Jeruzsálem 52 csillagozás

Selma Lagerlöf: Jeruzsálem Selma Lagerlöf: Jeruzsálem Selma Lagerlöf: Jeruzsálem Selma Lagerlöf: Jeruzsálem

A ​19. század végén egy misztikus látogató hatására vallási megújhodás indult meg egy dalarnai svéd faluban, s az egész közösség arra az elhatározásra jutott, hogy javait pénzzé téve Jeruzsálembe zarándokol. Lagerlöf 1900-ban látogatta meg Jeruzsálemben ezeket a svéd parasztokat, s két évvel később meg is jelent a vallásos élményekről, emberszeretetről, a svéd parasztok életéről egyszerre valósághűen és meseszerűen tudósító regény, a svéd irodalom egyik ékköve.
Selma Lagerlöf, aki Strindberg mellett a legnagyobb világirodalmi hatású alkotója a svéd irodalomnak, nem csak az első női irodalmi Nobel-díjasként, hanem a Svéd Akadémia első női tagjaként is tartja számon az irodalomtörténet. A Jeruzsálem mellett olyan remekművekkel vívta ki magának a világhírt, mint a Gösta Berling története és Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországon át.

Szerb Antal így méltatja a szerzőt A világirodalmon történetében: „Lagerlöf fedezte fel a világ számára az Észak költészetét, az… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1902

>!
Palatinus, Budapest, 2008
530 oldal · ISBN: 9789632740256 · Fordította: Gerely Jolán
>!
Storlinds, Helsingborg, 2003
444 oldal · ISBN: 9187352141 · Fordította: Eugen Storlind
>!
Franklin-Társulat, Budapest, 1940
506 oldal · Fordította: Gerely Jolán

Enciklopédia 2

Helyszínek népszerűség szerint

Jeruzsálem


Kedvencelte 13

Most olvassa 3

Várólistára tette 53

Kívánságlistára tette 21

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Zsuzsi_Marta P
Selma Lagerlöf: Jeruzsálem

Ez a regény jelentette első találkozásomat az írónővel, de biztos, hogy nem az utolsót. Kiválóan írt, sőt, inkább mesélt; már az első oldalakon meggyőződhettem erről.
A regény fejezetei nem időrendi sorrendben jelenítik meg az Ingmarsson család életét. Engem leginkább az ifj. Ingmár Ingmarsson személye, élete, sorsa fogott és indított meg; vele ismertet meg az írónő legelőször. Kint dolgozik a földeken, szánt, miközben elhunyt édesapjával „beszéli meg” élete fontos eseményeit, mintegy tanácsot kérve tőle. Fájdalmas események sorozata az ő élete, jegyessége Brittaval, nehéz időszak a gazdaságban, majd a bekövetkezett tragédia, bűnbánat, megbocsátás és vezeklés. spoiler
Első fejezet szereplői Storm iskolamester és családja; bájos jelenet, ahogy kislányuk falut épít földből, fenyőből. Apja missziósház létrehozását tervezi, ahol igét hirdethetne másokkal és másoknak, lévén a lelkész nem túl agilis.
Lagerlöf nagyon szépen fűzi a cselekményt, ami – annak ellenére, hogy térben és időben váltakozik – fordulatos, izgalmas, megindítóan szép és tanulságos. Néha éreztem csak úgy, hogy egy picit lelassult, vagy talán megtorpant a cselekmény, de ez mit sem változtatott azon, hogy a regény megnyert magának, és nagyon mély hatást tett rám. Leginkább a két Ingmar Ingmarsson élete, apa és fia.
Megjelennek benne bibliai helyszínek, események, idézetek; nagyon szép rész a hellgumiánusok Izraelben tett zarándoklatának felidézése, Göteborg – Antwerpen – Jaffa közti hajóutat követően, valamint Jeruzsálem híres helyszínei csodálatos megjelenítése, beépítése a cselekménybe: Gecsemáné-kert, Olajfák hegye, Via Dolorosa, Szent Sír templom, Golgota.
Barbro és Ingmár házassága, ami még menthető volt, köszönhetően a Jeruzsálemben tett zarándokútnak, ami után ismét egymásra találtak, egymás mellett döntöttek. Megható motívuma a műnek.
Nagyon szép és megindító történet arról, hogy a hit, remény és szeretet mindig biztos bázist, támaszt jelent, éljen bárhol is az ember.

