Mindenki ​hazudik 7 csillagozás

Az vagy, amire klikkelsz
Seth Stephens-Davidowitz: Mindenki hazudik

Nő-e ​az erőszakos bűncselekmények száma a média hatására?
Mennyit szexelnek ténylegesen az emberek?
Hányan vannak, akik el is olvassák a könyvet, amit megvettek?
Kijátszhatjuk-e a tőzsdepiacot?
Hány rasszista élhet valójában az egyes országokban?
Te tényleg az vagy, amire klikkelsz?

Seth Stephens-Davidowitz, a Harvardon végzett közgazdász, a Google volt adattudósa, a New York Times rovatvezetője szerint az, amit az emberekről gondoltunk, nagyrészt totális tévedés. Hogy miért? Azért, mert az emberek hazudnak. Hazudnak a barátaiknak, a szeretőiknek, az orvosuknak, a közvélemény-kutatóknak – és önmaguknak is.
Csakhogy… Az internet korában már nem kell arra hagyatkoznunk, amit az emberek magukról mondanak! A keresőmotorok, a közösségi oldalak, a randi- és a pornóoldalak digitális aranybányák a Big Data kutatóinak. Valós képet adnak arról, mit gondolnak, mit akarnak, mit tesznek valójában az emberek. Ezekből az adatokból megtudjuk, milyenek… (tovább)

Eredeti mű: Seth Stephens-Davidowitz: Everybody Lies

>!
Athenaeum, Budapest, 2019
360 oldal · ISBN: 9789632938684 · Fordította: Szieberth Ádám
>!
Athenaeum, Budapest, 2019
360 oldal · ISBN: 9789632938981 · Fordította: Szieberth Ádám

Kedvencelte 1

Most olvassa 4

Várólistára tette 61

Kívánságlistára tette 60

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
mate55
Seth Stephens-Davidowitz: Mindenki hazudik

Gyanítom, hogy a pornográfia könnyű hozzáférhetősége az emberi történelem egyik nagy tragédiája, a tökéletes szexuális kapcsolatok pusztítója.” (Seth Stephens-Davidowitz) Az igazság nem számít annyira, mint gondolnánk. Ami fontos, az, amit igaznak tartunk. Képzeld el, hogy mennyi információ áll rendelkezésre az internetes keresések során. – Könyv arról, hogy milyen adatok használhatók fel az emberi viselkedés, a gondolkodás, az érzelmek és a választási lehetőségek megértésének javítására. Az alapötlet az, hogy ha megkérdezik az embereket viselkedésükről vagy a különböző felmérések által, (akár névtelenül is) akkor is gyakran hazudnak. Seth Stephens-Davidowitz (egy rejtett világot feltárva) azonban a Google, a nyilvános archívumok, a szociális média és hasonlók óriási adatállományainak elemzésével rengeteg választ tudott feltárni a rejtélyes kérdésekre. De nem nagyon tetszett. Mert, egyrészt, olyan technikákat vitat meg, amelyeket a marketingesek már réges-rég használnak, másrészt hajlamos volt arra, hogy a deviáns viselkedésekre összpontosítson, harmadrészt túlnyomó részben az USA-ban elvégzett kutatásokra támaszkodjon. Nagyon óvatos a mögöttes feltételezésekről, a helyes és helytelen értelmezéséről és a válaszokkal (az adatokat úgy írja le, mintha egy tűt keresne egy szénakazalban…) Véleményem szerint csaknem felére vághatnánk anélkül, hogy befolyásolná a tartalmat. Példának okáért: spoiler Veszélyesen megtévesztő, félig megalapozott érveléssel, véletlenszerű példákkal, többnyire értelmetlen dolgokról írja le következtetéseit. Természetesen a szerző egy zseni (a könyvek eladásának sikere az időzítésében rejlik), de öt év múlva azonban az észrevételei nyilvánvalóan lerágott csontnak tűnnek, annak ellenére, hogy most frissnek és újnak mutatják magukat. A könyv azt állítja, hogy igazságot talál egy bizonytalan világban, de véleményem szerint valójában csak növeli a „zajt”. „Ha lenne egy tévedhetetlen boldogságmérőnk, amely meg tudja mérni az internet által okozott emberi erőforrások általános nyereségeit és veszteségeit, úgy gondolom, hogy az egyensúly fennállna.” (Seth Stephens-Davidowitz)

