A ​szomszéd pár 107 csillagozás

Shari Lapena: A szomszéd pár

A ​szomszédod azt mondta, nem akarja, hogy átvidd a hat hónapos kislányodat a vacsorapartira. Ez nem személyes ügy, egyszerűen nem bírja a gyereksírást. A férjed azt mondta, minden rendben lesz. Hiszen tényleg csak a szomszédba mentek. Viszitek a bébiőrt, és felváltva átugrotok megnézni, hogy jól van-e a kicsi. A lányod édesen alszik, alig egy órája, hogy utoljára ránéztél. De most, ahogy rohansz fel a lépcsőn a síri csendben, a legszörnyűbb rémálmod válik valóra. A kisbaba eltűnt. Még soha életedben nem kellett kihívnod a rendőrséget, most meg tele van velük az egész ház. És ki tudja, mit találnak.
A szomszéd pár letehetetlenül izgalmas thriller, fordulatos és hátborzongató, egyben érzékeny és okos regény, amely nem mulasztja el feltenni a kínzó kérdést: vajon te elég jó szülő vagy?

„A valódi férfiak női írókat olvasnak – az olyan könyvek miatt, mint ez.”
Lee Child

„Finoman kidolgozott és borotvaéles. A szomszéd pár az elolvasása után még sokáig nem… (tovább)

>!
Alexandra, Pécs, 2017
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634470427 · Fordította: Bujdosó István

Kedvencelte 8

Most olvassa 6

Várólistára tette 59

Kívánságlistára tette 67

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Infierno>!
Shari Lapena: A szomszéd pár

Nem igazán krimire számítottam, amikor belekezdtem a könyvbe, sokkal inkább az általam imádott pszicho-thrillerre. Ehelyett kaptam egy ízig-vérig nyomozós történetet. Ezt elfogadtam, és megpróbáltam élvezni. Ami sikerült is, alig bírtam letenni. Amikor éppen kezdtem volna megunni, mindig előjött egy új nyom, amin haladva talán előrébb juthatunk.

A címet nem igazán értem. Igen, azzal indítunk, hogy két főszereplőnk a szomszéd párnál vacsorázik, amikor eltűnik a kislányuk. De lényeges szerepük szerintem nem igazán van, főleg nem a pár férfi tagjának, Grahamnek.

Egyik szereplőt sem sikerült megkedvelnem, elvesztették a szimpátiám, amikor magukra hagyták egy vacsora kedvéért a fél éves kislányukat. Ezenkívül sírtak, zokogtak és remegtek. Anne annyiból volt ellenszenves, hogy rögtön a szüleiért ugrott, akik aztán jól ellátták őket pénzzel. Ez Marco szemszögéből nagyon zavaró lehet, hogy mindenbe be kell őket vonni, csak mert pénzük van. Mintha nem kettejükről szólna ez a házasság, hanem Anne+Marco+Anne szülei.És persze, ha van pénz, az embernek máris el kell adnia magát, csak mert úgy érzi, tartozik. Szóval szerintem egy házasság két emberről szól. Lehet bármennyi pénze a szülőknek, nem mászhatnak be a lányuk magánéletébe.

Talán annyiból volt benne egy kis pszicho szál, hogy Anne-nek volt egy kis mentális betegsége. Ami aztán a végén úgy fejbe csapott! Kíváncsi lettem volna nagyon, hogy hogyan fojtatódik, de kicsit váratlan volt. Összességében egész élvezhető kis történet volt.

Iustitia >!
Shari Lapena: A szomszéd pár

Akár működhetett volna. Sőt, az első kétharmadban milyen jól működött is! Aztán kezdtek valahogy félremenni a dolgok, az amúgy épp eléggé, de nem túlságosan bonyolult szálakat nem tartotta eléggé kordában az írónő, így a végére az irányítás egy kicsit kicsúszott a kezéből. Az elgondolás érdekes volt, az első és még a második csavar is izgalmas, viszont a harmadik már igazán felesleges. Nem attól lesz feltétlen jó egy könyv, hogy ide-oda kapkodhatja az olvasó a fejét, én sokkal inkább örültem volna ebben az esetben még egy kerekebb, tisztességesebb lezárásnak, legalább egy későbbi after jelenetnek, amiben talán elnyerhették volna a szimpátiám a főszereplők.

Zanit>!
Shari Lapena: A szomszéd pár

Kétségeim voltak, hogy egyáltalán végig tudom-e olvasni, annyira felpiszkált már a könyv eleje. Hogy a bánatban lehet egy csecsemőt egyedül otthon hagyni? Akkor is, ha csak a szomszédba mész át…
Aztán egyik csavar jött a másik után, úgy gondoltam, ebből még lehet valami. A végére már túl sok lett a fordulatokból, spoiler
Összességében nem rossz, bár az eleje túl vontatott, a vége túl tömény.

Lobelin P>!
Shari Lapena: A szomszéd pár

Kb. a háromnegyedéig eléggé egyszerű történetnek tűnt, gondolkodtam is, hogy most ez miiii? Na, de az utolsó egynegyed…

napsugar213>!
Shari Lapena: A szomszéd pár

Ez volt az első könyvem amit kölcsönkértem , de nagyon megérte. Nagyon tetszett a könyv. És ez volt a második pszicho thriller könyv amit elolvastam, És idáig mind a két könyv nagyon tetszett, úgy hogy nem ez volt az utolsó ilyen könyv.

Viv89>!
Shari Lapena: A szomszéd pár

Szuper jó könyv. Nálam a letehetetlen kategória volt.

