A ​híd, ami összeköt 0 csillagozás

„Reményi ​József Tamás és Tarján Tamás kortárs írókról, költőkről összeállított, 1980-ban megjelent kislexikonjában a Kovács Istvánról szóló szócikkben az olvasható, hogy Kovács István »a Budapestet Krakkóval összekötő híd neve« (Reményi József Tamás – Tarján Tamás: Írtok ti így?). Igaz, ez a híd ma már nem »csupán« Krakkót és Budapestet köti össze, hanem jó néhány más magyarországi, lengyelországi és erdélyi település között teremtett és teremt kapcsolatot. Vannak olyan személyiségek, akik afféle egyszemélyes intézményt alkotnak. Életművük, tevékenységük, egyéniségük egy-egy vagy akár több területen is megkerülhetetlenné teszi őket. Közéjük s köztük is a legrokonszenvesebbek közé tartozik Kovács István, költő, író, történész, kultúrdiplomata, akinek 75. születésnapja alkalmából barátai, tisztelői ezt a kötetet megírták és összeállították."
Hermann Róbert

A könyv 22 tanulmányt tartalmaz az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc, illetve Lengyelország és a XIX–XX.… (tovább)

„Reményi ​József Tamás és Tarján Tamás kortárs írókról, költőkről összeállított, 1980-ban megjelent kislexikonjában a Kovács Istvánról szóló szócikkben az olvasható, hogy Kovács István »a Budapestet Krakkóval összekötő híd neve« (Reményi József Tamás – Tarján Tamás: Írtok ti így?). Igaz, ez a híd ma már nem »csupán« Krakkót és Budapestet köti össze, hanem jó néhány más magyarországi, lengyelországi és erdélyi település között teremtett és teremt kapcsolatot. Vannak olyan személyiségek, akik afféle egyszemélyes intézményt alkotnak. Életművük, tevékenységük, egyéniségük egy-egy vagy akár több területen is megkerülhetetlenné teszi őket. Közéjük s köztük is a legrokonszenvesebbek közé tartozik Kovács István, költő, író, történész, kultúrdiplomata, akinek 75. születésnapja alkalmából barátai, tisztelői ezt a kötetet megírták és összeállították."
Hermann Róbert

A könyv 22 tanulmányt tartalmaz az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc, illetve Lengyelország és a XIX–XX. századi magyar–lengyel kapcsolatok történetéből. A szerzők ismert és a szakterületükön elismert történészek, művelődéstörténészek, akik új kutatási eredményeiket teszik közzé. A szereplők között pedig ott találjuk 1848/49 lengyel ulánusait és magyar huszárait, székely határőreit, Görgei „testőreit”, a kassai egyházmegye papjait. Ott van közöttük a Henryk Dembińskire emlékező Zámbelly Lajos, az Aradon kivégzett Lázár Vilmos, a Józef Wysockiról portrét festő amerikai Walter Gould, a Bem József haláláról beszámoló Fiala János, a német főhadiszállásra látogató Tisza István, a Márton Áront kitüntetésre felterjesztő kolozsvári lengyel alkonzul, a politikusként lengyel kapcsolataira is építő gróf Esterházy János, a lengyel emigráns irodalmár, Jerzy Giedroyc. Olvashatunk a keszthelyi Georgikon tanárainak sziléziai tanulmányútjáról, Galícia 1867 utáni autonómiájáról, a budapesti Bem-szobor történetéről, a II. világháború kitörése után Magyarországra menekült lengyelek dilemmáiról, az Aranycsapat és a magyar futball lengyelországi hatásáról, a testvérpártok kapcsolatának 1966-os mozgalmas évéről, Andrzej Wajda munkásságáról, egy 56-os filmről, Wacław Felczak utolsó futárútjáról, a rendszerváltozás lengyel külpolitikájáról. A könyvet a polonisták és a történészek mellett ajánljuk a magyar–lengyel kapcsolatok története iránt érdeklődő olvasóközönségnek is.