték. Persze nyilván Abdul sem volt szent, neki is volt olyan húzása, ami nem tetszett, de Viktóriának igaza volt, amikor előítéletesnek és rasszistának nevezte a családját. Elvégre is, ahogy ő is említi, számtalan példa van az angol történelemben egy alacsony származású ember felemelkedésére, csak annyi a különbség, hogy Abdul indiai volt és muszlim. Szerintem természetes, hogy megszédítette a villámgyors felemelkedése (kit nem?), de emellett rengeteget köszönhettek neki, amit észre sem vettek. Azzal, hogy megismertette a királynőt az indiai kultúrával és az urdu nyelvvel, sokat javított azon, ahogy Indiában Viktóriához viszonyultak. És látszik, mennyire megváltozott a helyzet, miután a fia kezdett uralkodni.
Sajnáltam, hogy a rengeteg pletyka ellenére is a háttérben maradt Abdul alakja – tulajdonképpen úgy kellett kihámozni alóluk –, de a naplóbejegyzéseiből is látszik, hogy mennyire szerette a királynőt, milyen hálás volt neki, és csak őt akarta szolgálni. Pici kőszívemet megérintette a barátságuk.
Érdekes, hogy mennyire különbözött Viktória és az udvar tagjainak a világnézete: amíg a királynő izgalmasnak és vonzónak találta az egzotikus indiai hagyományokat és szívesen vette körül magát indiai előkelőségekkel vagy szolgákkal, addig a többiek gyanakvással vagy félelemmel tekintettek rá. Persze nem kell ilyen messzire menni, mert John Brownt is utálták, pedig ő „csak” skót volt. Vicces, hogy egy hetvenen túli idős asszony merészebb volt, mint a gyerekei vagy az unokái.
Összességében tetszett, mert érdekes és szép történet, és ami a legfontosabb, igaz, de szívem szerint úgy a fele sunnyogást kihagytam volna. A végén egészen kiakadtam, nagyon gáz volt, ahogy Bertie… akarom mondani, VII. Edward és társai Abdul minden nyomát el akarták törölni, és még a halála után is zaklatták a családját a levelek miatt. Érdekes, hogy Brown „fennmaradhatott”, pedig az ő kapcsolatuk botrányosabbnak tűnhet, de kinek a pap, kinek a paplan.
És ami a legfontosabb; elmondhatom, hogy van legalább egy közös vonásom Viktória királynővel: én is imádom a curryt. :D

>!
Könyveskuckó_reblog
Shrabani Basu: Viktória királynő és Abdul

Az indiai Abdul Karim „pincérként” kezdte szolgálatát Viktória királynő udvarában, de nem sokra rá már a királynő „munshijaként” azaz oktatójaként, tanáraként (avagy titkárként) vált híressé/hírhedté, aki hindu-urdu nyelvre tanította őt. Az öreg királynő, aki férje, Albert herceg halála óta magányba burkolózva élt, és gyerekeivel sem találta meg a közös hangot, hamar szimpatizálni kezdett az akkor mindössze huszonhárom éves Abdullal, mindezt azonban az udvar közel sem nézte jó szemmel. Viktória királynő és Abdul történetét dolgozza fel kissé dokumentarista és tényszerű jelleggel az ugyanezen címet viselő regény Shrabani Basu tollából.
Hallgasd meg a teljes ajánlómat és nézd meg a korabeli képeket az igazi Viktóriáról és Abdulról:
https://www.youtube.com/watch…

>!
negoti 
Shrabani Basu: Viktória királynő és Abdul

Viktória királynő és Abdul kapcsolata emberi volt. Hogy mennyire mély volt ez a kapcsolat, azt nem taglalja a könyv, de azt igen, hogy a királyi udvar 'népe' mennyire nem tudta kezelni és elviselni ezt az indiai embert, aki végülis nem akart semmi mást csak hűséggel szolgálni az uralkodóját. Ennyi féltékenységet, intrikát, ellenszenvet, rasszizmust és sznobságot hol másutt látna az ember egy helyen, mint egy királyi udvarban. Szegény Viktóriát már sajnáltam a végén, hogy minden áron meg akarta védeni a neki oly kedves barátját és emiatt még neki kellett magyarázkodnia! A könyv arra mindenképp jó, hogy ne csak a királyi fenség oldaláról ismerjünk meg egy királynőt.

>!
Knekató
Shrabani Basu: Viktória királynő és Abdul

Nem tudott lekötni. Azt hittem, hogy regény, de inkább dokumentum gyűjtemény, nagyon száraz volt.

>!
janko_timea
Shrabani Basu: Viktória királynő és Abdul

Az urakolkodókat mindenki irigyli, pedig, ha közelről megnézzük, azt látjuk csak, hogy minden cselekedetük azt tükrözi, hogy mennyire magányosak. Nem lehetett Abdul valóban egy rokonszenves ember mindenki számára, de Viktória királynőnek kellett valaki, bárki, így talán nem volt teljesen magányos, talán.