CheshireCat>!
Shari Lapena: A szomszéd pár

Kicsit félve álltam neki a könyvnek a sok negatív értékelés okán, viszont azt kell, hogy mondjam, számomra nem volt olyan gáz ez a könyv. Sőt, nagyon élveztem az olvasását, vártam, hogy mik lesznek az újabb csavarok, fejlemények. A szomszéd pár, akár ezekről, akár azokról van szó, a végtelenségig unszimpatikusak. A nagyszülők szintúgy. Maximum a nyomozó adott okot némi szimpátiára, viszont összességében nem tetszett a karakterek kidolgozása. Viszonylag hamar átrágtam magam a sztorin, így pozitív csalódás volt, nem bántam meg, hogy megvettem! :)

sárköziági>!
Shari Lapena: A szomszéd pár

Nem nagyon szoktam krimit olvasni, a nyomozós sorozatok is untatnak. Ezekben a történetekben az áldozatok csak a rejtélyt jelentik, egy izgalmas kihívást, nem jelenik meg az emberi oldal.

Nos, ez nem mondható el erről a regényről. A 320 oldal nagy részét a sírás, a gondolkodás, saját maguk és mások hibáztatása tölti ki. Ennek ellenére sem tudtam igazán együttérezni a szülőkkel, egyik szereplő sem lett szimpatikus számomra. Anne, az anya hihetetlenül életképtelen, valahol megragadhatott gyerekszinten ("a rendőrség nem a barátjuk" – egy érett ember nem így fogalmazná meg). Akármennyire sajnáltam, mert el sem lehet képzelni a fájdalmát, olyan sokszor lett leírva róla, hogy sír, zokog, remeg, hogy már arra gondoltam, valaki adhatna neki egy pofont. Vagy ha számoltam volna a „sír” szó összes előfordulását, jó ivós játékot játszhattam volna. Marco, az apa legpozitívabb tulajdonsága (nekem) az olasz származása volt… A nyomozó kevesebbet szerepelt, mint vártam, a könyv második felében alig jelent meg.

Az író stílusán még csiszolhat, nekem túl rövidek voltak a mondatok, néhol feleslegesen említett meg egyértelmű dolgokat, a belső monológok, a függő beszéd pedig kissé döcögött. A párbeszédek élethűbbek voltak.

Lassan indultak be az események, a végére maradtak a legnagyobb izgalmak. A kedvencem a csattanó volt a legvégén. Így kellett ezt befejezni! *thumbs up*

Egyszeri olvasásnak jó szórakozás volt – most pedig adom is tovább anyukámnak, aki kifejezetten szereti a krimiket.

Brigi_U>!
Shari Lapena: A szomszéd pár

Nekem tetszett. Azt valóban el kell ismerni, hogy a sztori bevezetése nagyon vontatott. A könyv háromnegyed része csak az alaphelyzetet taglalta: a pár aggódik az eltűnt gyerekért, senki nem tud semmit, mindenki ideges, és többször kihallgatják a szülőket. Mire beindul a történet, és egyáltalán kiderül bármilyen új infó a rablásról, sok-sok oldalon kell átverekednie magát az olvasónak. Ez lehet sokaknak untató. Ellenben a vége kárpótol: az utolsó részekbe sűrítette az író a fordulatokat és a megdöbbentő részleteket, amikre abszolút nem számítottam. A karakterek valódi motivációja csak a végén derül ki, ami nekem élvezetessé tette a könyv olvasását.
Azt viszont meg kell jegyeznem, hogy a valóságban ez a történet nem állná meg feltétlenül a helyét. A nyomozó karaktere szimpatikus, de számomra túl sok dologra „jött rá magától”. (A könyv végéről még hiányoltam a nyomozó gondolatait a végkifejlettel kapcsolatban, ha már a történet elején szó volt ezekről.) Ami még nagyon szemet szúrt ilyen téren, az a magánnyomozó megbízása.. számomra az is olyan életszerűtlen, tipikus történetelem. Anne „betegsége” úgyszintén.

Egyik karaktert se tudtam igazán megkedvelni. A párbeszédek túl sablonosak néhol, a jellemeik nem különböznek egymástól igazán.

Ami elgondolkodtató és tetszett, az a zárás, ami újabb kérdéseket vet fel. Olyan érzésem volt, hogy tudni akarom, hogy ez akkor most hogy folytatódik, vagy Anne-el mi lesz ezután. Nyilván kiderül majd mit tett a végén, és ez beárnyékolja a boldog befejezést.
Szóval azt kell mondjam, nem rossz könyv, de kicsit elrugaszkodott a valóságtól. Ahogy fentebb írtam, vannak benne kifogásolható, apróbb hibák, de én ettől függetlenül tudtam élvezni.


Népszerű idézetek

>!

Csakhogy az ember nem marad örökre huszonkét éves.
Mindenki felnő egyszer. A dolgok változnak.

2 hozzászólás
melindaa_toth >!

Alakoskodik. Nem ezt teszi mindenki? Mindenki képmutató, másnak mutatja magát, mint ami valójában. Az egész világ nem áll másból, mint hazugságból és csalásból.

235/293

>!

A rendőrautók kísérteties fénye még mindig ott játszik a falakon.


Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Heidi Perks: Mint a szemed fényére
Chevy Stevens: Aznap éjjel
Gilly Macmillan: Kilenc nap
Mary Higgins Clark: Hová tűntek a gyerekek?
Stephen King – Peter Straub: A fekete ház
Carla Norton: Hajszál híján normális
Amy Gentry: Ki ez a lány?
Mary Higgins Clark: Ha kimondod a nevem
Ali Land: Én vétkem
Elizabeth Haynes: A lélek legsötétje