>!
Timár_Krisztina ISMP
Selma Lagerlöf: Jeruzsálem

Kitűnő ötlet volt ettől a mesemondó „írónéni”-től éppen ezt a könyvet választani. Akárhonnan nézem, a legjobb helyre ment az a Nobel-díj 1909-ben. Igaz, hogy a Gösta Berlinget énnálam ki nem üti a nyeregből semmi, de azért a Jeruzsálem éppen csak egy lépéssel jár mögötte.
Mese felnőtteknek, szépségről, csúfságról, szentségről, könyörtelenségről, jóról és rosszról, amelyek többnyire egyazon lelken belül laknak, és még csak nagyon össze se vesznek. Lassú folyású, hosszú estékre való, bárhol abbahagyható és újra felvehető, több fonalat egyszerre gombolyító mese. Elindul öt-hat helyről a fonál, és végig tudod, hogy össze fognak érni – aztán tényleg összeérnek, és te jól meglepődsz, mert közben az égvilágon semmi nem úgy történt, ahogy vártad.

Hogy szeretem Selma néninek azt a szelíd mesélőkéjét. :) Ahogy beleringatja az embert a svéd tájba, vidéki gazdaságba, fűrészmalomba, áldott jó falusi lelkekbe, akikről rendszerint kiderül, hogy az az áldott jóságuk piszkos gazemberségben végződik, ha nem vigyáznak magukra – néha még akkor is, ha vigyáznak –, és az a szelíd mese mindvégig megmarad. Elmondja, hogy a rózsabokor alatt manók laknak. Meg hogy a süllyedő óceánjáróról menekülők a mentőcsónakba kapaszkodóknak levagdossák az ujjait, hogy el ne süllyedjen a túlsúly alatt a mentőcsónak, de azért elsüllyed a mentőcsónak. És hogy a Jeruzsálemből Jaffába vezető úton pokolbeli kocsis viszi a küldetésben járó svéd legényt, aki az Úristen üzenetét viszi. A halott gyerekeket kidobják a sírjukból, koporsóval együtt. Az eleven gyerekeket önzetlen bátorsággal mentik ki a jeges folyó közepéből. A falu misztikus látogatója senkin segíteni nem tud, de magához vonzza az embereket, de cseppnyi emberismeret és megértés sincs benne, de boldogságot ad a követőinek, de elidegeníti őket a környezetüktől, de harmonikus közösséget teremt a számukra, de bűnös, de ártatlan, de…

…Szóval igen durva bukfenceket tud vetni a történet. És az a szelíd mese mindvégig megmarad. Bűvös-bájos, kísérteties, édes és keserű.
Gyerek ne vegye a kezébe. Arra ott a Nils Holgersson.
Határozottan jó helyre ment az a Nobel-díj.

Direkt hagytam ilyen késő őszre a könyv olvasását. Igazából téli estékre szántam, de aztán nem bírtam ki. :) Mindegy, így is jólesett. Főleg diópucolás közben. És a polcomon már ott van a következő regénye, szóval jut is, marad is.

5 hozzászólás
>!
fukszia
Selma Lagerlöf: Jeruzsálem

Lagerlöf csodálatos mesemondó. a Jeruzsálem című regényében sem tesz mást, mint egy valós eseményre épülő mesét sző, amit könyv alakjában átnyújt nekünk. A könyv első részében bemutatja az egyszerű svéd parasztok életét, majd a második részben (saját látogatása, személyes tapasztalatai alapján) bemutatja a misszióbeli életet. Miközben olvastam a könyvet megszűnt körülöttem a külvilág, annyira magával ragadott az, amit olvastam. A képszerű leírásokat szinte magam előtt láttam, egy zarándoklatnak sétának élő részese lettem. A szereplők csodálatos svéd emberek, a maguk őszinte lelki tisztaságukkal és önzetlen jóságukkal. Olyan sokat megtudtam róluk, külső és belső tulajdonságaikról, hogy akár barátaimmá is fogadnám őket! Ingmarsson Ingmar család tagjai a vállukon hordják a falu múltját és jelenét.
Olvassátok el, nem bánjátok meg!

