Vérzivatar (Örök idők 1.) 93% 13 csillagozás

Egyedi és különleges a borítója, teljesen visszaadja a történet hangulatát, érzésvilágát. Kiemelt helyet kapott a két főszereplő a borítón. Nekem nagyon tetszik.

Emma egy utolsóéves egyetemista éppen a barátaival találkozik egy bisztróban, ahol megbeszélik, hogy este elmennek egy buliba. Ezután a lány motorra pattan, és elmegy a belvárosba, közben egy titokzatos feketébe öltözött motorosra lesz figyelmes, akit a rendőrök követni kezdenek a nem szabályos közlekedés miatt. Emma segít a férfinek, hogy nyerjen egy kis egérutat a rendőrség elől, – „mi motorosok álljunk ki egymásért” alapon. Így ismerjük meg a főszereplőt és így kezdődik a történet.

Bár gyorsan fény derül a titokra, amely Áront körüllengi és kettejük kapcsolata is viszonylag gyorsan kibontakozik, ettől függetlenül nagyon izgalmas és érdekfeszítő, ugyanakkor kellőképpen szórakoztató is volt számomra a történet.

Amellett, hogy fantasy, egy kis romantikus szál is szerepet kapott. A két műfaj egyensúlyban van, jól megférnek egymás mellett. Szerintem a romantikától még jobb lett a történet.

Érzelmekben és izgalmakban gazdag olvasmány, ezt már a 100.oldalnál el lehetett mondani róla.
Végig fenntartotta az érdeklődésem.
Olvasmányos formában íródott, gördülékenyen lehetett haladni az olvasással és teljesen beszippantott.

Fontos szerepet kap a család, ennek szeretete, de emellett a titkolózás szintúgy. Megjelenik a gyász, gyászfeldolgozás is. Ugyanakkor az őszinte, tiszta és önzetlen, az első látásra szerelem is.

Az nem tetszett, hogy Áron az első találkozás alkalmával Emma édesanyját tegezi, majd elköszönés alkalmával már magázza.

Négy fejezetre van osztva a kötet, ebből az első a leghosszabb, a bevezetés, ahol megismerjük a szereplőket, életüket, mibenlétüket. Majd a további fejezetekben a már megismert történet folytatódik, ahol még jobban összegabalyodnak a szálak. Majd a végén a megoldást is megtudjuk.

Ugyan nincs még folytatása, (ahogy én tudom), de nagyon érdekel, hogy mi lehetne még a történetből. Ajánlom minden olvasónak, aki a fantasy műfajt szereti és egy könnyed, mégis egy mondanivalóval teli történetre vágyik.

Még most is teljesen a könyv hatása alatt vagyok és rajtuk kattogok, mert ez a befejezés mi volt @Selena_B_Lowell ????
Gyönyörű borító, mely teljesen tükrözi a tartalmat ❤
Emma és Áron karaketere, harca a szerelmükért teljesen beszippantott.
Márk az a karakter, aki ha megjelent a könyvben kirázott a hideg, megérdemelte a mit kapott!
Áron szülei halálánál nagyon könnyeztem.
Kedves írónő, jöhet még sok sok könyv tőled, a rabod lettem ❤
Miskolcon, ha járok biztos vagyok benne, hogy keresni fogom őket az utcán, bennem lesznek.
Egy felejthetetlenül izgalmas és gyönyörű szerelmi szállal, szenvedélyel átitatott könyvet olvastam az írónő tollából!
Mindenkinek csak ajánlani tudom!

Köszönöm az írónőnek a lehetőséget és a könyvet. Itt el kell mondanom, hogy bár csak még két könyvet olvastam az írónőtől, de imádom a stílusát és alig várom a következő hátborzongató alkotását.

Először is az első könyve az írónőnek sokkal jobban tetszett. Az elejétől a végéig végig rettegtem az egészet, de nem bírtam letenni sem. Egyszerűen függővé tett. Sajnos ennél a könyvnél nem éreztem ezt a fajta függőséget, sőt sajnos kissé lassan haladtam vele és egyszerűen ezáltal nem is tudott magába szippantani. Nem éreztem azt, amit az első könyvél, hogy az elejétől a végéig végig izgultam és rettegtem egyben tőle. Persze az átváltozós részeknél nálam is megfagyott az ereimben a vér, de szívesen éreztem volna ezt a teljes könyv során. Egyszerűen sajnos nem tudtam élvezni. Hiába imádtam benne a női főszereplőt, belevaló, eszelős, szókimondó és végre nem egy skatulyából kirántott kis pics… hanem egy önálló és élvezetes karakter. Csak sajnos egy jó karakter még nem elég ahhoz, hogy egy könyvet mesterivé tegyen.

A főgonosztól nem tudtam rettegni. Egyszerűen semmi érzelmet nem váltott ki belőlem, ahogy Áron sem. Ezt amúgy sajnáltam, mert nagyon vártam az írónő új könyvét és reméltem annyi érzelmet fog belőlem kiváltani, mint az első kötete.

Ennél a könyvnél megjegyzem, hogy számomra kissé olyan volt mintha ez lett volna igazából az első írása. A démonok között könyvében semmi olyat nem fedeztem fel, mint ebben, például a monotonitás, amikor a főszereplőnk felkel, zuhanyzik, felöltözik, elmondja milyen színű nadrágot húz fel, hozzá milyen felsőt és milyen cipőt.

Ettől függetlenül nagyon várom az írónő következő könyvét és nagyon köszönöm neki a bizalmat.

Kedvenc idézetem a könyvből:

„Érezni akarom azt, amit te. Veled akarom átélni, minden egyes pillanatát az átváltozásnak. Mimdkét életedben helyet szeretnék kapni.”

