A ​suttogó 70 csillagozás

Shannon Hale: A suttogó

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„Anidori-Kiladra ​Talianna Isilee volt a becsületes neve, és a Kildenree nevű kiskirályság koronahercegnőjeként látta meg a napvilágot a születése után pontosan három nappal. Addig ugyanis ki sem nyitotta a szemét…” És bár egész életében arra készült, hogy egy szép napon királynő lesz belőle, a sors különös szeszélye folytán mégsem léphet szülőhazája trónjára. Mint minden földi halandónak, neki is meg kell tapasztalnia, hogy széles e világon minden másképpen van, mint aminek látszik: az udvarhölgy valójában közönséges szélhámos, a hűséges katonák mindenre elszánt bérgyilkosok, a libapásztorlány a trónörökös jegyese, a régi barát halálos ellenség, a testőr álruhás királyfi…
Megakadályozható-e még a küszöbön álló háború szép szóval, meggyőzéssel és jóindulattal ebben a fenekestül felfordult világban? Vagy már a tündérmesékben is diadalmaskodik az ármány és az erőszak a józan ész, az igazság ellenében, elpusztítva az öröknek hitt emberi értékeket?
A Grimm-testvérek költői… (tovább)

Eredeti mű: Shannon Hale: The Goose Girl

Eredeti megjelenés éve: 2003

>!
General Press, Budapest, 2005
404 oldal · ISBN: 9639598623 · Fordította: Németh Anikó

Kedvencelte 40

Most olvassa 1

Várólistára tette 48

Kívánságlistára tette 58

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
tinuviel89
Shannon Hale: A suttogó

Mindig is a kedvenc meséim közé tartozott A libapásztorlány. Ez a regény a mese lírai, különleges feldolgozása. Ez a kedvenc művem az írónőtől. Véletlenül találtam rá, azt hiszem antikvár vettem, már többször újraolvastam.

1 hozzászólás
>!
marcipáncica
Shannon Hale: A suttogó

Hát, elég nagy csalódás volt, a fülszöveg és az itteni értékelések alapján sokkal jobbra számítottam. Gyönyörűséges mesekönyv helyett kaptam egy béna 12 egy tucat young adult történetet, minimális fantasy/mese elemekkel. A történet nem volt izgalmas, kiszámítható volt, még egy meséhez képest is, csavaroktól teljesen mentes (a „nagy” csavar égbekiáltó volt a történet eleje óta, minden előismeret nélkül is), a karakterek számomra egyáltalán nem voltak szerethetők, túlságosan sarkítottak és sekélyesek voltak.
Viszont, ami kárpótolt valamelyest, és ami legalább hű volt az ígéretekhez, azok a kis népmesék, amik felbukkantak a történetbe szőve. Ezek rövidségük ellenére is köröket vertek a fő szálra, érdekesek voltak, aranyosak, és szépen komponáltak. Kár, hogy az írónő nem ezt a vonalat erőltette, hanem elment egy sablonos irányba, amiből amúgy is túltengés van a piacon.

2 hozzászólás
>!
brena
Shannon Hale: A suttogó

Nem úgy olvastam, hogy ez egy feltuningolt mese:)))Nekem nagyon tetszett,tényleg nagyobb hírverést érdemelne a könyv és a kisebbeknek kötelező kéne legyen. Gyönyörűen megírt,kalandos,izgalmas,varázslatos és persze szerelmi szál is van benne.
No és happy end persze:)))

9 hozzászólás
>!
rafaelo0824
Shannon Hale: A suttogó

Nagyon szeretem a mesefeldolgozásokat, és szerencsére ez a kötet sem okozott csalódást. Imádtam az egészet, a viszonylag rövid mese köré épített világot, a szereplőket, és a különleges hangulatot is. Sajnálom, hogy ilyen sokáig hagytam olvasatlanul a polcomon, de most legalább már tudom, hogy biztos helye van ott.

