Isten ​lélekben való születése 1 csillagozás

Eckhart mester tanítása és a zen buddhizmus
Shizuteru Ueda: Isten lélekben való születése

Eckhart mester misztikus antropológiája és ennek összevetése a zen-buddhizmus misztikájával. A japán filozófiaprofesszor 1965-ben írt műve a keresztény misztika egyik jelentős személyisége, a 14. században élt Eckhart mester tanítását foglalja rendszerbe, bemutatva az igaz ember útját, a világról való leválástól a misztikus egyesülésig.

Róla szól: Eckhart mester

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Arcticus Libri Religionis Arcticus

>!
Arcticus, 2004
212 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638631635 · Fordította: Vásárhelyi Szabó László, Imregh Monika

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 27


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

Eckhart Isten lélekben való születésének tanával eleven kapcsolatban áll a keresztény misztika töretlen hagyományával.

Shizuteru Ueda: Isten lélekben való születése Eckhart mester tanítása és a zen buddhizmus

Lunemorte P>!

«Az Atya szó csupa nemzést jelent.» (DW: 72) «Az Atyaság a termékenység neve.» (Serm. n. 363) «Az Atya akarata ugyanis – minthogy természettől fogva atya – az, hogy nemzzen, és fia legyen.» (Joh. n. 117) «Ha az Atya nem szülhet, akkor a Fiú nem születhetik meg.» (DW: 177) «Az Atyában van valami, ami nemzésre ösztönzi; igen, az Atya alapja, lényege és léte ösztönzi Őt a nemzésre.» (Pf. 191. 7f.)

«Ha az Atya mindig volt és van, akkor a Fiú is mindig volt és van: az Atya őt örökkön megszüli, és ő örökkön megszületik.» (Joh. n. 197) «Az isteni létállapotban a Fiú mindig megszületik.» (Sap. n. 45)

«Egyszer megkérdezték tőlem, mit cselekszik az Atya a mennyben? Így szóltam: szüli fiát, és ez a tevékenység olyannyira kedvére való és annyira tetszik neki, hogy nem tesz egyebet, mint fiát szüli, és ők ketten együtt fakasztják a Szentlelket.» (DW: 72) «Olyannyira kedvét leli a fiában, hogy nincs is másra szüksége, mint megszülni fiát, aki az Atyához teljességgel hasonló és az Atya tökéletes képmása.» (Pf. 332, 22f.) «Nem tehet másként, minthogy minden erejét fiában emészti fel.» (Pf. 167, 27f.)

Ily módon Isten legfőbb törekvése a «világrahozás», a nemzés: bármi is van Istenben, nemzésre ösztönzi. Istenben az Atya mindig és szüntelenül a fiát hozza világra. A nemzés Isten élete, és Isten élete csak nemzéskor és a nemzésben, mégpedig mint nemzés eleven. Isten nem tesz mást, minthogy megszüli fiát. Nincs másra szüksége, mint megszülni fiát, mert olyannyira kedvét leli fiában, aki az Atya tökéletes képmása. Az Atya nem is tehet mást, mint hogy fiát szülje, hiszen a nemzésben minden ereje felemésztődik. «Isten csupa nemzés.»

Maga az isteni lét e dinamikus, trinitárius életfolyamatként való felfogása kínálja Eckhartnak a közvetlen alapot az Isten lélekben történő születésével kapcsolatos gondolataihoz.

Shizuteru Ueda: Isten lélekben való születése Eckhart mester tanítása és a zen buddhizmus

Lunemorte P>!

A nemzés egyszersmind Isten önmegismerése. «Éppen ezért, amikor az Atya a Fiú számára jelenvaló és a Fiú az Atyához… hasonló, senki sem ismeri az Atyát, a Fiút kivéve.» (DW: 50) Mivel az Atya a Fiú számára egész lényegével jelenvaló, és a Fiú tökéletesen egylényegű az Atyával, a Fiú tökéletesen megismeri Atyját, hiszen a megismerés csak hasonló és hasonló között lehetséges: e megismerés tökéletes, mert a Fiú nem csupán az Atyjához hasonló, hanem ő maga is egy másik Atya. A Fiú nemzése, akit az Atya tökéletesen megismer, az Atya tökéletes önmegismerése. Az isteni önmaga tökéletes visszafordulása egyszersmind Isten tökéletes önreflexiója önmagáról és önmagában.«Isten önmaga megismerésében önmagát ismeri meg önmagában.» (DW: 150) Isten emez önmegismerése pedig maga a Fiú.