9 hozzászólás
>!
Eva62 
Selma Lagerlöf: Jeruzsálem

Nagyon szépen mesél Selma Lagerlöf. Mesél az egyszerű svéd parasztokról, kiknek szivük tele van szeretettel a szülőföldjük, az emberek, de elsősorban Isten iránt, fiatalokról, szerelmekről, kötelességtudatról és lelkiismeretről, közösségről, melyben Jézus tanitásai szerint igyekeznek élni, áldozatokról, fájdalmakról és vesztességekről de boldogságról is. A vallásos érzület átjárja az egész művet, de megtalálhatók benne az egyszerű emberek babonái, hiedelmei is, miszticizmus, spiritualizmus és látomások, meggyőződés, hogy az anyagi világon túl is van egy valóság, mely kihatással van az ember életére. Van egy érdekes mozzanat a regényben. Bár Jeruzsálemben a zarándokok mély és őszinte hittel támaszkodnak Istenre, mégis tragédiák és nehézségek sorozata éri őket egészen addig, mig Ingmarsson Ingmar útmutatásai alapján nem kezdenek el dolgozni.

>!
berg 
Selma Lagerlöf: Jeruzsálem

Már az első jelenetben nagyon erősen megszólított a regény, a felvetett erkölcsi dilemma nehéz, azonnali zsákutcában éreztem magam, pedig még el sem indultunk, csak szétnéztünk egy kicsit, hely, idő, szereplők, alaphelyzet (tágas tavaszi völgy, ficánkoló lovacskák, a tradícióban élő gazdag paraszt család, spoiler ). Az elbeszélés stílusa segített újra kinyitni, folytatni az olvasást, szembesülni a problémával. Ugyanaz a hang, amit a Nils Holgerssonban (Beke Margit fordításában) megismertem: rövid, címes fejezetek, jellemzően egyenes idővonal vissza-visszatekintéssel, pontos időmegjelölés nélkül („szép tavaszi nap volt”), hogy lebegjen egy kicsit az egész; gyönyörködés a tájban; a komolyság szépsége, amiről nekem Szabó Magda jut eszembe (aki szintén tanárnő volt); kis, ismételhető, megtanulható emberi csodák, egyszerű tettekben megnyilvánuló jóság, ahol egy kéznyújtásnak nagy jelentősége van. A rövid fejezetekben mozaikszerűen haladunk előre a történetben, ami újraolvasásra ösztönöz, úgy gondolom, hogy teljesen jogosan. Selma Lagerlöf meri vezetni az olvasót, az élre állni, mer rámutatni a helyes, az elvárható magatartásra.
A Palatinus Kiadó 2008-as kiadása szégyenteljes, egyszerűen pocsék. „Gergely Jolán fordítását K. Kabai Lóránt átdolgozta”. Valószínűleg visszanyúltak egy régihez, Gerely Jolánéhoz (1927), ha jól értem. K. Kabai leütésvadász, semmi más, a lerontásokat* nem javította ki, teljesen félreértette a szöveget (nem meskete!!), kifejezetten ártalmas az ügyködése.
Ezt a regényt csak és kizárólag Eugen Storlind értő fordításában, a helsingborgi Storlinds 2003-as kiadásában** szabad elolvasni! Ebben is maradt ugyan egy-két rejtő-vonó (bájos, nem zavaró), de a későbbinél (nem gépelem le a mekkmestert újra) fényévekkel jobb.
Az Eugen Storlind fordításához megjelent előhangban Goretity József ad rövid értékelést a regényről és az íróról, mindenben egyetértek vele. A világirodalomból Stanislaw Reymont Parasztok-jához, a magyar irodalomból Krúdy Gyula világához hasonlónak tartja a regényt. Figyelemmel a fentiekre értékes információ még, hogy az A halál kocsisa című Lagerlöf-regényt Kúnos László fordításában ajánlja olvasásra.
Mindkét kiadásból hiányoltam a tartalomjegyzéket, pedig a címes fejezetek miatt ez adná magát, e nélkül nehézkes egy-egy mozzanatot visszakeresni.

* http://www2.textalk.se/losningar-for-synskadade/klassis…
** Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár http://saman.fszek.hu/WebPac/CorvinaWeb…