2 hozzászólás
>!
Moncsycsy
Shannon Hale: A suttogó

Annyira sajnálom, hogy ezt a regényt ilyen kevesen ismerik a molyon. Pedig egy imádnivaló mesefeldolgozás A libapásztorlány történetéről.
+1 csillag, mert a cselekmény ízig-vérig izgalmas volt
+1 csillag, mert tele volt meglepő fordulatokkal
+1 csillag, mert sok szerethető karakter is volt benne
+1 csillag, mert a különböző mesei elemektől egyedi volt
és +1 csillag, mert a poéngyilkos fülszöveg ellenére is teljes mértékben élvezhető volt. Még újraolvasásra is. :))

3 hozzászólás
>!
borga
Shannon Hale: A suttogó

Érdekesnek találtam, hogy milyen lehet egy már ismert és elég rövid meséből regényt kanyarítani. Nos, ez kifejezetten jól sikerült. Nincs túlbonyolítva, de gördülékeny, a szereplők sincsenek agyoncizellálva, de jellegzetessé tették őket, kicsit talán sablonosak, viszont ez nem hátrány.
Úgy is élvezhető, hogy lehet tudni a végkifejletet (ennél spoileresebb témát talán nehéz is lett volna találni, mint egy közismert történet felbővítését).
Ami nagyon tetszett, az Ani – Isi tudománya, a madarakkal, társaikkal szólás. Nem ám csak úgy belevágják, hogy mágia, oszt kész, ne firtassuk, hogy lett, hanem szépen elmondja, hogy ahhoz, hogy gyakorlatilag érteni kezdjük a környezetünket (és ebben szerintem nem csak az állatok, erdő van benne, hanem tulajdonképpen az emberek is), nos ehhez figyelni kell, asszimilálódni kell, bele kell érezni, mert az belátóbbá, bölcsebbé, jobbá tesz.
Ez tök korrekt tanulság egy mesében, túl azon, hogy a sánta kutya hogy szokott járni a hazugokkal való versenyben. :)

>!
bfg3 P
Shannon Hale: A suttogó

Gyengére sikerült mesefeldolgozás? Hát, igen.
Minden történelmi ismeret nélkül összetákolt álközépkori miliő? Ja.
Béna young adult sztori, minden elképzelhető klisével? Most komolyan, mit vártam?

Ó, hogy van-e bármi megmentő apróság? Mit tesz isten: van.
Eredetileg azzal az elvárással fogtam bele, hogy egy remélhetőleg jól sikerült mese-továbbgondoláshoz lesz szerencsém (mint például ez), bár ha megnéztem volna, miket írt még a néni, alighanem megkíméltem volna magam a csalódástól.
Igaz viszont, hogy minden bénasága ellenére kár lett volna kihagynom, ugyanis van benne egy apróság, amiért megérte megszenvedni: a fiktív népmesék.
Egyszerűen zseniális, ahogy félmondatok, utalások formájában elcsöpögteti a motívumokat, töredékeket a könyv folyamán – és még mitológiai háttér is van! (Komolyan mondom, kigyűjtöm @Mesemondó-nak az összes darabkát, és megérdeklődöm, van-e megfelelője a valóságban.) Az egyetlen teljes terjedelmében elmesélt, lovas sztoritól pedig konkrétan padlót fogtam. (Jön az idézet, csak hosszú lesz begépelni.)
Néha egyszerűen nem értem, hogy egy-egy ilyen képzelőerővel megáldott szerző miért nem veszi a fáradtságot, nézi kritikus szemmel az írományait, választja ki azt, amiben tényleg tehetséges, és csiszolja azt tökélyre. Ja, hogy a piac igényei? Ajánlom e témában tanulmányozni H. P. Lovecraft ars poteicá-ját.

>!
Kecsüszo_geiko
Shannon Hale: A suttogó

Hm… számomra egyszerre volt túl sok és túl kevés..
A főhősnő nagyon is emberire sikeredett ez is egyszerre volt üdítő és zavaró; némiképp Szabó Magda Zsófikájára emlékeztetett a maga kis gátlásaival/gátoltságaival ( Szabó Magda: Mondják meg Zsófikának! )

A regény cselekményvezetése számomra nehézkes, töredezett volt. A cím sem nyerte el a tetszésemet az eredeti: The goose girl- azaz a libapásztorlány sokkal jobban tetszett, és utalt az eredeti mesére is.. A suttogó némiképp áthallásos több szempontból, de itt talán nem a legszerencsésebb módon.