Népszerű idézetek

>!
robinson P

Amint az őszi falevelek aranyba fordultak, a királynő és kísérete visszatért Windsorba. (…) Azon a nyáron a királynő rengeteget tanult – néhány hónap alatt többet megtudott Indiáról, mint egész addigi életében.

>!
robinson P

Immár tíz év telt el, mióta Abdul Karim csatlakozott az udvarhoz. Viktória élénken emlékezett az első napra, amikor félénk huszonhárom éves ifjúként, arcán azzal a komoly kifejezéssel elébe járult.

>!
robinson P

A család, melyet egykor megbecsülés övezett a királyi udvarban, köztörvényes bűnözőknek kijáró bánásmódban részesült.

>!
duracell

A karácsonyfa és a karácsonyi ajándékok német szokását vélhetően Sarolta királyné, III . György király felesége honosította meg Angliában, népszerűségét és jelenkori formáját mégis Viktória királynőnek és Albert hercegnek köszönheti, akik a feldíszített fa mellé állíttatták csokoládétól, süteményektől és karácsonyi finomságoktól roskadozó ünnepi asztalukat.

98. oldal, 4. fejezet - Curryk és felföldiek

Kapcsolódó szócikkek: karácsony · karácsonyfa · Viktória királynő
>!
duracell

Az ünnepségekkel és pompával teli év végén a királynőt a végletekig megindította alattvalóinak odaadó szeretete. India felfedezése, indiai szolgái, a hindusztáni nyelv fokozatos megismerése – mindmind tápot adott újsütetű boldogságának. Ahogy kitekintett az Osborne ház ablakán – a birtokra, ahol Albert és John Brown oldalán sétálgatott –, egyszerre révedt a múltba és tekintett a jövőbe. Elsajátított egy új nyelvet, megismert egy új kultúrát. Elégedetten sóhajtott fel. A lehetőségek végtelennek tűntek.

99. oldal, 4. fejezet - Curryk és felföldiek

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · Viktória királynő
>!
robinson P

A két ország közti távolság és a kor kommunikációs eszközeinek fejletlensége egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy egy levél hajón és vasúton tizenöt-húsz nap alatt ért el a címzetthez.

>!
robinson P

Miközben a királynő kitüntette, megjutalmazta és a széltől is óvta, Karim személye mind érdekesebbé vált a média számára.

>!
Belle_Maundrell 

A családja sem értette meg, hogy Viktória királynő született romantikus volt. A büszke uralkodói kiállása, az udvari formaságok és a számító logika mögött gyengéd érzelmek lappangtak, melyeknek a királynő sosem félt hangot adni. Szeretett férjének halála magányra és szívfájdalomra kárhoztatta; királynőként egy férfi életét élte; alig akadt barátnője. (…) Fiai, sőt unokái is állandó problémát okoztak, így Albert halála után senkihez sem fordulhatott, senkire sem támaszkodhatott. John Brownnak kellett őt előcsalogatnia az általa épített elefántcsonttoronyból. Brown, akiben idővel feltétlenül megbízott, neki szentelte az életét, ő pedig szabadon beszélhetett vele bármiről, ám ami még fontosabb: mellette nemcsak királynő, de nő is lehetett, ahogy a családjában vagy az udvarban sohasem. Halálával egyetlen bizalmasát veszítette el.

328. oldal, 14. Az utolsó napok Agrában

Kapcsolódó szócikkek: John Brown · Viktória királynő
>!
Belle_Maundrell 

Amikor a munsi megérkezett a jubileumi évre, jelenléte újra felpezsdítette a kedélyét. A királynő nyomban megkedvelte a jóvágású, huszonnégy éves indiait, hogy rövid úton megszédítse őt az indiai mesevilág: az illatos curryk, a harsány turbánok és Karim ajkáról felhangzó egzotikus urdu szavak. Meglátta a lelki mélységet Karimban, s úgy érezte, a nyelvi korlátok dacára mindent megoszthat vele. Munsija közelebb vitte őt Indiához, ahová mindig is el szeretett volna látogatni; igazi keleti mesemondóként megidézte előtte hazáját, vallását és kultúráját.

328-329. oldal, 14. Az utolsó napok Agrában

>!
Belle_Maundrell 

Miután visszatért Angliából, a munsi csendesen élt emlékei közt. Noha tudta, milyen ellenszenvvel viseltetnek iránta az udvarban, soha egy rossz szót nem szólt a királyi családról – azokról, akik sosem értették meg, hogy utolsó éveiben Viktória benne lelt olyan társra, akit az ő körükben hiába keresett volna.

360. oldal, Epilógus


Hasonló könyvek címkék alapján

Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek
Kerstin Gier: Smaragdzöld
Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Philippa Gregory: A másik Boleyn lány
Charles Dickens: Karácsonyi ének
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Oscar Wilde: Dorian Gray képmása
Diana Gabaldon: Az idegen
John Wyndham: A triffidek napja
Agatha Christie: A titokzatos stylesi eset