Fantasy ​Lover (Dark-Hunter 1.) 84% 23 csillagozás

Aranyos történet a maga nemében, de az én szememben mindig is kívül állt egy kicsit a Dark Hunter vonaltól. Jobb kategóriás romantikus regény görög mitológiával fűszerezve.

Jó, jó, rengeteg hibája van ennek a könyvnek, de higyjétek el TÉNYLEG megbánjátok, ha emiatt nem olvassátok tovább a sorozatot. Ez a rész majdhogynem teljesen különálló a többitől, nincs is szó semmilyen Dark Hunter-ekről.
Talán a legnagyobb hiba a túl sok szex és ha nem csináljuk, akkor is minimum 5 mondatonként egy célzást azért kell tenni… :S Ez egy picit csorbít a könyv görögös fényén, mert az viszont fantasztikus. Imádtam, mikor megjelentek egyes kis és nagy istenek! :) Iulianosz egy picit már sok volt, mert értem, hogy gyönyörű, és állati szexi és gyönyörű és állati szexi és…. de hogy a sarki vegyesig nem tud elmenni, hogy 15 ajánlatot ne kapjon… nekem a karba tett kezes pasasos borítós van meg, az sem tetszik, de igazából egyik sem olyan, ami illene a könyvhöz. ezeknél még a magyar is jobb lett..

Tudom, hogy ez előbb íródott, mint Gena Showalter The Pleasure Slave című könyve, de mivel én azt olvastam előbb, ezért nekem ez a sztori nem volt újszerű.
Viszont egy nagy szerelmem megjelent a könyvben: New Orleans. *sóhaj*
Kicsit hiányoltam, hogy míg Julian kinézetéről oldalak szóltak, Grace-et nem nagyon dolgozta ki az írónő.
Na, és oké, hogy paranormális, de plíz plííííz… még hány olyan nőről kell olvasnom, akinek X hónap/év szexmentes élet után nem kell először kb fűnyíróval khm… gondoskodnia magától? Srsly. A reggeli ébredés utáni csókokról nem is beszélve. :D
spoiler
Grace zaklatója nagyon durva volt, és az írónő meg is mutatta az első „látogatásnál”, hogy mennyire tehetetlen a rendőrség az ilyenek ellen, amíg bűncselekményt nem követnek el. :(
Összességében jó kis sztori volt. Mivel nagyon szeretem a görög mitológiát, jó volt kicsit újra találkozni vele. Biztos, hogy fogom folytatni.

Cuki, könnyed, kis limonádé megfűszerezve egy kis görög mitológiával. Sztori nem volt benne túl sok, ellenben elég rózsaszín volt az egész, de nem rovom fel hibának, néha ilyen is kell. A közepén a zaklatós részek viszont kimondottan izgalmasak voltak.

Ennek a könyvnek a magyar fordítása volt meg anno, amelyet szinte rongyosra olvastam, de aztán egy hirtelen felindulásból spoiler elajándékoztam, mondván, hogy örökre leszámolok az ilyen kétes értékű irományokkal. Na, azóta is bánom, mert olykor jó elővenni ezeket a kétes értékű irodalmi műveket, mert tényleg kikapcsolnak.
Ahogy most is tette.
spoiler

Görög és római mitológia? Ide vele.
Igazi szerelmes fantasy.
Kicsit zavaros volt néhol a szemszögváltás, mert soronként képes volt akkorákat ugrani, mint egy elefánt, de azért hamar visszataláltam.
Julian átok miatti őrülete is olyan volt, hogy most nagyon, vissza kettes és megint előre. Azért tetszett, bár Grace munkájából szívesen láttam volna több szaftos részletet.

Még nem olvastam Sherrilyn Kenyont angolul, hát már itt lett volna az ideje, hogy többet is elolvassak, mert ez így még jobb, mint magyarul. :DD Körülbelül tíz sort olvastam el belőle és máris fülig ért a szám. :DD Bár ez lehet azért van inkább, mert már ismertem a történetet. De nem ez a lényeg. Már olvastam vagy háromszor, szóval a szöveget tudtam nagyjából, de azért néha gondolkodnom kellett hogy mit akar mondani az írónő. De nagyon élveztem az angol szöveget, a poénok sokkal jobban átjöttek.
Azért, meg még pluszban csodálom az írónőt, amiért ennyire ki tudta építeni a történetet. Olyan szálak vannak összefűzve az összes könyvben, hogy néha tényleg megrökönyödöm rajta. És ráadásul egy igazán, érdekfeszítő dologról is szól, legalábbis számomra. Plusz minden könyvében van valamilyen szívet rengető és sírásra késztető régi emlékek vagy sérelmek, amiket egyszerűen nem lehet nem átélni velük együtt.
Már alig várom, hogy a többit is elolvassam angolul. :D

A magyar kiadásnál értékeltem.