Rovás ​és rovásírás 1 csillagozás

Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás

Sebestyén ​Gyula (1864–1946) Rovás és rovásírás című könyve először 1909-ben jelent meg a Magyar Néprajzi Társaság kiadásában. A nagy tekintélynek örvendő szerzőt összefoglaló műve megírására a Magyar Nemzeti Múzeum kérte fel azután, hogy a XX. század elején országos méretűre duzzadt az a botrány, amely „egy Tar Mihálynak nevezett földműves” által hamisított rovásírásos felirat körül robbant ki. A botrányt követően sokan még az igazi rovásírásos emlékek valódiságát is kétségbe vonták.
Sebestyén Gyula közel százéves munkája tudományos alapossággal mutatja be, miként használták széles körben a rovást számok és tulajdonjegyek rögzítésére. Nyomon követi a honfoglalástól a legújabb időkig használatos magyar rovásírás emlékeit, bizonyítva ezzel a rovás és a rovásírás ősi voltát.
A könyvet 145 ábra teszi szemléletessé.
A Tinta Könyvkiadó azzal a szándékkal adja közre reprint kiadásban a Mesterművek sorozat negyedik köteteként a könyvet, hogy kultúránk e becses kincsét… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Mesterművek Tinta

>!
Püski, 1999
326 oldal · ISBN: 9639188572
>!
Tinta, Budapest
326 oldal · ISBN: 9639372269

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

tschk >!
Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás

Először a könyvről: Puhatábla, rongylapok, nem egy tartós könyv, pár év múlva attól félek olvashatatlan lesz. Mindez 3600 forintért, kardomba dőlnék. Tinta kiadás reprintben, remélem a Püski kiadása kulturáltabb.

Beltartalom: Azt hiszem nem véletlen, hogy sokat idézik bizonyos oldalakon, de olvasni kevesen olvasták. spoiler Pedig olvasmányosnak is mondható, nekem szép a nyelvezete és gördülékeny a szövege; igaz ha egyszer valamiről lemaradsz, nyálazhatod visszafele, hol is kalandozott el a figyelmed, így feszes tud maradni. Jól felépített, nem kever össze, az olvasó meg is tudja rágni a tartalmat.

Maga az író: szerintem korrekt. Jelzi az alternatív véleményeket, még azt is, ha sajátjáról van szó. Lábjegyzetek végig. Szimpatikus előadásmód, mondhatni: próbál a háttérben maradni.

Nekem bejött, néha vissza kell nyúlni az öregekhez, hogy a fejünk kitisztuljon. Ha valaki vitatkozni vagy érvelni akar valamelyik oldalon, az szerintem nem kerülheti ki a könyvet, de nem értek a témához, csak még mindig nem tértem magamhoz a kellemes meglepetésből.


Népszerű idézetek

tschk >!

Az utóbbi időkben Dr. Toma Zsófiának Szászváros vidékén sikerült a rováshasználat utolsó emlékeit megfigyelni. … A tudós asszony szerint a szászok jobbágyai 1848 előtt ugyanilyen rovásokon rótták le a földesúr tizedét s a heti két fuvart, vagy gyalognapszámot.

75. oldal

tschk >!

Én a csorvási Idős Dán Péter ama számsorát mutatom be, a melyet kis bojtár korában, a mult század negyvenes éveinek derekán, hozott magával a hódmezővásárhelyi pusztákról. A gyulai pusztákon gróf Károlyi György juhásza volt 35-öd magával; a legelők fölmérése után a pásztor osztalékon gazdálkodni kezdett, okos sáfárkodással 120 hold szántóföld ura lett.

73. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Sándor Klára: A székely írás nyomában
Sándor Klára: A székely írás reneszánsza
Mandics György: Róvott múltunk
Nemere István: A rovásírás története
Horváth István: A rovásírás ábécéje
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Hosszú Gábor – Rumi Tamás – Sípos László: Az élő rovás
Gyenes József – Feleky Erzsébet: Oriontól Tatárlakáig
Fischer Károly Antal: A hun-magyar írás és annak fennmaradt emlékei
Koricsánszky Attila: A napút ábécéje