Az ​elveszettek 11 csillagozás

Sheena Kamal: Az elveszettek

Hajnal van. Csörög a telefon.
A férfi a vonal túlsó végén azt mondja, eltűnt a lánya.
A lányod.
A gyermek, akit tizenöt éve örökbe adtál.
Mihez kezdesz?

Nora Watts szeretné távol tartani magát az ügytől. Van éppen elég baja, nem kívánja felkavarni a múltat. Ám megpillantja a fotót egy lányról, egy tinédzserről, akinek éppen olyan a szeme, mint az övé. Hogyan fordíthatna neki hátat?
Csakhogy amikor a lánya keresésére indul, Nora kapcsolatba kerül a múltjával, amit kemény munkával igyekezett maga mögött hagyni, de ami mindig ott van, alattomban les rá…

Eredeti megjelenés éve: 2017

>!
HarperCollins Magyarország, Budapest, 2019
352 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634487555
>!
HarperCollins Magyarország, Budapest, 2019
352 oldal · ISBN: 9789634487562

Enciklopédia 7


Kedvencelte 1

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

mate55 P>!
Sheena Kamal: Az elveszettek

Mese a veszteségről, a veszteségről és a még több veszteségről. De a könyv még ennél is többre törekszik, a legalább háromféle önismereti zavar és a múltbeli fájdalom összemosásával, és (ami zavart) egy értekezést a szerző politikai nézeteiről, a történetbe finoman beálcázásával. Nincs ezekkel semmi probléma, hiszen ez a legtöbb könyvben előfordul, de most ez így rosszul sikerült, ezáltal a főszereplő Nora Watts nem volt más, csak egy Lisbeth Salandert utánzó robot. Emellett túl soknak találtam az alkoholizmus és az általános agresszivitás keverékét, s talán éppen ez utóbbival riasztott el, és inkább csak sodródtam a történettel és kevésbé érdekelt a körülmények hitelessége.

3 hozzászólás
Belle_Maundrell>!
Sheena Kamal: Az elveszettek

Egyszeri olvasásnak elmegy, de nem hiszem, hogy egy hónap múlva sokra emlékeznék belőle. Olyan kis semmilyen volt, se jó, se igazán rossz, teljesen felejthető.
Már-már kínosan érezni az írónő erőfeszítését, hogy Nora egy Lisbeth Salander legyen, de nyilván nem sikerült, belőle csak egy van. Nem voltam oda hősnőnkért, mert bár egész sokat ki lehetett volna hozni a karakterből, de túl sok lett a tragédiahalmozás. Nagyon sajnáltam a múltbéli traumája miatt, és az őslakos-vonal is érdekes lett volna, ha rendesen ki van dolgozva, nem csak megemlítik néha, de ettől függetlenül nekem nem volt szimpatikus, sokszor elég hülyén viselkedett. Ráadásul kb. minden második szereplő alkoholista volt.
A nyomozás sem kötött le túlságosan, az is kiszámítható volt, hogy mit akartak tenni Bonnie-val. Gyorsan elolvastam, de nem tartogatott sok izgalmat. Pedig amúgy tényleg látom benne a lehetőséget, de ahhoz kellett volna egy jobb író. Nem valószínű, hogy rohannék a folytatásért, ha megjelenne magyarul, de esetleg adok neki még egy esélyt. Persze szigorúan a könyvtárból.

Marta_Kotai_Szabone>!
Sheena Kamal: Az elveszettek

Én már csak azt vártam hogy vége legyen a könyvnek…

Szédeli_Futó_Tímea>!
Sheena Kamal: Az elveszettek

Nem volt egy Tetovált lány, de azért olvasmányos. Érdekelt, így olvastam, gördülékenyen… Nem volt teljesen és szépen kidolgozott, sok részt nem értettem, néhány részlet szerintem felesleges volt, vagy legalábbis semmi következménye nem lett. Azt gondoltam, sokkal nagyobb hangsúly fog kapni Nora képessége, de erre is hiába vártam… Kicsit olyan keszekusza volt az egész… Nora reakciót sem értettem mindig, végül nem tudtam hogy keveredett oda, ahova, bár sok részletre fény derült. A vége is olyan, amilyen , lehetett volna olyanabb is. Kb annyi a könyv lényege, ami a fülszövegen van…