Sokalltam benne a belső történéseket- egyszerre olvastam felnőttként és mesére vágyó kis/nagy lányként- a felnőttet nem zavarták ezek, de a kis/nagy lányt igen.

Ambivalens érzésekkel csuktam be ma reggel..még érnie kell bennem. Ha nem felejtem el, újra írok, mire jutottam vele.

>!
Morgana
Shannon Hale: A suttogó

Csodálatos mese! Nagyon megfogott! Minden korosztálynak csak ajánlani tudom…


Népszerű idézetek

>!
Amrita IP

Senkit se ismerek, aki annyira hasonlítana a mohára, mint te.

318. oldal

11 hozzászólás
>!
zsofigirl

Egy könyv száz másik illatát hordozta magában.

284. oldal

>!
zsofigirl

Néha úgy érzem, mintha az emberek véleménye határozná meg azt, hogy ki is vagyok valójában.

339. oldal

>!
Amrita IP

– Hallod a fák beszédét, érzed a fenyő suttogását, látod a szelet, mikor az erdő álmait röpíti feléd…

114. oldal

>!
zsofigirl

A nagynénémnek viszont az volt a véleménye, hogy ha nem mesélünk egymásnak ilyen különös történeteket, akkor azt sem fogjuk elhinni, ha velünk történik valami ehhez hasonlóan furcsa, szokatlan dolog.

184. oldal

>!
shellycoat P

– Szeretnék egy lovat. Barátomnak – mondta Ani. – Nagyon szeretnék.
Arra gondolt, talán egy ló nem fogja ütögetni egy játék karddal, mint a kisöccse szokta, és nem bánik úgy vele, mintha üvegváza volna, amelyet mindenképp össze kell törni, és nem sugdolózik majd a háta mögött, mint a palotában lakó többi gyermek.

19. oldal

1 hozzászólás
>!
zsofigirl

Úgy érezte, itt az idő, hogy megmérettessék, mennyit is ér – hogy meghozza a szükséges döntéseket, hogy megtalálja a saját útját, hogy ne essen el többé csak azért, mert mások azt mondják, ennek így kell történnie, és ne csak akkor állhasson meg, amikor mások engedélyt adnak erre neki.

185. oldal

>!
zsofigirl

Nem is hozzá beszélt a szél, csak mondta a magáét, mintha a léte azonos lenne a beszéddel.

273. oldal

>!
zsofigirl

Alighogy kimondom, máris úgy érzem, változtatnom kellene rajta, hogy ugyanolyan jól hangozzék, mint a többi történet is, amelyeket a béreseknek meséltem. Azt szeretném, ha olyan hatásosan kezdődne, mint egy bál, és olyan halk suttogással végződne, mint amikor az édesanya betakarja este a gyermekét elalvás előtt.

301. oldal

>!
Amrita IP

A Teremtő kimondta az első szót, és erre minden, ami csak a földön létezett, felébredt, nyújtózott egyet, kitátotta a száját, magába fogadta a szót, majd ki is mondta azt. Sok-sok csillagkép adta tovább a szót, egyik a másikának. A szél a sólyomnak, a csiga a kőnek, a béka a susogó sásnak… Ám olyan hosszú idő telt el és olyan sok változás történt azóta, és olyan sokan haltak meg közülük, hogy ez a nyelv szinte teljesen feledésbe merül. A nap azonban ma is ugyanúgy kél fel és nyugszik le, a csillagok továbbra is ugyanazt az utat járják be az égbolton, és ameddig létezik mozgás és van harmónia a világban, addig élni fognak a szavak.

15. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Mary Pope Osborne: Delfinek hátán
Tom Watson: Pálcikakutya
Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő
Roald Dahl: Charlie és a csokigyár
Holly Webb: Pille új otthonra lel
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
Holly Webb: Cica a hóban
Neil Gaiman: Szerencsére a tej
J. R. R. Tolkien: A hobbit
Matt Haig: A lány, aki megmenti a karácsonyt