We ​Are the Ants 18 csillagozás

Shaun David Hutchinson: We Are the Ants Shaun David Hutchinson: We Are the Ants

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

There ​are a few things Henry Denton knows, and a few things he doesn’t.

Henry knows that his mom is struggling to keep the family together, and coping by chain-smoking cigarettes. He knows that his older brother is a college dropout with a pregnant girlfriend. He knows that he is slowly losing his grandmother to Alzheimer’s. And he knows that his boyfriend committed suicide last year.

What Henry doesn’t know is why the aliens chose to abduct him when he was thirteen, and he doesn’t know why they continue to steal him from his bed and take him aboard their ship. He doesn’t know why the world is going to end or why the aliens have offered him the opportunity to avert the impending disaster by pressing a big red button.

But they have. And they’ve only given him 144 days to make up his mind.

The question is whether Henry thinks the world is worth saving. That is, until he meets Diego Vega, an artist with a secret past who forces Henry to question his… (tovább)

Tagok ajánlása: 14 éves kortól

>!
Simon Pulse, 2017
480 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781481449649
>!
350 oldal · ASIN: B00Z7C19A6
>!
Simon Pulse, 2016
464 oldal · keménytáblás · ISBN: 9781481449632

Enciklopédia 1


Kedvencelte 3

Várólistára tette 35

Kívánságlistára tette 34


Kiemelt értékelések

hpatrik97>!
Shaun David Hutchinson: We Are the Ants

We remember the past, live in the present, and write the future.

Ez egy olyan könyv volt számomra, aminél sokáig nem tudtam eldönteni, hogy mennyi csillagot fogok rá adni végül. Az elején furcsa és bizarr volt, erősen gondolkoztam rajta, hogy ez nem lesz több három, három és fél csillagnál. A közepe felé már kezdtem nagyon megkedvelni a karaktereket, és eljutottam egy olyan pontra, ahol már folyton a könyvön járt az agyam; itt már biztos voltam benne, hogy megérdemli a négy csillagot. A végére pedig felkerült az i-re a pont, egyértelmű volt az öt csillag.

Nem ez az első ilyen típusú LGBT könyv amit olvastam, viszont egyértelműen a legerősebb mind közül. A főszereplőnk, Henry Denton biztosan állítja, hogy őt számtalanszor elrabolták már az idegenek, és 140 napot adtak neki, hogy eldöntse: megmenti-e a földet, vagy hagyja pusztulni. Másnak talán egyértelmű lenne a válasz, Henrynek azonban egyáltalán nem ilyen egyszerű az élete. Egy problémás családdal és egy halott első szeretővel a háta mögött, komoly kétségei vannak a föld jövőjét illetően. Talán így ennyit mondanék magáról a cselekményről, a többi spoileres lenne.

Amilyen fura volt számomra Henry, annyira szerettem meg a végére. És nem csak őt. Több karakter volt ebben a történetben, akik egyediek és valóságosak voltak, azonban ami igazán tetszett, az pont az volt, hogy egyik karakter sem volt tökéletes. A pozitív karaktereknek is voltak hibáik, és a negatív karaktereket sem lehetett csak rossz címen feltüntetni, ez pedig egy olyan dolog, amit imádok a könyvekben. Továbbá hatalmas fordulatokkal van teletűzdelve a könyv, és olyan az egész történetvezetés, hogy még véletlenül sem tudod soha kitalálni, hogy merre halad a történet.

Az első könyvem volt az írótól, de biztos, hogy nem az utolsó!

lillia>!
Shaun David Hutchinson: We Are the Ants

Nagy elvárásokkal álltam neki ennek a könyvnek, és ilyen esetekben szinte mindig csalódás lesz a vége. Félre ne értse senki, egyáltalán nem rossz a regény, de valahogy nem azt kaptam az olvasás végére, mint amire számítottam.

Henry szimpatikusan őrült figura, és nagyon érdekes volt olvasni a világhoz, családjához és a közelebbi ismerőseihez fűződő gondolatait. Hiába volt állandóan a saját belső nyomorával elfoglalva, mélyen érzett, és próbált ott lenni a családjának és barátainak is, mikor szükség volt rá. És itt jött mindjárt az első problémám: Henry túl fiatal volt a regény cselekményéhez. Nem állítom, hogy valaki 16 évesen nem lehet olyan (mentális és nem mentális) helyzetben, mint ő, de ez a regény is beleesett a tiniregények fő hibájába: a legtöbb ilyen regényben a szereplők már túl vannak mindenen 16 éves korukra, olyan (kizárólag negatív) élettapasztalataik vannak, ami egy regény lapjain nagy ritkán „belefér”, de mikor mindenki szörnyű sorsot hordoz, hiteltelenné teszik az egészet. Ha Henry minimum 18-19 éves lett volna, jobban „csúszott” volna minden.

A regény emellett túl hosszú volt. Volt egy pont, amikor úgy éreztem, hogy ha még egyszer elolvasom a Jesse nevet (Henry nagy szerelme, aki még a regény kezdete előtt öngyilkos lett), a sarokba vágom a könyvet. A könyvet ugyan nem vágtam a sarokba, de még nagyon sokszor előkerült a név – miközben ugyanazokat a köröket futotta Henry belső monológja.