>!
GTM
Selma Lagerlöf: Jeruzsálem

Nahát! Lehet, hogy nem is Marquez találta fel a mágikus realizmust? Lehet, hogy Lagerlöf valamiféle előfutár? Vagy csak az ősi műfaj, a mese hangulata teremti meg ezt az egészen különleges légkört?
Nekem nagyon hiányzott már ez régi, lassú folyású, tiszta és szép történetmesélés, igazi klasszikus értelembe vett hősökkel. Szerettem ezeket az egyszerű svéd parasztokat, akik bizony nagy hírű ókori hősök leszármazottai. Az Ingmárssonok pedig a közösség vezetőiként valódi kulturhéroszok. Hitük, kitartásuk, a közösségért való munkálkodásuk és a nehézségeket legyűrő erejük avatja őket azzá. Muszáj őket csodálni hibáikkal, bűneikkel együtt, mert egyaránt hordozzák magukban a Jót és a Rosszat éppúgy, mint híres ókori őseik.
Mégis mások ezek a parasztok, mint mondjuk a trójai hősök, nincs bennük semmi félelmetes. Tiszták, naivak, lelkiismeretesek, hiszen beoltattak a kereszténység szellemével. Megszelídültek: a fizikai erő helyett az erkölcsi és hitbéli tisztaság vált vezető értékké.
Ez az ellentmondásos egység jellemző végig a könyvre. Átsüt a műből a szülőföld, az északi táj, a hagyományos életforma szeretete. Erdei manók és látó emberek népesítik be ezt a tájat. Mítoszok, babonák szervezik a közösség életét, olvadnak össze a valósággal.
És ugyanilyen természetesen jelenik meg a kelet misztikuma, a vallásos révület, az álombéi csoda Jeruzsálemben.
Ősi mítosz és keresztény hit, elkülönülés és egység, kitaszítás és befogadás, szétválás és újra egymásra találás a stációi Ingmár Ingmársson és a dalarnaiak történetének. És szörnyű banálisan hangzik, ha ideírom, hogy az egészet történetet átszövi a szeretet! Pedig így igaz. És Selmától elfogadjuk. Elhisszük neki, hogy így is lehet, lehetne élni.
A mese törvényei pedig úgy működnek a történetben, hogy mégis minden másképp alakul, mint várjuk, és mégis minden így van jól, és aztán mégis megvan a végén a happy and, és beteljesül egy mítosz, hogy átadja helyét … vagy mégsem …?

Bátran belefoghat a regény olvasásába az is, aki nem hívő lélekkel olvas. Gyönyörű, mesés történetet kap! Olyat, amit jelképesen is értelmezhetünk. Sok-sok analógiát fedezhetünk fel mai korunk problémáival: előítéletek, fanatizmus, közösség és egyén viszonya; egyéni és közösségi érdek, feladatvállalás, szerelem, szeretet, hűség stb. Nem is tudom hirtelen mindet felsorolni! Csak ajánlani tudom a regényt, csendes,nyugodt napokra, amikor van időnk elmerülni egy igazi (felnőtt) mese világában.

>!
Bazil P
Selma Lagerlöf: Jeruzsálem

Az első Lagerlöf könyvem.
Annak idején ment mindig a tévében a Nils Holgersson, de csak bele-belenéztem, és nem fogott meg igazán. Talán a rajzfilmes feldolgozás miatt, nem tudom.
Most azonban olvastam a Merítésben Selma Lagerlöfről, illetve @Timár_Krisztina értékelését a Gösta Berlingről, és – biztos ismeri a vérbeli moly ezt az érzést – egyből megfogott valami a hangulatából, amikor tudod, hogy ez neked kell. Lehetőleg minél hamarabb, minél gyorsabban, akarsz az adott írótól valamit olvasni!
Erre esett a választásom, érdekelt a téma, és vágytam rá, hogy olvassak valami hagyományost, valami régit, valami vereteset, valami igazi irodalmat.
Azt hiszem össze is foglaltam, ezeket mind-mind megkaptam a könyvtől. És mellé még egy igazi, nagy ívű, sok-sok évet átszelő, több generációs, csodaszép régies nyelvezetű felnőtt mesét is. Szerelmekkel, tragédiákkal, csodákkal, misztikummal, vallással, vallási fanatikusokkal, Jeruzsálem valóságával, a svéd táj vad szépségével, bibliai párhuzamokkal.
Most még a filmet is megnézem, így zárom le ezt az olvasást, ezt a történetet.
Ezt az élményt.

