Rabbik ​és gojok 10 csillagozás

Shalom Auslander: Rabbik és gojok

Ősi törvény, hogy a királyi udvarban egyedül a Bolond engedhet meg magának mindent – nos, modern kori utódként ezzel a rendkívüli előjoggal él a szerző, aki a szatirikus humor üvegén keresztül jeleníti meg az izraelita Teremtőt, valamint az ő választott népét, a maguk szeretnivaló, írói tollhegyre kívánkozó tökéletlenségében. Kötete tizennégy elbeszélést tartalmaz, amelyekből megtudhatjuk, miként ébredt Bobo, a csimpánz tökéletesen öntudatra, milyen Isten, ha nagyon-nagyon ideges, hogy hogyan végződött Stanley Fisher önvizsgálata a Negev-sivatagban, mi módon változott át a vézna „jesívabócher”, Motty izompólós, szőrösmellű goj szépfiúvá vagy hogy miért építtetett az Úr bárkát Schwartzmannal. Az ortodox zsidó kultúrát görbe tükörben, jó nagy adag (ám roppant szórakoztató) gonoszkodással ábrázoló mű a Woody Allen-féle gátlástalan humorra nyitottak számára ajánlható.

Eredeti cím: Beware of God

Eredeti megjelenés éve: 2005

>!
Konkrét Könyvek, Budapest, 2007
242 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789637424236 · Fordította: Dobos Gergely, Polyák Béla, Totth Benedek

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 8

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Frank_Spielmann I
Shalom Auslander: Rabbik és gojok

Hát ez zseniális!

A szerző gyilkos gúnnyal támadja az emberi butaságot ebben a könyvben, és annak a legnépszerűbb formáját: a vallást. Még nem találkoztam írással, amelyik jobban rávilágított volna a vallás esztelenségére, a gondolkozás hiányának káros hatására. Kigúnyolja a keresztényeket, a muszlimokat, a zsidókat is persze, és a magának a pénzt istenül választó ember"faj"-t is.

Mellesleg a humora majdnem olyan jó, mint Woody Allené, csak csiszolnia kéne. Na jó, azért Woody Allené sokkal jobb, de hát mit tehetünk? Még így is érdemes ezt a könyvet elolvasni.

>!
Aurore
Shalom Auslander: Rabbik és gojok

Te boldog csirke!, mit írjak, hogy ne szontyolítsam el oan naon a @Frank_Spielmann-t, aki az én legjobb barátom, és akitől nem mellesleg e könyvet kaptam? Ó, jaj nekem. Ajvé, córesz.

Oké, vallási szatíra meg minden, borzolja az ember kedélyeit. S egyeseknek még annál is jobban borzolja, mert zsidókról van szó. De nem ez a bajom vele. Hanem az, hogy ha nagyon bele akarnék gondolni, akkor majd' minden történetéről le tudnám rántani a leplet, hogy a saját világán belül hol logikátlan. Ezen kívül – sőt talán épp emiatt – olyan „jófejeskedőnek” éreztem ezeket a történeteket, amitől engem kiver a frász, s ami egyébként szerintem a kezdő írók sajátja. Azért, mert egy következő kötetben már nem engedhetik meg maguknak ezt a stilisztikai bakit, mert a kiadó úgy elhajtja őket, mint a pinty.

Ingadozom, hogy 3,5* vagy 4*. Akkor nézzük: az összmondanivalója is rendben van tulképp, egyszer-kétszer tényleg jókat rötyögtem rajta (igaz, szigorúan magamban), meghát ez ilyen zsidós dolog… no jó, minden szentnek maga felé hajlik a keze, üsse szendvics, legyen 4*!

>!
Konkrét Könyvek, Budapest, 2007
242 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789637424236 · Fordította: Dobos Gergely, Polyák Béla, Totth Benedek
1 hozzászólás
>!
MariannaMJ
Shalom Auslander: Rabbik és gojok

Megnevettetett. De összességében nem tudom hova tenni az írásokat.

4 hozzászólás
>!
ervinke73
Shalom Auslander: Rabbik és gojok

Hatásvadász, de tele zseniális pillanatokkal; felszínes, de szédítő mélységekkel; közönséges, de így mond olykor sokat.


Népszerű idézetek

>!
Frank_Spielmann I

A szakértők attól borultak ki teljesen, hogy a Legeslegóbb Ótestamentum szövege az utolsó betűig tökéletesen egyezett az utána keletkezett Nem Annyira Ó Ótestamentumok szövegével, egyetlen rövidke a legelső kőtábla legtetejére bevésett bekezdés kivételével. Úgy tűnt, ezt a bekezdést a későbbi kiadásokból egyszerűen kihagyták. A bekezdés így hangzott:

A következő mű teljes egészében a képzelet szülötte. Bármilyen egyezés élő vagy halott személyekkel pusztán a véletlen műve.