Anikó_Makai>!
Sheena Kamal: Az elveszettek

Kár érte. Kár a történetért. Kár Noráért, aki azt hitte félre tudta söpörni rossz múltját, de amikor előjöttek az emlékei és a régi kapcsolatai beléjük próbált kapaszkodni, megjegyzem nem túl sikeresen. Az a néhány ember, aki ismeri elvan vele, mindenki más kerüli. A piát többre értékeli. Végig mindenben ellentmondásba keveredik önmagával. Másokkal nem is próbálkozik mélyebb kapcsolatot kialakítani csak tengődik az önsajnálatban, mert szerinte így jobb neki meg azoknak, akiket törőd(-né)nek vele. Szántam, de az zavart a leginkább egy kicsit se akart tenni azért, hogy az életét rendbe tegye, bár lettek volna, akik támogatják ebben.


Népszerű idézetek

mate55 P>!

Ha létezik ezen a világon szigorú szabály, akkor az, hogy ha gyerekekről van szó, az ígéreteket be kell tartani.

57. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gyermek · gyermeknevelés · ígéret · szabály
mate55 P>!

Valamivel hajnali öt után jön a hívás.

(első mondat)

Belle_Maundrell>!

– Arra gondoltam, valami meleg helyre kellene költözni. Ahol sosem esik.
– Azt mondják, a Szahara kellemes. Kedvesek a skiorpiók.

58. oldal

Belle_Maundrell>!

Néha elég egyetlen rossz döntés, hogy elszúrja az életedet.

191. oldal

Belle_Maundrell>!

– (…) Lehet, hogy nem mindenki szemétláda, de azért akad belőlük bőven.

211. oldal

Belle_Maundrell>!

Borzalmas dolgokra visz rá a magány. Például, hogy megbízzak olyanokban, akik nem érdemlik meg.

241. oldal

Belle_Maundrell>!

Úgy tűnik, utolért a múltam. Karmos mancsával kiásta magát a nyirkos földből az erdőben, ahol eltemettem, és megjelent, hogy visszavigyen magával.

42. oldal

Belle_Maundrell>!

Éjszaka a legrosszabb egyedül maradni a démonaiddal, amit bárki megerősíthet, akinek vannak démonai. Képzeletedben elmélyülnek az árnyékok, fenyegetővé válnak, ahogy a nap eltűnik a látóhatár alatt. Ilyenkor vagy a legelkeseredettebb (…)

47. oldal

Belle_Maundrell>!

Bizonyos dolgokkal csak az éjszaka sötétjében lehet szembenézni, belemotyogni egy párnába, miközben a háttérben Ray Charles szól, hogy enyomja a hangokat, és aztán reggel kirázni belőle.

212. oldal

Belle_Maundrell>!

A zene, ami a rabszolgaság mocskából született a Mississippi deltájában, ami a jogfosztottság, az intézményesült rasszizmus és az elnyomottak keserves szegénységének fájdalmát visszhangozza, képes átlépni a déli államok határát, a nemzeti határokat, képes eljutni a kontinens nyugati partjára, hogy ott egy recsegő magnón lejátsszák egy szobára való kisgyereknek, egy lánynak, akinek az élet nem adott semmi mást, csak erős, tiszta énekhangot. A legtöbb amerikai zene a bluesban gyökerezik. Most már tudom.

266-267. oldal

Kapcsolódó szócikkek: blues

Hasonló könyvek címkék alapján

Angela Marsons: Egy élet ára
Michelle Hodkin: The Evolution of Mara Dyer – Mara Dyer változása
Justin Cronin: A szabadulás
Jo Nesbø: Hóember
Robert Galbraith: A selyemhernyó
Lee Child: A baj nem jár egyedül
Karen M. McManus: Lehull a lepel
Dan Brown: Angyalok és démonok
Thomas Harris: A vörös sárkány
Ker Dukey – K. Webster: Pretty Stolen Dolls – Ellopott babácskák