>!
Mariann_Czenema P
Seth Stephens-Davidowitz: Mindenki hazudik

Stílusa szerint olvasmányos, jó néhány megdöbbentő témát bemutató, szerintem trendet teremtő könyvről van szó, amit szívesen ajánlok olvasni, mert nagyon nem mindegy, hogy mire kattintunk még akár hétköznapi felhasználóként sem.
Az utóbbi pár évben egyre fontosabbá vált az internetes biztonságunk, ez a kötet segíthet több ponton is megalapozni tudásunkat arról, hogy milyen adatok kerenghetnek önmagunkról a neten. Csöppet sem árt ezzel tisztában lenni!
Bővebben:
https://czenema.blogspot.com/2019/04/seth-stephens-davi…

>!
WerWolf
Seth Stephens-Davidowitz: Mindenki hazudik

Mindenki hazudik. Te is. Én is. És igen, ő is! Van aki ritkábban, és van aki szinte állandóan. Vannak kis hazugságok, féligazságok és pofátlan hazugságok. Van aki csak füllent, és van aki szándékosan félrevezet.
Nem, ez nem egy önsegítő könyv! Seth Stephens-Davidowitz nem a hazugságok mibenlétét boncolgatja, csak rámutat a nyilvánvalóra. Hogyan teszi mindezt? A Big Data segítségével. Mivel korunk legnépszerűbb internetes keresőmotorja a Google, ami minden keresést eltárol, így van miből bányásznia a kutatóknak.
Jól szórakozik az ember, ha különböző trendekre keres rá (Google Trends). A könyv is igen szórakoztató eredményeket közöl az olvasóval, amin néha mosolygunk, néha nevetünk és néha meghökkenünk, esetleg elborzadunk. De felmerül az olvasóban, hogy a könyvben esetleg szerepelhetnek a saját keresései is? Igen. Mi is benne vagyunk. A Google az egyedi azonosítónk alapján szépen nyomon követi az életünk alakulását és a keresési szokásaink alapján dobja ki az eredményeket. Ismer már bennünket, jobban mint mi saját magunkat.
Jól szórakoztam olvasás közben. Azt nem mondanám, hogy Seth Stephens-Davidowitz feltalálta a spanyolviaszt, de megmutatta, hogy vannak más statisztikák is, amik jobban működhetnek, mint a kis számú mintavételezésen alapuló kimutatások. A Big Data elemzés még gyerekcipőben jár, és bár vannak nagy eredményei, vigyázni kell az alkalmazásánál, mert igen félrevezető eredményeket is produkálhat. Erre a szerző is kitér a könyvében.
A könyvet ajánlom mindenkinek, aki szórakozva szeretne rácsodálkozni a világra és érdekes tényekkel szeretne gazdagodni. Felső korhatár nincs, de alsót azért szabnék a Pornhub-os keresések elemzése miatt De az biztos, hogy aki kézbe veszi a kötetet, az egyhamar nem tudja majd letenni!

Bővebben: http://www.letya.hu/2019/05/seth-stephens-davidowitz-mi…

>!
adrykacska P
Seth Stephens-Davidowitz: Mindenki hazudik

Amikor először megláttam a könyv borítóját, és még a fülszöveget sem olvastam el, akkor azt hittem, hogy egy pszichológiai thrillert takar az. A külső egy az egyben ezt sugallta, de jobban szemügyre véve a könyvet, sokkal többet kaptam tőle, mintha egy szimpla regény lett volna. Az adatok elemzése pazar, egyik érdekesebb megoldást rejtett, mint a másik. Valamilyen szinten választ kaphattunk arra, hogy az USA-ban a választások környékén hányan merik felvállalni a hovatartozásukat és, hogy hányan bújnak inkább az online világba. Meglepő a válasz erre is. Talán már nincs is értelme a hagyományos kérdőívezésnek, ott elenyésző az őszinte válasz.
https://adrykacska.blogspot.com/2019/03/seth-stephens-d…

>!
Fejes_Valentin
Seth Stephens-Davidowitz: Mindenki hazudik

„A szülők jelentős hányada utólag megbánta a gyermekvállalást, rengeteg nő szívesen szexelne plüssállatokkal, a kanos pasik viszont ugyanannyiszor keresnek rá önmaguk orális kielégítésére, mint arra, miként juttathatnák el asszonyaikat a csúcsra. Sokkoló kijelentések, nemde? Seth Stephens-Davidowitz közgazdász szerint az ezekhez hasonló, sokaknak bizonyára megbotránkoztató tények fedhetik fel a fátylat társadalmunk valódi arcáról.”