Stan elveszett könyve

15 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

A kabbalisták aggódtak, és ami még rosszabb, elfogyott a cigijük.

Még egy halál

1 hozzászólás
>!
cassiesdream

– Hé, Gabi! Gabi! – kiáltott ekkor a Csirke. – Szerinted hogyan van a szöveg: „Hajad Izrael”, vagy „Halljad Izrael”?

209. oldal, Isten egy nagy, boldog csirke (Konkrét Könyvek, 2007)

>!
Frank_Spielmann I

Isten megjelenik egy partin. Ön szerint hogyan viselkedik?
(A) Ő a társaság középpontja.
(B) Petrezselymet árul.
© Részegen botrányt csap.

Mind tökegyformák

>!
Frank_Spielmann I

Mrs. Schwartzman sokkal jobban szerette Jay Lenót, mint Istent.

Jay Leno nem állított be hozzájuk, amikor épp kedve szottyant rá. Jay Leno nem fenyegetőzött azzal, hogy eltörli az emberiséget a föld színéről. Jay Leno nem parancsolta meg Mrs. Schwartzman férjének, hogy építsen arany oltárt a kert végében, és áldozzon fel rajta egy nőstény kecskét.

Próféták dilemmája

>!
Frank_Spielmann I

Anyám szerint az orrplasztika azoknak való, akik szégyellik, hogy zsidók.

Tippek gyerekeknek holokausztra

>!
Aurore

    James Caan zsidó. Ő játszotta Sonnyt a Keresztapában.

    Art Garfunkel a Simon and Garfunkelből tökre úgy néz ki, mint Sonny, és ő is zsidó.

85. oldal, Tippek gyerekeknek holokausztra (Konkrét Könyvek, 2007)

5 hozzászólás
>!
Aurore

Charlie Brown a dobókörben áll. Szakad az eső.
    Charlie Brown eldobja a labdát.
    PUFFF! Valaki olyan erővel üti ki a labdát, hogy az röptében eltalálja Charlie Brownt, aki erre kiesik a cipőjéből.
    Charlie Brown megpördül és hanyatt esik a dobókörben.
    Odajön Linus a második elkapó ponttól és Schroeder az alappontról.
    Linus azt mondja: – Hát nem hihetetlen, Charlie Brown, hogy ezek a nyavalyás Schulz-pártiak legyőztek minket?
    Schroeder azt mondja: – Megmondom én, mi a hihető. Én hiszek az Emberben. Hiszek az érzésekben, a zenében, a művészetben. Hiszek abban, hogy mind egy-egy különálló része vagyunk egy nagy Istennek, és ha egymást szolgáljuk, azzal végső soron önmagunkat szolgáljuk.
    Azzal elballag.
     – BUZI! – kiabál utána Linus.

202-203. oldal, Aprítsd a barbárokat, Charlie Brown! (Konkrét Könyvek, 2007)

>!
Frank_Spielmann I

– Ez csalás – jelentette ki a pápa. – A leggyalázatosabb és legarcátlanabb csalás, értéktelen hamisítvány.
– Hamisítvány? – hökkent meg Stanley, és közelebb hajolt a pápa asztalán heverő kőtáblához. – Ez egészen biztos?
– Hamisítványnak kell lennie – szólt a pápa.
– Annak kell lennie, vagy az?
– Az – szólt fenyegetően a pápa –, mivel annak kell lennie.
Azzal megragadta pásztorbotját, és jól gyomorszájon vágta Stanley-t.
– Világos? – kérdezte a pápa.

Stan elveszett könyve

>!
Frank_Spielmann I

A The New York Times egyik 1934-es cikke szerint „alaptalan szóbeszéd”, hogy a nácik a zsidóság kiirtására készülnek.

Tippek gyerekeknek holokausztra

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Marcello D'Orta: Isten ingyér teremtett bennünket
Christopher Moore: Biff evangéliuma
Jonathan Safran Foer: Minden vilángol
Jonathan Swift: Hordómese
Kevin Hearne: Hammered – Elkalapálva
Jeaniene Frost: Félúton a sírhoz
Bill Watterson: Varázslatos világ
Kurt Vonnegut: A hazátlan ember
Rob Reger – Jessica Gruner: Emily the Strange – Különös különcségek
Julie James: Gyakorlat teszi a mesterkedőt