A ​Dakota-ház fantomja 11 csillagozás

John Lennon eltitkolt élete és halála: az amerikai évek
Sebők János: A Dakota-ház fantomja

Amikor ​John Lennont huszonöt évvel ezelőtt lelőtték, ugyanazt a döbbenetet éreztem, mint milliók világszerte. A legnépszerűbb Beatle kamaszkori hősöm volt: a hatvanas évek közepén az ő zenéjére tomboltam az iskolai klubdélutánokon, néhány évvel később vele énekeltem a Give Peace A Chance-t az Eper és vér című filmben, majd a hetvenes években felszólítására én is egy igazságosabb, szebb és jobb világról álmodoztam.
És még évekig hittem abban, hogy ha fia születése után egyszer majd abbahagyja a „háziasszonykodást”, akkor az ő vezetésével Woodstock népe mégis valóra válthatja az álmait. A felforgató prófétát a hatalom is felismerte benne. J. Edgar Hoover, az FBI igazgatója okkal mondhatta: John Lennon veszélyesebb a kommunizmusnál. A Dakota-ház előtt eldördült lövések azonban végérvényesen szertefoszlatták az utópikus álmokat, s másokkal együtt eleinte én sem értettem, miért neki kellett meghalnia, miért ölte meg egy „rajongója”? Újságíróként aztán évekig kutattam a halála… (tovább)

Róla szól: John Lennon

>!
Népszabadság, Budapest, 2005
306 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638689935

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 2


Népszerű idézetek

>!

Egyszer Elliot Mintzcel a frankfurti repülőtéren lemaradtak a csatlakozásról, és a repülőtéri szállodában kellett volna éjszakázniuk. Lennon, hogy elkerülje az ilyenkor szokásos kellemetlenkedéseket, megkérte a barátját, vegye ki ő a szobákat. A portán azonban közölték vele, hogy momentán nincs szobájuk. Mintz, amikor a kellemetlen hírrel visszatért, megpróbálta rábeszélni Lennont, hogy kísérletezzen ő a portásnál, mert különben a repülőtéri fotelekben éjszakáznak. A fáradt Lennon hajlott a baráti tanácsra, s odament a pulthoz: „Szeretnék két szobát ma éjszakára” – mondta. A portás felnézett a papírjaiból, és csak annyit kérdezett: „Hol van Paul?” Lennon a távolban álló Mintzre mutatott: „Ott áll.” A pasas a megjelölt irányba nézett, és csak ennyit szólt: „Természetesen." Aztán elővett két kulcsot. Mintz nagyon meg volt elégedve a szállásával. Remek lakosztályt kapott, s rendelésre vacsorát és bort is szervíroztak neki. Hajnali ötkor azonban határozott kopogtatás ébresztette. Az ajtóban – pizsamában és fürdőköpenyben – Lennon kért bebocsátást. „Nem tudok aludni” – mondta panaszosan. – „Egy lyukban lakom” – tette hozzá, s bizonyításképpen magával cipelte Mintzet. John valóban egy kis lyukban kapott szállást, aminek az oldalában ráadásul egy vastag fémcső is futott, amelyből állandóan surrogó zajok hallatszottak. Amikor Mintz felmérte a helyzetet, szó nélkül visszafordult a lakosztályba. „Mégis mit jelentsen ez?” – fakadt ki dühösen Lennon, mire Mintz csendben megjegyezte: „Úgy látszik, a portás sokra értékelte, hogy én írtam a Yesterdayt.”

154-155. oldal (Népszabadság, 2005)

Sebők János: A Dakota-ház fantomja John Lennon eltitkolt élete és halála: az amerikai évek


Hasonló könyvek címkék alapján

Miklós Tibor: Keresem a szót, keresem a hangot…
Fahidi Éva: A Dolgok Lelke
Berényi Anna: Richter
Tóth Júlia Éva: Borikönyv
Lubics Szilvia: Másfél nap az élet
Bérczes László – Cseh Tamás: Cseh Tamás
Romsics Ignác: Bethlen István
Fekete István: Csend
Kiss László – Bérczesi Róbert: Én meg az ének
Cselenyák Imre: Áldott az a bölcső