A teljes bemutató a linkre kattintva érhető el: https://smokingbarrels.blog.hu/2019/04/11/konyvkritika_…

>!
BBetti86 
Seth Stephens-Davidowitz: Mindenki hazudik

Több oldalról közelíthetünk ehhez a kötethez.
Lehetünk ismereteket gyűjtő olvasó, aki többet akar megtudni a Big Datáról. Aki át akarja látni, hogyan alakul napjainkban az emberek véleménye, milyen trendek és rejtett igazságok vannak. Kapunk itt bár meglepő tényt, minden témában. Éppen annyira politikából, mint sportról, szexről vagy a Facebook-ról.
De olvashatjuk ezt a kötetet önismereti könyvként. Ha belegondoltok, rátok mennyire igazak a megállapítások? Valóban őszintébbek a Google kereséseitek, mint ti magatok? Az biztos, én több mindent meg merek kérdezni a számítógép keresőjétől, mint a valódi embertársaimtól. Ami valahol szomorú, de tényleg ez van.
Tudományos módszertanra is tanít a kötet, de szerintem ez a legkevésbé izgalmas vetülete. Legalábbis, nekem ez húzta le az értékelésem. Az érdekes adatok, a szembenézés magunkkal, az tetszett. A matematika, informatika meg hasonlók – nem.
Érdekes könyv, nem bánom, hogy elolvastam.


Népszerű idézetek

>!
mate55

(…) ha meg akarjuk tudni, ki fog adót csalni, nem azt kell megállapítanunk, hogy ki becsületes és ki nem. Hanem azt, hogy ki tudja, hogyan kell adót csalni, és ki nem.

212. oldal

1 hozzászólás
>!
Mariann_Czenema P

A Google-keresések adatai akkoriban még nem tűntek megfelelő, azaz „komoly” tudományos kutatás céljára használható információforrásnak. A felmérésekkel ellentétben a Google-keresések adatait nem az emberi psziché megértését segítő eszköznek szánták. A Google-t arra találták ki, hogy az emberek mindenfélét megtudjanak a világról, nem arra, hogy a kutatók tudjanak meg mindenfélét az emberekről. De mint kiderült, a nyomok, amelyeket a tudást hajhászva hagyunk magunk után a neten, elképesztő mértékben árulkodók.
Más szóval: az emberek információkeresése önmagában is információ. Mint kiderült, az, hogy mikor és hol keresnek rá tényadatokra, idézetekre, viccekre, helyekre, személyekre, tárgyakra, illetve mikor és hol kérnek segítséget, sokkal többet árul el arról, hogy mit gondolnak valójában, mire vágynak valójában, mitől félnek valójában és mit tesznek valójában, mint azt bárki hitte volna. Különösen igaz ez azt figyelembe véve, hogy az emberek időnként nem is annyira faggatják a Google-t, mint inkább a bizalmukba fogadják: „Gyűlölöm a főnökömet.” „Részeg vagyok.” „Apám megütött.”
Az a mindennapos aktus, hogy egy-egy szót vagy kifejezést bepötyögünk egy kompakt, fehér téglalapba, az igazság apró nyomát hagyja maga után, amely idővel, megsokszorozódva, milliós nagyságrendben feltárja az élet legvalódibb tényeit.

14. oldal, Bevezetés

>!
Mariann_Czenema P

Az igazság az, hogy a legokosabb Big Data-cégek sokszor tudatosan csökkentik az adatmennyiséget. A Google-nál a nagy horderejű döntéseket az összes adatból vett parányi minta alapján hozzák meg. Ahhoz, hogy az ember fontos dolgokra jöjjön rá, nincs mindig szükség egy tonna adatra. A megfelelő adatokra van szükség. A Google-keresések hatalmas értékét elsősorban nem az adja, hogy olyan sok van belőlük – hanem az, hogy az emberek annyira őszintén nyilvánulnak meg általuk. Hazudnak a barátaiknak, a szeretőjüknek, az orvosuknak, a közvélemény-kutatóknak és önmaguknak. A Google-lal azonban sokszor kínos információkat is megosztanak, többek között olyan témákban, mint a szexmentes házasságuk, a mentális egészségük, a bizonytalanságaik, vagy éppen a fekete bőrű emberek iránti ellenérzéseik.