És a legnagyobb fájdalmam: a könyv hosszához képest nagyon hirtelen és egyszerűen lezárult minden. Kb.: spoiler Nem volt arányban a szenvelgős rész és a megoldó/lezárós rész. Úgy érzem, emiatt nem sikerült úgy átadni a könyv mondanivalóját, sőt, szinte elsikkadt a mondanivaló. Sokat időztünk Henry depressziós szörnyű napjaiban (és amikor azt mondom, hogy szörnyű, talán még nem is használok megfelelően erős jelzőt), és bár a szerző próbált rávilágítani, miért nem kér segítséget a srác a zaklatások ellenére, valahogy a szimpátiám és együttérzésem kezdett elfogyni a regény végére, mert aki ennyire balf@sz és nem tud kiállni magáért, az egy kicsit meg is érdemli a sorsát. (És mielőtt valaki kikérné magának, engem is zaklattak már /ha nem is úgy, mint Henryt/, így azért van elképzelésem ezeknek a dolgoknak az érzelmi vonzatáról.)
A végső megoldás amolyan „sok hűhó semmiért” érzést keltett bennem a túlegyszerűsítés miatt.

A legjobban a földönkívülis részek tetszettek, plusz az, hogy a szerző próbálta kicsit árnyalni a karaktereket. A legnagyobb szemétládáknak is adott néha 1-1 jó pillanatot (bár Marcus minimum elmekórtani eset, ahogy viselkedett), míg a jó karakterek is hibáztak néha. A mellékszereplők is tetszettek, Henry félőrült családja + Audrey és Diego is hozzátettek a történethez.
Mindenképpen próbát fogok tenni idővel a szerző más regényeivel is.

4 hozzászólás
Rileey>!
Shaun David Hutchinson: We Are the Ants

Leginkább arról marad számomra emlékezetes a könyv, hogy mennyi jó gondolat van benne. Post-iteket lehetne megtölteni vele.
A sci-fi része igazából analógia arra, hogy mi értelme élni, ha az élet szar. Jó kérdés.
Csak úgy lehetséges, ha elengedjük a múltat, és megéljük a jelent, hogy miénk lehessen a jövő. Szépen bemutatja, ahogy Henry erre a felismerésre jut.
Persze nem volt tökéletes, mert a sci-fi aspektus annyiban merül ki, hogy Henry agyal azon, hogy megnyomja-e a gombot vagy sem, és megkérdezi mindenkitől, hogy véget érjen-e a világ vagy sem.
Viszont nagyon szerettem Henry fikcióit, hogy ő hogyan képzeli a világvégét.

rumpelstiltskin>!
Shaun David Hutchinson: We Are the Ants

eleinte nehéz volt belerázódnom, nem kötött le, Henryt se kedveltem, a családját még annyira sem, a történet maga is nehezen kötött le-aztán megjelent Diego Vega.
enyhén vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban, de az biztos, hogy egy nagyon erős írás volt érzelmileg. bizonyos jeleneteknél elgondolkoztam, hogy talán jobb lenne, ha letenném és inkább aludnék, valóságos, felkavaró és fájdalmas volt, így már érthetővé vált Henry, bár még így sem lett a kedvencem. a többi karakter(főleg Diego) is remekül megírt karakterek, hibákkal, megbánásokkal.

mirez>!
Shaun David Hutchinson: We Are the Ants

“If you knew the world was going to end, but you had the power to stop it, would you?”

AniRg>!
Shaun David Hutchinson: We Are the Ants

Jó könyv. Nem is ragoznám. Az egyetlen dolog, ami miatt csalódott vagyok, hogy egy ürlényes sci-fi-re számítottam, de ez valójában egy kortárs ifjúsági regény.


Népszerű idézetek

JustABookishSoul P>!

The problem with choices is that I usually make the wrong one.

65. oldal

JustABookishSoul P>!

That's the problem with memories: you can visit them, but you can't live in them.

97. oldal

JustABookishSoul P>!

If life were fair, the smartest among us would be the wealthiest and most popular. If life were fair, teachers would make millions, and scientists would be rock stars. If life were fair, we'd all gather around the TV to hear about the latest discovery coming out of CERN rather than to find out which Kardashian is pregnant.

198. oldal

Kapcsolódó szócikkek: CERN
JustABookishSoul P>!

If a kid looks like he doesn't give a shit, it's not because he doesn't believe in himself anymore; it's because no one else believes in him.

383. oldal

JustABookishSoul P>!

People don't really change, they just find something else to give their life meaning.

383. oldal

JustABookishSoul P>!

I saw the world from the stars' point of view, and it looked unbearably lonely.

258. oldal

JustABookishSoul P>!

We were two bodies floating in space, brighter than stars.

189. oldal

Dorka_>!

„It doesn't matter.”
„Of course it does.”
„We're all going to die.”
„Which is why it matters.”

133. oldal

JustABookishSoul P>!

When the days are darkest, dear, you latch on to happiness wherever you find it.

103. oldal

Dorka_>!

If the world needed someone as pathetic as me to save it, we were better off dead.

54. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Xiran Jay Zhao: Iron Widow
Alechia Dow: The Sound of Stars
Brandon Sanderson: Skyward
Stephenie Meyer: The Host
Orson Scott Card: Ender's Shadow
Rachel Manija Brown – Sherwood Smith: Stranger
Eliot Schrefer: The Darkness Outside Us
Adam Silvera: The First to Die at the End
Hank Green: An Absolutely Remarkable Thing
Joe Schreiber: The Mandalorian (angol)