Felemelt, a mélybe ejtett aztán szárnyakat adva ismét a végtelenbe emelt! Szerelembe ejtett, és azóta sem enged! Egyszerűen zseniális, fantasztikus, letehetelen! A történet, a karakterek, a cselekmény mind mind rengeteg csillagot ÉRDEMEL! Érzelmek sokasága tört rám olvasás közben! Szerettem, rettegtem, bíztam, szenvedtem, egyszerűen a karakterekkel éltem, mert máshogy nem olvasható ez a könyv! Magába ránt, elnyel és én imádtam minden mélységet és magasságot amit kaptam általa!
Áron karaktere hatalmas szerelem, az ereje, a szeretni tudása, a ragaszkodás amivel szereti Emmát egyszerűen lenyűgözött!
Emma egy vagány bele való csaj, aki mer más lenni a szerelem miatt! A szívem szakadt meg Péter és Sarolta halálával!
Zseniális, izgalmas, fordulatos, eszméletlen.
Imadtam minden betűjét!
Márk karakterét nem igazán tudom még hová tenni, mert abban biztos vagyok nem az volt teljesen Ő akit e sorok olvasása közbem megismertem!
Köszönöm kedves írónő neked a Vérzivatart, a tornádót amit kaptam e könyved álltál!

Tengap kiolvastam. Szó szerint 11 óra alatt felfaltam❤
Nagggggyon jó ez a könyved is❤❤❤ de könyörgöm :( ilyen véggel befejezni?!!!!?? Wááá most kell a folytatás!!! :)))
Áront imádtam, egyszerűen szerethető karakter, hiába néha a megnyilvánulása, azt tudjuk be a hold fázisainak. Emmába szinte azonnal beleszeret, aki erős csajszi, és úgy imádja a motorokat, akárcsak ő.
Emma, aki első látásra beleszeret Áronba, és még Áron másik lénye sem riasztja el.
Márk, nah őt konkrétan utáltam. Bár ez érdekes, mert néha azt éreztem, hogy tényleg szereti Emmát. Ez a kettősség kicsit megzavart, nem igazán tudtam eldönteni, hogy színjátékot játszik, vagy tényleg érez valamit Emma iránt…
Sarolta és Péter, wá, kegyetlen vagy @Selena_B_Lowell, csak ennyit mondok :))
Nagyon köszönöm, hogy olvashattalak, és iszonyat várom a folytatást❤❤❤❤❤

Teljesen elvarázsolt Áron és Emma világa. Az események csak pörögtek, a történet teljesen beszippantott. Csak ajánlani tudom.

A fantasy nem igazán az én műfajom…de már nagyon kíváncsi voltam az írónő történeteire. off Ahhoz képest, hogy nem az én zsánerem, nagyon tetszett. Izgalmas, fordulatos romantikus történet. Letehetetlen, nagyon olvastatja magát a könyv.
A szereplőket nagyon megkedveltem, Emmát főleg, örültem, hogy egy erős, karakán karakter a női főszereplő.
spoiler
Külön nagyon örültem neki, hogy Miskolcon játszódik a történet. :-)

A műfaj kedvelőinek szívből ajánlom ❤

Elsőként le kell szögeznem, hogy nem igazán tudom ez a könyv vagy a Démonok árnyékában készült-e korábban. Jelen véleményemben ez nem is kifejezetten releváns, csak elgondolkodtatott.
Na, mit is mondjak. Nem volt egy rossz könyv. Emma karaktere a történet elején kifejezetten szimpatikus volt számomra, és Áron is nagyon érdekesen indult. Tetszett a megismerkedésük, mert nem nevezném mindennapinak és ez egyáltalán nem volt klisés. A könyv alapból azért kezdett érdekelni, mert gyerekkorom óta a kedvenc állataim a farkasok, és emiatt valahogy mindig is leírhatatlan vonzódást éreztem a farkasemberes/vérfarkasos történetek, mítoszok iránt, így a könyv is rögtön érdekelni kezdett. Farkasemberek és Magyarország? Ez az!

Alapvetően a könyv történetével nem lett volna semmi bajom. Az egyetlen dolog, ami sajna nagyon rányomta a bélyegét, az a tempó. Nagyon ritmustalannak éreztem az egészet. Néha túl sokáig elidőzött fölöslegesnek tűnő pillanatokon, például reggeli, ebéd, buli a haverokkal… de túl gyorsan átugrott izgalmas részeket. Márk számomra cseppet sem volt kidolgozva így igazából nem tudtam miért is kellene tőle félni, vagy miért is kedvelte meg Emmát (azon kívül amit később ő maga is elmesélt)… egyszerűen csak pont az izgalmas részeknél éreztem azt, hogy túlságosan gyors ahhoz, hogy felfogjam mi is történik. Nem mondom, hogy túl kellett volna húzni, de némi kifejtés, mélyítés a karaktereknek még nem ártott volna.
A másik amit még itt kiemelnék a párbeszédek. Kevésbé tűntek szájbarágósnak mint a Démonok árnyékában, de azért akadtak benne olyanok amikor nagyon éreztem rajta a tintát. (Vagyis, hogy próbáltam jelenetben elképzelni de valahogy olyan érzésem támadt egy ilyet nem mondanának egy átlag beszélgetés alatt az emberek.)

Farkasember/Vérfarkas rajongóknak ajánlani tudom! Én sem bántam meg, hogy elolvastam, és ha az írásmódon még van is mit csiszolni, továbbra is ki vagyok békülve az írónő fantáziájával.