34. oldal, Bevezetés

>!
Mariann_Czenema P

A Google-keresések olyan, az amerikaiak jelentős hányadában jelen lévő sötétségről és gyűlöletről tanúskodtak, amely felett a véleményformálók hosszú éveken keresztül elsiklottak. A keresési adatok elárulták, hogy a társadalom, amelyben élünk, erősen különbözik attól, amit a tudósok és az újságírók a közvélemény-kutatási eredmények alapján gondolnak róla. Rusnya, ijesztő, széles körben elharapózott indulatokról árulkodtak az adatok, és ez a felgyülemlett indulat csak egy jelöltre várt, aki majd hangot ad neki.
Az emberek gyakran hazudnak – önmaguknak és másoknak is.

23. oldal, Bevezetés

>!
Mariann_Czenema P

A filozófusok már régóta törik a fejüket a „cerebroszkóp” nevű mitikus készüléken, amely képes lenne képernyőre vetíteni egy ember gondolatait; a társadalomtudósok pedig legalább ilyen régóta kutakodnak olyan eszközök után, amelyek képesek feltárni az emberi természet működését.

(első mondat)

>!
Mariann_Czenema P

Minél tovább tanulmányoztam a Google-t, annál világosabbá vált, hogy rengeteg olyan információt tartalmaz, amelyekre a közvélemény-kutatások nem derítenek fényt, és amelyek segítségével – sok-sok más téma mellett – egy választást is könnyebben megérthetünk.
Információkat nyerhetünk például arról, hogy ténylegesen ki fog elmenni szavazni. A választás előtti napokban végzett felméréseken a nem szavazó állampolgárok több mint fele azt válaszolja, hogy szándékában áll voksolni, ami torzítja a részvételi arányra vonatkozó becsléseinket. Az viszont, hogy hetekkel a választások előtt hányan keresnek rá arra, hogy „hogyan kell szavazni”, illetve „hol kell szavazni”, képes pontosan előre jelezni, hogy az országnak mely részeiben várható magas részvételi arány.

20. oldal, Bevezetés

>!
BBetti86 

Az emberek tizenéves korukban isznak. Huszonéves korukban dolgoznak. Harminc felett pedig imádkoznak.

106. oldal - A szó mint adat

>!
BBetti86 

A Facebook nem digitális igazságszérum, hanem amolyan „hencegjünk a hiper-szuper életünkkel” – szérum.

177. oldal - Az igazság Facebook-barátainkról

>!
BBetti86 

Amit mondanak: Nem érdekli őket a kikötözős szex, a dominancia és a szadomazochizmus.
A valóság: Szeretnének az egyetemista lány és a dúsgazdag üzletember közti BDSM-szexről olvasni.
Ipso facto: A szürke ötven árnyalatából 125 millió példány fogyott el.

Amit mondanak: Szeretnék, hogy a politikusok körvonalazzák a konkrét szakpolitikai véleményüket.
A valóság: Szeretnék, hogy a politikusok megkíméljék őket a részletektől, de keménynek és magabiztosnak tűnjenek.
Ipso facto: Donald Trump.

183. oldal - Miért olyan eszméletlen jó, ha fütyülünk rá mit mondanak az emberek?


Hasonló könyvek címkék alapján

Ilyés Zoltán: Mezsgyevilágok
Kovách Imre: Földek és emberek
Laki Ildikó (szerk.): A fogyatékossággal élő fiatal felnőttek társadalmi integrálódásának esélyei és lehetőségei a mai Magyarországon
Kovai Cecília: A cigány–magyar különbségtétel és a rokonság
Sebők Miklós (szerk.): Kvantitatív szövegelemzés és szövegbányászat a politikatudományban
Sík Endre – Csaba Dániel – Hann András: A férfiak és a nők közötti jövedelem-egyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon
Kovács Éva – Vidra Zsuzsanna – Virág Tünde (szerk.): Kint és bent
Harsányi Ildikó: Fekete magyarok – Fehér magyarok
Antos Balázs – Fiáth Titanilla: Határsávok
Kovách Imre – Dupcsik Csaba – P. Tóth Tamás – Takács Judit (szerk.): Társadalmi integráció a jelenkori Magyarországon