2 hozzászólás
>!
Konyakmeggy
Selma Lagerlöf: Jeruzsálem

Miközben olvastam (még olvasom most is) az jutott eszembe, hogy milyen remek filmsorozatot lehetne belőle készíteni. Nagyszerű alapanyag található benne egy „szappanoperához”. Ez nem értékítélet, hanem annak megállapítása, hogy a könyv cselekményes, sok szereplős, különös karakterek, helyszínek tárhelye. Ezen kívül mozaikszerű a cselekmény vezetése. Itt egy kis jelent, ott egy másik, és mindegyiknek van ereje, csattanója, érdekessége. Erős, izgalmas könyv. A szerző látótere az egyén lélekrajzától a faluközösség „rejtett hálózatáig”, bemutatásáig terjed.
Nem modern regény, abban az értelemben, hogy régi kis közösségben játszódik, az embereknek még van közük a természethez, még értik az erdők, hegyek életét. Világuk kézzelfogható határa a falu vége, láthatatlan, lelki égboltjuk pedig a Biblia. Bizodalmuk, erejük forrása a hit.
A történet szépen folydogál. Nem sietős, nem is lassú. Ballag az olvasóval, kéz a kézben, kellemes tempóban. Igen, kellemes könyv, mely bőven szolgál meglepetésekkel is.
Az író nagy tudása megbízható, az emberi lelkek úgy nyílnak ki sorban az olvasó előtt, akár a kagylók héja. Titkok tudója, aki titkát lassan tárja elénk.
Még ez a szó is megilleti: misztikus a könyv.
Örülök, hogy rábukkantam.

>!
matraimelinda
Selma Lagerlöf: Jeruzsálem

Ingmar Ingmarsson hiteles, szívszorító élettörténete a nagyregény, a Nobel-díjas svéd írónő tollából. Alapmű, ez nem vitatható el. Jeruzsálem bemutatásában elsőrangú, a tájleírások/tájábrázolások festői finomságúak, alaposan kidolgozottak, precízek, részletesek, pontosak. Bár az tagadhatatlan, hogy fel kell nőni a műhöz, de aki erre képesnek érzi magát, annak mindenféleképpen ajánlható e regény. Kétségkívül megkedveltem Selma Lagerlöf-öt. Egyedien, sajátságosan, de nagyon határozott mondanivalóval bír könyve lapjain. Bár úgy látom, még nem készült a történetből filmes animáció, de lehet, hogy csak idő kérdése és némelyik világhíres rendező meglépi azt, hogy filmet forgasson a műből. Érzem, hogy sikere lenne a máig még meg sem született filmnek is. Számomra kedves momentum még, hogy a fordítást K. Kabai Lóránt dolgozta át. Amint kinyitottam a Nobel-díjasok Könyvtára körpecséttel ékesített kemény-fedelet szemet szúrt e név! :) Nem tanácsolhatok mást: olvassátok el e könyvet, mert igazán megéri, s talán szegényebb marad az, akinek kimarad életéből. Második olvasmányom a brilliáns svéd írónőtől, „észak svéd ékkövétől”. Azonnal kerül a könyv a Nobel-díjas szerzőktől olvasott könyvek közé.:)

>!
BabusM
Selma Lagerlöf: Jeruzsálem

Mióta először láttam a filmet (talán ’99 ősze a szegedi Grand Caféban, hú…), minden vágyam, hogy elolvassam a könyvet is. Most végre pont bent volt a könyvtárban, amikor eszembe jutott. És nem véletlen, hogy pont karácsony táján… Most folyton azon gondolkodom, hogy a film miatt tetszett-e ennyire, vagy tényleg ilyen jó könyv. De azt hiszem, a film azért jobb. Főleg, mert a pergőbbre vett események miatt a meglepetések, meg a véletlen fordulatok jobban ütöttek. Meg a csúnyácska Ingmár helyett ott azért volt egy fájintos. De mindent egybevetve ez így most pont jól jött ki, hogy minden klappoljon.

>!
Palatinus, Budapest, 2008
530 oldal · ISBN: 9789632740256 · Fordította: Gerely Jolán

Népszerű idézetek

>!
csillagka P

Furcsa! Mikor az ember tanácsért fordul valakihez, egyszerre csak azon veszi észre magát, hogy voltaképpen tudja, mit kell tennie.

17. oldal

>!
GTM

Ha csakugyan olyan gonoszok volnánk – gondolta –, mint amilyennek mondanak, nem sokba kerülne az Istennek tönkretenni bennünket. Nem kellene hozzá egyéb, mint hogy hagyja meg a hideget állandóan, hogy a földet mindig hó takarja. De amikor az Úristen megengedi, hogy a tavasz és a virágok visszatérjenek hozzánk, akkor bizonyosan úgy gondolja, hogy érdemesek vagyunk az életre.

215-216. oldal

>!
csillagka P

De nem prédikáltak a templomokban meg a piactereken, hanem ezt mondták: – A mi életünk beszéljen helyettünk.