A nemzés egyszersming a szeretet kilehelése nemzőtől a nemzett felé, a nemzettől a nemző felé, amennyiben természete és szubsztanciája folytán e kettő egy. A tökéletes visszafordulás során az isteni önmaga megkettőződik, amelyből egy harmadik önmaga jön létre, minthogy az egy megkettőződésénél az eredeti egy mint a kettőt egyesítő önállóan lép elő. Az Atya szeretete a Fiú iránt, a Fiú szeretete az Atya iránt nem egyéb, mint Isten önszeretete. Ez a Szentlélek. A nemzéshez így a szeretet kilehelése is hozzátartozik.

«Az Atya, amennyiben Atya, a Fiút nemzve egyszersmind szeretetet lehell, amely az Atya szeretete a Fiú iránt, és a Fiúé az Atya iránt: a kapcsolat mindkettőjüké, a kilehelt lélekzet (szellem) mindkettőjüktől, kétfelől jön, minthogy ők ketten egyek.» (Joh. n. 162) «Mi az isteni rend? Az isteni vonzalomból tör elő a bölcsesség [Logosz], és mindkettőből előtör a szeretet [Pneuma), ami nem más, mint tűz.» (Pf. 160)

Shizuteru Ueda: Isten lélekben való születése Eckhart mester tanítása és a zen buddhizmus

Lunemorte P>!

Sokszor éri a misztika összehasonlító kutatását az a vád, miszerint a misztika a lelki tapasztalat általános formájának egységesítését tartja szem előtt, és összemossa a történeti, tipológiai és individuális különbségeket. Valójában azonban már Rudolf Otto is számolt ezzel a veszéllyel. Miután röviden utal “egyáltalán az emberiség lelki tapasztalatainak ősi motívumaiban rejlő különös egybeesésekre”, amelyek az ősi hindu misztikus spekulációktól Fichte modern spekulációiig terjednek, nyomatékosan hangúlyozza: “Ezen alapul azonban ama másik fontos feladat is: ezt az egységes «lényeget», sokrétű, tipikus elkülönülésében megragadni, felszámolva ezáltal az «egységes, mindig azonos misztika» előítéletét. Csak ekkor lehet igazából az olyan kiemelkedő jelenségeket, mint a német Eckhart mester, a hindu Sankara, a görög Plótinosz, vagy a buddhista máháyána-iskolák misztikusait a maguk sajátosságában megragadni, mielőtt mindannyian eltűnnének az «egyáltalában vett misztika» mindent átfogó éjszakájában. A misztika lényege csak a lehetséges «különbözőségek» gazdagságában válik láthatóvá.”

Ernst Benz előszava

Shizuteru Ueda: Isten lélekben való születése Eckhart mester tanítása és a zen buddhizmus

Lunemorte P>!

A keleti és nyugati gondolkodás, a keleti és nyugati vallások közötti «megértés» egyik legfontosabb kiindulópontjának egészen spontán módon a buddhista és keresztény misztika összehasonlítása tűnt, minthogy ekkoriban egy sor meglepő analógiát és hasonlóságot fedeztek fel a misztikus tapasztalat és a misztikus spekuláció (mint a misztikus tapasztalat fogalmi-logikai értelmezésének kísérlete) dokumentumaiban csakúgy, mint a misztikus út és a misztikus meditáció keleti és nyugati módszereiben. A keleti és nyugati misztikáról szóló összehasonlító tanulmányok, ily módon az első, törékeny hidakat jelentették a keleti és nyugati gondolkodás között húzódó, korábban áthidalhatatlannak tartott szakadék fölött.

Ernst Benz előszava

Shizuteru Ueda: Isten lélekben való születése Eckhart mester tanítása és a zen buddhizmus

Lunemorte P>!

Egy Eckhart-interpretáció szempontjából fontosnak tűnik egyfelől egy gondolat német változatát a latin megfelelőjével legitimálni, másfelől megmutatni, hogy a latin és német írásokban ugyanazzal az Eckharttal állunk szemben. Eckhart az úgynevezett «tudományos» latin írásaiban is misztikus marad, miként a német írásaiban is metafizikus gondolkodó. Tévednénk, ha különbséget próbálnánk tenni a latin nyelvű írások skolasztikus és a német nyelvű írások misztikus Eckhartja között.

Shizuteru Ueda: Isten lélekben való születése Eckhart mester tanítása és a zen buddhizmus


Hasonló könyvek címkék alapján

Stefan Bauberger: Nyitottan a teljességre
Kereszténység és más vallások
Hugo M. Enomiya-Lassalle: Az elmélyülés útja
Seung Sahn: A zen iránytűje
Tsai Chih Chung: Beszélő Zen
Sunrjú Szuzuki: Zen szellem, a kezdő szellem
Miklós Pál: A Zen és a művészet
Alan W. Watts: A zen útja
Nyogen Senzaki – Paul Reps (szerk.): 101 zen történet
Szung Szán: Hamut a Buddhára