195. oldal

2 hozzászólás
>!
forElle P

– Mikor azonban Nagy Ingmár és Erős Ingmár leérkeztek ide és éppen át akartak menni a hídon, egyszerre csak, mintha valaki figyelmeztette volna őket, hogy nézzenek fel. Ők fel is néztek, és nyitva látták az eget a fejük felett. Az egész égboltozat félrehúzódott, mint valami függöny, és ők ketten, ahogy ott álltak kéz a kézben, egyenesen beleláttak az ég minden gyönyörűségébe.
– Hallottak már valaha ilyet, Storm meg Stina asszony? – kérdezte a lelkész.
– Azok ketten, Nagy Ingmár és Erős Ingmár ott álltak a hídon, és nyitva látták az eget.
– Tulajdonképpen soha senkinek sem mondták el, hogy mit láttak, csak annyit árultak el a gyerekeiknek meg a legközelebbi hozzátartozóiknak, hogy egyszer, amikor ott álltak a hídon, nyitva látták az eget. Senki idegennek nem szóltak róla. Az ő legnagyobb kincsük és kizárólagos ajándékuk volt csupán, hogy láthatták az ég egész gyönyörűségét.

Akik nyitva látták az eget

>!
forElle P

Elgondoltam, milyen gyönyörű volna a világ, ha minden, amit az emberek alkottak, megmaradt volna a földön. De aztán rájöttem, hogy ha a régi világból minden megvolna, akkor nekünk, akik most élünk, nem volna mit tennünk, akkor a mi munkánkra nem volna szükség. Márpedig a legnagyobb boldogság az, ha az ember maga építheti fel, amire szüksége van, ha megmutathatja, hogy mire képes. És ezért kell a réginek elpusztulnia. Az Úristen megengedi, hogy birodalmak omoljanak össze, hogy városok pusztuljanak el, és az emberi munka eredménye úgy söpörtessék el, mint a falevél a szélben. Hogy mindig legyen új építeni való, és az ember megmutathassa, mit tud.

A zarándokút után

>!
Cicu

Hogy is lehetséges, hogy néha úgy rám súlyosodik az aggodalom, hogy azt hiszem, hogy az élet nehéz? Hisz egyéb se kell, csupán csak napsütés meg szép idő, hogy az ember olyan boldog legyen, akár az üdvözültek a mennyországban!

7. oldal

>!
Timár_Krisztina ISMP

És itt az a hely, ahol a katholikus becsmérli a protestánst, a metodista a kvekkert, a luteránus a reformátust, az orosz az armeniait. Itt ólálkodik az irigység, itt gyanakodik az elmélkedő a betegre-imádkozóra, itt vitatkozik az igaz hitű az eretnekkel, itt nincs könyörület, itt Isten nagyobb dicsőségéért ember embertársát gyűlöli. (…) Ez a lélekvadászat Jeruzsálemje, ez a gonosz nyelvek Jeruzsálemje, ez a hazugság, a rágalom és becsmérlés Jeruzsálemje. Itt szünet nélkül folyik az üldöztetés, itt fegyver nélkül folyik a gyilkolás. Ez az a Jeruzsálem, amely megöli az embereket.

II. kötet, 31. oldal (Franklin Társulat kiadása, helyesírás meghagyva)

>!
berg 

– Gordon úr – szólt Eliahu. – A világon sehol nincs olyan sok gyűlölet a keresztények között, mint itt, Jeruzsálemben. Tudom, Isten akarata az, hogy önök itt maradjanak és tanítsák meg a gyülekezeteknek a békés együttélést.

28. oldal - A gordonisták, II. kötet (Storlinds, Helsingborg, 2003)

Kapcsolódó szócikkek: Jeruzsálem
>!
Cicu

… ha én az Úristen volnék, úgy intézném, hogy amit az ember elhatározott, azt mindjárt meg is tegye. Nem hagynám az embert ennyi ideig várni, hogy ráérjen gondolkozni és gondolkozni, és újra meg újra meghányni-vetni mindent, ami az elhatározása útjába áll.

19. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Johan Theorin: A falon túl
Camilla Läckberg: Vészmadár
Carin Gerhardsen: Mama, papa, gyerekek
John Ajvide Lindqvist: Hívj be!
Åsa Schwarz: Nefilim
Dan Simmons: Hyperion
Antti Jalava: Aszfaltvirág
Tom Rob Smith: A tanya
Kristina Ohlsson: Elnémítva
Maj Sjöwall – Per Wahlöö: Az elveszett tűzoltóautó